Belátható közelségbe került a koronavírus elleni vakcina, ezzel egy időben viszont meg is kezdődött érte az élet-halál harc a világ országai között. Gulyás Gergely egyenesen a lélegeztetőgépek utáni versenyfutáshoz hasonlította a versenyt, amelyben az nyer, akinek több a pénze és nagyobb a lobbiereje. A Pfizer eközben bejelentette, hogy először az Egyesült Államokba szállít, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagáról pedig tegnap derült ki, hogy újra kell vizsgálni. De mi lesz így a Magyarország által lekötött 12 millió adaggal?
„Várhatóan már a jövő héten elindul egy internetes és levélben történő regisztrációs lehetőség, hogy aki kér majd koronavírus elleni oltást, az már most feliratkozhasson, előjegyzésbe vetethesse magát” – ezekkel a szavakkal igyekezett megnyugtatni minden koronavírus elleni oltásra várót Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában.
A miniszterelnök arra is utalt, hogy a kormány a jelentkezések alapján tudja majd felmérni, hányan akarják majd beoltatni magukat Magyarországon. Az oltási terv mindenesetre már elkészült, 13 ezer helyszínt jelöltek ki a tömeges oltásra, és azt is kidolgozták, hogy az első körben (december-januárban) érkező vakcináknál kiket vesznek majd előre. Orbán erről annyit mondott pénteken, hogy a védekezésben résztvevőket és a leginkább veszélyeztetett csoportokat oltják be elsőként.
Azt ebben a pillanatban viszont még senki nem tudja, hogy melyik oltóanyag fog először megérkezni az országba, és pontosan mikor. Sőt, az oltóanyaggyártók múlt heti, minden várakozást felülmúló bejelentései óta szaporodnak az aggasztó hírek: a kormányinfón elhangzott, hogy a Pfizer először inkább az Egyesült Államoknak szállít, az AstraZeneca harmadik fázisú kísérleteinek eredményessége körül is egyre több a kérdőjel. De vajon ezt azt is jelenti, hogy az ígért időpontnál mégiscsak jelentősen később lesz elérhető Magyarországon az oltóanyag?
A válaszhoz először azt kell összefoglalni, hogy Magyarország – az eddigi bejelentések alapján – hány adag oltóanyagot foglalt le és honnan. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón ismertette a hivatalos számokat, ezek szerint
- az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájából Magyarország 6 és félmilliót
- a Johnson&Johsnon vakcinából 4 millió 360 ezer adagot
- a Pfizernek oltóanyagából pedig 4 millió 439 ezer adagot kötött le.
A miniszter szerint összeségében a kapacitás mintegy 12 millió adag oltóanyagot jelent, ami valószínűleg úgy jött ki, hogy az AstraZeneca vakcináira vonatkozó számot felezni kell, mert egy embernek két oltást kell beadni. (A cég tájékoztatása szerint egyébként ugyanez igaz a Pfizer vakcinájára is, de Gulyás Gergely azt mégsem felezte meg. A Kormányzati Tájékoztatási Központtól ezért még korábban pontosítást kértünk a számokról, de kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.)
Most akkor kezdjünk aggódni?
Egy héttel később a miniszter már rosszabb hírekről is beszámolt, a Pfizer ugyanis azt közölte, hogy bár előrehaladottak a tesztelések, elsőként az Egyesült Államokba és nem Európába szállítanak, és a lekötésnél kifizetett előleg felét visszaadják.
Gulyás szerint „ez is jól mutatja, hogy vakcinaügyben sem lehet szolidaritásra vagy kíméletre számítani", ahogyan tavasszal a lélegeztetőgép-vásárlás esetén is mindenki onnan szerzett, ahonnan tudott. Ebben pedig valószínűleg igaza van, hiszen azt korábban már minden gyártó előre leszögezte, hogy először abba az országba jut az oltóanyagból, ahol azt kifejlesztette, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem véletlenül hívja fel a figyelmet a szolidaritásra a kérdésben.
A történtekről a Telex.hu megkérdezte a Pfizert, ami némileg árnyalta a képet. A cég azt írta a lapnak, hogy a BNT162b2 oltóanyagjelölt még nem kapott forgalmazási engedélyt a világ egyetlen régiójában sem, de a kérelmet az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és az Európai Unióban is benyújtották.
„A várható döntésekre vonatkozóan nem bocsátkozhatunk találgatásokba, mivel minden szabályozó hatóságnak megvan a saját független ütemterve és folyamata. A feladatunk, hogy azt biztosítsuk, hogy amennyiben az oltóanyag-jelöltünket jóváhagyják, és engedélyezik a használatát, akkor az egyes országokkal kötött szállítási megállapodásokkal összhangban, minden országnak megbízható módon szállítsuk az oltóanyag-adagokat" – írták.
A lap arra is emlékeztetett, hogy a vakcinát az amerikai cég a német BioNTech-kel közösen fejlesztette, így európai érdekek is közvetlenül megjelennek benne, és az EU még júniusban 100 millió euróval (34,6 milliárd forinttal) támogatta a fejlesztést, ami szintén előnyt jelent.
Minden arra utal tehát, hogy jutni fog a Pfizer 4 és félmillió vakcinájából Magyarországra, még ha egy kis késéssel is.
Elsőre aggasztónak tűnő hírek érkeztek a héten a svéd AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagáról is. A kutatók hétfő reggel jelentették be, hogy koronavírus-oltásuk összességében 70 százalékos védettséget nyújt a kórokozóval szemben. A szám úgy jött ki, hogy azoknál az önkénteseknél, akik előbb fél adag oltást kaptak, majd egy hónappal később egy teljes dózist, 90 százalékra emelkedett a vakcina hatásossága. Azok viszont, akik egy hónap különbséggel kaptak két egész adagot, csak 62 százalékban lettek védettek.
