Itthon Ballai Vince 2020. november. 27. 12:20

„Utoljára akkor tudtam édesanyámmal beszélni, amikor elvitte a mentő”

Van, aki reménykedik, hogy a kórházba került nagymama megkapja az üzeneteiket, de olyan is, aki utoljára akkor tudott édesanyjával beszélni, amikor elvitte a mentő. Nem egyszerű a kapcsolattartás a kórházba került betegekkel, és nem csak a látogatási tilalom miatt. A már így is túlterhelt kórházi személyzetnek plusz terhelés a sok telefonáló hozzátartozó, és ugyan a haldoklókhoz a tiszti főorvos felszólítására odaengedik a hozzátartozókat, ez gyakran már késő.

Koronavírus – a második év

Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.

Napi egyszer tudja hívni az illetékes kórház Covid-osztályát a nyugat-magyarországi kisvárosban élő N.-ék családja, hogy a múlt pénteken bekerült nagymama állapota után érdeklődjön. A hölgy 87 éves kora miatt veszélyeztetettnek számít. „Nagyon covidos” – mondták nekik olvasónk szerint a teszt elvégzése után.

Ezen felül viszont meglehetősen nehézkes információt szerezni róla, hiszen a nővérpultot – amit hívniuk kellene – csak sokszori próbálkozásra lehet elérni, ráadásul a kórház jelezte feléjük, hogy a hétvégén ne is nagyon próbálkozzanak. Azt is külön kérték, hogy mindig csak egy családtag keresse, és ő ossza meg az információkat a többiekkel. Olvasónk szerint a négy nap alatt mindössze egyszer tudott beszélni a kezelőorvossal az egyik családtagjuk, aki hétfőig annyit tudott meg a nagymamáról, hogy nincsenek komoly tünetei, kicsit fájlalja a mellkasát, oxigént is kap, bár kissé zavart, mert feltehetően hiányoznak neki a hozzátartozói.

Közvetlen kapcsolatot nem tudnak vele tartani, mert nem szabad hozzá bejuttatni személyes tárgyakat – még telefont sem –, és csak remélni tudják, hogy az ápolók átadják neki az üzeneteiket.

Frissítés: Megkérdeztük az opreatív törzset, hogy általános szabály-e, hogy a betegnél nem lehet mobiltelefon, amire az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszolt péntek délután. A levelük szerint nincs olyan általános előírás, ami tiltaná a mobiltelefon használatát a Covid-osztályokon, infekciókontroll szempontjából ugyanis az nem jelent kiemelt kockázatot a mobiltelefon használata. Az egészségügyi dolgozók számára inkább könnyebbséget jelent, ha az a beteg, akinek az állapota lehetővé teszi, maga intézheti a hozzátartozóival való kapcsolattartást. A tárca nem is tud olyan kórházról, ahol ezt tiltanák.

Csütörtökön 7537 embert ápoltak kórházban csak Covid-fertőzés miatt (péntekre a szám 7591-re emelkedett), és 640-en voltak közülük lélegeztetőgépen, sőt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még azt is elárulta, hogy 961-en feküdtek intenzív osztályon.

Müller Cecília ugyan már november elején felszólította a kórházakat, hogy engedjék be a haldokló covidosok rokonait, mert sok panasz érkezett emiatt. Akkor emlékeztetett, hogy a betegeknek Alaptörvénybe foglalt joga a kapcsolattartás, ami az egészségügyi válság idején sem korlátozható. Korábban arról is beszélt, hogy aki kórházba megy, az vigyen magával mobiltelefont, de arról sem most, sem akkor nem ejtett szót, miként kellene biztosítani a kapcsolattartást azokkal, akik még nem haldokolnak, de már nem képesek kezelni a mobiljukat vagy nincs nekik.

Pedig a gyógyulásra nagy befolyása van a lelki tényezőknek, amit a család tud nyújtani. Ebben a helyzetben felértékelődik az egészségügyi személyzet szerepe – mondta erről tavasszal a hvg.hu-nak Singer Magdolna mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó, aki szerint felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy a páciens akár az ápolón orvoson keresztül, személyes üzenetet kapjon hozzátartozóitól.

Ezt nem igazán sikerült elérnie másik olvasónknak, M.-nek. Ő csak akkor jutott be személyesen édesanyjához az egyik pesti kórház Covid-osztályára, amikor már nem tudott vele kommunikálni, mert lélegeztetőgépen volt, öntudatlanul. A 70 éven felüli, több alapbetegségben is szenvedő nőt két hete kedden vitték el a mentők, mert rosszul lett, és a kórházban derült ki, hogy koronavírusos.

Lánya a kórházba szállítás után hiába próbálta többször is utolérni édesanyját, vagy beszélni az orvosával, előbbi nem sikerült, de utóbbi sem ment könnyen. „Udvariasak voltak, de finoman jelezték, hogy lenne más dolguk is, mint a telefont felvenni” – mondta mi történt akkor, amikor a Covid-osztályon érdeklődött szerdán. Egy ügyeleti számra irányították, ahol visszahívást ígértek, de csak később jelentkezett az orvos. Akkor tudta meg, hogy koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak az édesanyjánál, ezután azonban napokig nem jelentkezett a kórház.