Azóta kiderült, hogy az első csoport nem szándékosan kapott fél adagot, 55 évnél idősebbek pedig nem voltak közöttük. Utóbbi miatt nem zárható ki, hogy a magas hatásosságban valójában a résztvevők fiatalabb átlagos életkora játszotta a döntő szerepet. A gyógyszergyártó cég ezért csütörtökön bejelentette, hogy újabb globális kísérletben ellenőrzi védőoltásának hatásosságát.
Ezek után könnyű lenne azt hinni, hogy az incidens hónapokkal veti vissza az oltóanyag előállítását, de a valóságban ez egyáltalán nincs így. Az engedélyeztetési eljárás ugyanúgy folyik tovább mind Nagy-Britanniában, mind pedig az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA), és nagy valószínűséggel nem fogja befolyásolni a határidőket. Ennek egyik oka, hogy fél dózist a The Guardian szerint mindössze 3000 önkéntes kapott a több tízezerből, a másik pedig, hogy még ha ki is derülne a vakcináról, hogy alacsonyabb – például 62 százalékos – hatásosságú, az is bőven az elvárt szint felett van. (Az már más kérdés, hogy a hiba visszavetheti az emberek bizalmát.) Az Oxfordi vakcina esetében tehát úgy tűnik, csak az engedélyeztetésen és a gyártáson múlik, mikor ér el hozzánk.
Nincs még hír a Johnson&Johnson oltóanyagáról, amiből szintén lefoglaltunk 4 és félmillió adagot, az amerikai cégnél még tart a klinikai kíséretek harmadik fázisának kiértékelése. A korábbi hírek szerint erre akár már pár héten belül sor kerülhet, így egyelőre ez az opció sem csúszik.
Gulyás Gergely másfél hete a Moderna 94,5 százalékban hatásos vakcinájáról ugyan nem beszélt, de azóta az Európai Bizottság a héten velük is megkötötte a szerződést, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió az összes tagállam nevében első körben 80 millió adag oltóanyagot vásároljon, és további legfeljebb 80 millió adagot igényeljen. Az amerikai vállalat úgy számol, hogy a mRNA-1273 néven ismert oltóanyagból az év végére 20 millió adag elkészül, ezt az Egyesült Államokban értékesítik, és további egymilliárd adagot forgalmaznak világszerte 2021-ben. Arra tehát számíthatunk, hogy ebből is érkezik majd Magyarországra, de hogy mennyi, azt egyelőre még nem tudni.
Az oroszországi opció
"A magyar emberekkel szembeni felelőtlenség lenne az, hogy ha valamelyik lehetőségről lemondanánk” - ezzel indokolta pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer, miért folynak előrehaladott tárgyalások Moszkvával az orosz oltóanyagról. A Szputnyik V névre keresztelt vakcina mintáit már Magyarországon vizsgálja a Nemzeti Népegészségügyi Központ, hamarosan pedig magyar orvosok és szakemberek is Oroszországba utaznak, hogy a helyszínen tanulmányozhassák az oltóanyag előállítását, akár már a jövő héten.
Bár az Európai Bizottság óva intett az orosz vakcina használatától, Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarországon csak azt a vakcinát lehet használni, amelyet a magyar hatóságok biztonságosnak és hatékonynak tartanak, amelynek a használatára megadják az engedélyt.
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője csütörtök esti előadásában egyébként arról beszélt, hogy bár az orosz vakcina kétségtelenül kevésbé transzparens, mint a hasonló módszerrel előállított oxfordi, egyelőre se jobbat, sem pedig rosszabbat nem lehet róla mondani. Az orosz tudósok által bejelentett 92 százalékos hatásosság mindenesetre kiemelkedőnek számít.
A Szputnyik V egyébként ugyanúgy vektorvakcina, mint az AstraZeneca és a Johnson&Johson oltóanyaga, vagyis egy adenovírus-DNS-en alapul (ez lehet állatból, például csimpánzból származó is), amibe beépítik az új típusú koronavírus fehérjét kódoló génállományát. Az így kódolt adenovírus a szervezetbe jutva elindítja az immunválaszt. Ezek a vakcinák Jakab Ferenc szerint általában jó hatásfokkal működnek.
A vektorvakcináknak még annyi az előnyük, hogy olcsóbbak és a tárolásuk is egyszerűbb, míg az RNS-vakcinákat nehezebb szállítani. Ilyen a Pfizer és a Moderna oltóanyaga is, az előbbit például alkalmazásáig mínusz 70 fokon kell tárolni, ami a legtöbb országban nem megoldható. A Moderna fejlesztői viszont annyit el tudtak érni, hogy 12 órán át szobahőmérsékleten is kibírja az oltóanyag, ami hatalmas segítség az orvosoknak. Jakab Ferenc előadásában arra is rámutatott, hogy a koronavírus ellen jelenleg világszerte 60 oltóanyagot fejlesztenek, és a következő hetekben is várhatóak még bejelentések.
Ezért bárhonnan is érkezik majd a – biztonságos – vakcina, egyelőre még mindig reálisnak látszik, hogy nem lesz csúszás és a legveszélyeztetettebb csoportok oltása akár 1-2 hónapon belül, a szélesebb lakosságé pedig kicsit később, de mindenképpen jövőre elkezdődhet. A legjobb hír viszont, hogy ha ezen túlvagyunk, akkor néhány év múlva valószínűleg oda is eljutunk majd, hogy besétálunk a patikába és magunk választjuk ki, melyik oltóanyagot akarjuk beadatni.
"Olyan volt, mint egy influenza elleni oltás" – újabb önkéntes nyilatkozott a koronavírus-vakcináról