M. megpróbálta eljuttatni anyjához a mobiltelefonját, de az már nem ért oda. Többször fel is hívta a számát, ami egy darabig kicsöngött, és egyszer, pénteken este, fel is vette egy éjszakás ápoló, de csak annyit mondott, hogy az eszköz még a gyűjtőhelyen van. Azt már csak utólag tudták meg – nagybátyja szinte egész napos vasárnapi telefonos próbálkozásai után –, hogy édesanyja már szombaton intenzív osztályra került, de azt máig nem tudja, hogy melyik nap tették lélegeztetőgépre.

„Megértem, hogy a nővérek nem pufogtathatnak a levegőbe információkat, de az is nagyon rossz érzés, hogy nem tudsz semmit a családtagodról” –

mondta.

Ezután már hiába jutott be hozzá kétszer is: múlt hétfőn még üveg mögül nézhetett rá, szerdán viszont már elbúcsúzni hívták be, de beszélni már egyik alkalommal sem tudott édesanyjával, csak ernyedt kezét szoríthatta meg még utoljára. „Felsóhajtottam, hogy de jó lenne megfogni a kezét, és már öltöztettek is, beengedtek, nem sürgettek” – mondta. Ez azonban gyakorlatilag az utolsó pillanat volt. „Egy-másfél óra múlva hogy eljöttem hívtak, hogy elment.”

Példája nem egyedi, és már tavasszal is jellemző volt a kórházi látogatási tilalom idején. Akkor írtunk magányosan elhunyt nagymamáról, egyedül lábadozó vak édesanyáról, de olyan eset is volt, hogy a családtagok csak napokkal a nagypapa halála után tudták meg, hogy talán már el is hamvaszották.

Van azonban, akinek pozitívak a tapasztalatai. O.-nak a nővére került be kórházba, eredetileg kiszáradás miatt, ott derült ki róla, hogy fertőzött a koronavírussal. O. azt mondja, vele mindig segítőkészek voltak a nővérek, igaz, nem is hívogatja őket, csak kétnaponta, mert tudja, hogy leterheltek, és testvére állapota is olyan – évek óta parkinsonos –, hogy nem lehet vele kommunikálni. “Ebben a helyzetben megedződik az ember.” Az orvostól is megkapta a tájékoztatást – elfogadja, hogy csak két nap után tudta elérni. Örült, hogy megtudhatott valamit a testvére állapotáról, akinek szerencsére alig vannak covidos tünetei. “Vele kapcsolatban a parkinson a legnagyobb próbatétel.”

Frissítés: O. pénteken üzentet küldött lapunknak, hogy már nem tudja utolérni a kórházat. Amikor hívja, akkor "kicsörög, majd folgaltat jelez. A nővéremről így nem tudok semmit."

Mi is hiába érdeklődtünk

A hvg.hu hétfőn több kórházat is megkeresett e-mailben – köztük azokat, ahova fenti megszólalóink hozzátartozói is kerültek –, hogy miként tudják kezelni a megnövekedett feladatok mellett a hozzátartozók megkereséseit, hogyan rendezik a kapcsolattartást, a tájékoztatást, de cikkünk megjelenéséig sehonnan nem kaptunk választ. Csütörtöki telefonos érdeklődésünkre volt, ahol azt jelezték, még várják, hogy a választ jóváhagyja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, másutt pedig arról beszéltek a titkárságon, hogy még nem volt ideje foglalkozni ezzel az igazgatónak, mert a Covid-helyzet mellett az orvosok jogállására vonatkozó törvénnyel is sok dolga akad, és így is éjszakába nyúlóan dolgozik.

A kórházak házirendjében változatosan szabályozzák a kérdést, van, ahol a nővérpultot lehet hívni, van, ahol központi számot adnak meg. A rendkívüli helyzetre úgy tűnik a miskolci kórház reagált leginkább proaktívan, ahol kimondottan emiatt hoztak létre diszpécserszolgálatot. A hozzátartozók több központi számot is hívhatnak, és visszahívják őket. Itt a beteg kórházba szállításakor meg kell adni egy kapcsolattartó hozzátartozót, aki délelőtt 8 és 12 között hívhatja a diszpécservonalat. A megkeresésekre heti három alkalommal válaszol a kezelőorvos, délután 14–15 óra között, “Kérjük ezen időtartam alatt biztosítsák a visszahívás lehetőségét” – írják a kórház honlapján.

Az ugyanakkor sem itt, sem más kórház szabályzatában nem szerepel, hogy miként lehet személyesen utolérni, vagy valahogy lelki támogatást adni azoknak a betegeknek, akik saját erejükből már nem tudnak kommunikálni. Pedig sokszor tényleg apróságokról lenne szó. Németországban például van olyan kórház, ahol internetes üdvözlőkártyát lehet írni személyes jókívánsággal, amit az ápolók kinyomtatnak, és átadnak a páciensnek.

Koronavírus – a második év
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról
EUrologus Szűcs Ágnes (EUrologus) 2021. április. 16. 17:00

Csak politikai akarat hiányzik, hogy az Európai Bizottság elindítsa a jogállamisági mechanizmust

Noha számos uniós jelentés bizonyítja, hogy Lengyelországban és Magyarországon sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, és virágzik a korrupció, az uniós intézmények közti játszmák és a politikai kockázattól való félelem miatt az Európai Bizottság mégis halogatja, hogy fellépjen az uniós pénzügyek érdekében. Az EUrologus Jogálom című sorozatának 3. része.