Egyre vészterhesebben fogalmaz Orbán Viktor miniszterelnök arról, az egészségügy vajon elbírja-e a koronavírus-járvány miatt egyre nehezedő nyomást. Múlt pénteken azt mondta, hogy az előtte lévő számítások szerint drámaian emelkedik majd a fertőzöttek száma, december 10-re 4480 embert kell intenzív osztályon kezelni, 30-32 ezer koronavírusos beteg lehet kórházban.

Kedden, az M1-nek adott interjúban azt mondta,

ha így mennek tovább a dolgok, akkor ötven százalék esélye van annak, hogy a kórházakban el tudjuk látni a betegeket.

Ezért volt szükség szerinte a kedden kihirdetett szigorításoknak. De vajon az intézkedések nyomán csökken-e, és ha igen, mennyivel az egészségügyre nehezedő nyomás?

Kívülről szinte lehetetlen teljes és pontos képet kapni arról, hogy jelenleg mekkora a nyomás a rendszeren és mennyi még a szabad kapacitás, ugyanis a hivatalos tájékoztató oldalon nem elérhetőek azok az adatok, hogy a kórházban kezelt betegek közül mennyien vannak intenzív osztályon, hány szakember jut rájuk, milyen az egyes kórházak telítettségi aránya, mennyien kapják el kórházban a fertőzést (ami tavasszal az igazolt fertőzöttek negyedét tette ki, beleértve azokat is, akik tünetmentes fertőzőként kerültek az intézménybe, és csak később produkáltak pozitív tesztet), hány kórházi dolgozó fertőzött jelenleg.

Ezekre a kérdésekre Müller Cecília országos tiszti főorvostól sem kapunk válaszokat. A kórházi dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján annyit tudni, hogy noha minden megyében nagymértékben nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma, és hétfőtől minden kórháznak kell covidos beteget fogadnia, a terhelés nem egyenlő mértékben oszlik meg.

Amíg nem ismerjük a számokat, addig nem tudjuk megmondani, hogy a teljesítőképesség határán vagyunk-e, vagy már rég túl vagyunk azon

– mondta a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő virológus.

Ugyanezek az adatok a miniszterelnök számára mintaként követett Ausztriában nyilvánosak, ahogy az a Der Standard honlapján is látható grafikonból kiderül. A teljesítőképesség határáról két egymásnak szögesen ellentmondó nyilatkozatot lehetett hallani hétvégén: a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, Szabad Zoltán azt mondta, sok kórházban már most megteltek az intenzív kapacitások, és olyan kritikus a helyzet itthon, mint ami tavasszal Bergamóban volt. A Szent János Kórház főigazgatója, Takács Péter szerint erről szó sincs. Az orvosokkal és ápolókkal folytatott beszélgetéseink alapján úgy tűnik, a terhelés nem egyenlő mértékben oszlik meg a kórházak között.

A nekünk név nélkül nyilatkozó virológus azt mondja, hónapok óta nem kerül ki elegendő és megbízható adat az egészségügyi rendszerre háruló teherről, így nem lehet modellezni sem,

nem tudjuk, hol tart a járvány.

A kórházba kerülési számokat, tesztek pozitivitási arányát látjuk, de ez kevés – tette hozzá. "Ez már a láncolat vége, nem ad segítséget ahhoz, hogy milyen megelőzési stratégiát kellene választanunk." A pozitívak aránya egyébként a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla szerint azért ennyire magas, mert leginkább a tüneteseket tesztelik, kontaktkutatást már nem igen végeznek.

Márpedig ez a tisztánlátás miatt fontos: a hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó virológus szerint azokban az országokban, ahol jelentős erőforrásokat fektettek a fertőzési láncok részletes felkutatására, sokat spórolhatnak most, mert nem egy egész országot kell lezárniuk, hanem pontosan, sokszor akár kerületre lebontva tudják, hol kell korlátozásokat alkalmazni. Ekkora fertőzöttségi számoknál már nincs értelme azon keseregni, hogy nálunk miért nem így volt. "Nyugatra sem érdemes már tekintgetni. Amíg valóban onnan jött a hullám, addig logikus volt, de most már annyira szétszóródott és random módon jelenik meg fertőzés, hogy inkább régiókat érdemes nézni, mint egy-egy országgal összehasonlítani a magyar állapotokat." Ennek is csak akkor lenne értelme, ha lenne elegendő mennyiségű és minőségű adat. A pontos képhez sokkal több tesztet kellene végezni.

Azonnali javulást ne várjon senki

Falus András immunológus, az MTA rendes tagja szerint a bejelentett intézkedések hatásai akár 2-3-4 héttel az életbe lépés után jelentkezhetnek először. És akkor sem számíthatunk gyors javulásra. "Már az is nagyon jó jel lenne, ha elkezdődne egy trend, elkezdene stagnálni a fertőzés mértéke és a kórházban ápoltak száma." Vagyis nem lesz egy hirtelen szakadék a járványdiagramon. A szakember szerint azonban erre a szigorításra már két-három héttel ezelőtt szükség lett volna.

Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos szerint a hétfőn bejelentett – majd kedd éjjel kihirdetett – intézkedésekkel

egy valóban tragikus országos katasztrófát talán sikerülhet elkerülnünk,

de a mostani katasztrófa-közeli állapot elkerülhető lett volna egy sokkal óvatosabb nyári nyitással. Most is el tudott volna képzelni nagyobb szigort, úgy gondolja, a nem létfontosságú üzleteknek, mint a ruhaüzlet, műszaki bolt, ki sem kellene nyitniuk. Falus ugyanakkor a nem covidos betegek ellátását elfogadhatatlanul alacsonynak tartja, ami szerinte igazságtalan, mert a nem covidos, alapellátásra szoruló betegeknek is ugyannyi esélye kellene, hogy legyen a gyógyulásra."

Ami a lövészárokból látszik

Az egészségügyre nehezedő nyomást próbálja a kormány csökkenteni azzal is, hogy a nem sürgős (elektív) beavatkozásokat elhalasztják – amivel felszabadulnak ágyak, de ami ennél fontosabb, a koronavírusos betegek kezelésére bevethető szakemberek –, és lazítottak a koronavírussal kezelt betegek hazaengedésének szabályain is. Kásler Miklós miniszter utasítást adott arra is, hogy a kórházi ágyak 7 százalékát intenzív ággyá kell alakítani, ami Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő számításai szerint azt jelenti, hogy 4 ezer körülire nőhet az intenzív ágyak száma. Ahhoz viszont 7-7,5 ezerrel kellene bővítetni a nővérlétszámot.

Hogy érzékeltessük mit jelent ez a gyakorlatban: az egyik frontvonalban lévő kórházban dolgozó forrásunk szerint a covid-intenzív osztályon jelenleg 52 intenzív ágy áll, de csak 40-re jut személyzet. Azt nem részletezte, hogy ez mit jelent (normál esetben az intenzív osztályon magas orvos-ápoló jelenlétre van szükség), ahogy azt sem, hogy jelen pillanatban szükség lenne-e mind az 52 ágyra. Annyit mondott, a terhelés épp bírható, viszont egy ápolóra 4-5 beteg jut. Az ágyak számát hamarosan tovább akarják bővíteni. A megnövekedett betegforgalom miatt ez valószínűleg indokolt is lehet, kérdés, hogy honnan lesz ember, aki ellátja az intenzíven ápolt betegeket, ha nem tudnak majd máshonnan átirányítani szakembereket.

Mint sok más helyen, forrásunk szerint ebben a kórházban is dolgoznak átvezényelt, nem szakképzett ápolók. "Van gyógytornász, szülésznő, védőnő is az osztályon, ők elsősorban segédápolói feladatokat tudnak ellátni" – tudtuk meg. A szakképzett ápolói vezetés mellett a korábban nem intenzíven dolgozó személyzet legfontosabb dolga, hogy "szóljon, ha baj van, vagy segíteni kell", de a gyógyszerek adagolásában is tudnak segíteni. Intubált, lélegeztetett betegeknél a leszívás, a beteg megfordítása és főleg a lélegeztetőgép kezelése azonban már mindenképpen magasabb szakmai tudást és gyakorlatot igényel.

Egy vidéki kórházból úgy értesültünk, hogy folyamatosan érkeznek már a covid-pozitív betegek "nyílt", tehát nem covid-osztályokról is. "Naponta 3-4 beteg megy el, és 6-7 jön a helyükre" – mondta egy a kórházban dolgozó forrásunk. Egyre többször fordul elő, hogy teljes osztályokat kell lezárni a pozitív betegek miatt. Ott dolgozó forrásunk szerint az emberhiány miatt ha valaki megbetegszik a kórházi személyzet tagjai közül, akkor a többieknek szabadnapjuk sem marad. "Az a szabadnapunk, amikor az éjszakai műszakból hazamegyünk, másnap meg vissza" – mondta. Az emberhiány mellett itt eszközökböl sincs túlkínálat: "Kellene az oxigénpalackokra reduktor, alapellátáshoz szükséges eszközök, mint lavor, WC-szék, vizelőedények, infúziós állvány" – állítja össze a listát névtelen kórházi forrásunk.

Egy másik vidéki, már korábban is járványközpontként működő kórházban dolgozó szakember a hvg.hu-nak elmondta, az ágyfelszabadítások miatt tavasz óta már sokadjára kell elköltöztetni teljes osztályokat, néha egészen kis helyre. Az egyik esetben előfordult, hogy egy teljes osztály költözésére 15 percet adtak, mindezt úgy, hogy a személyzet jócskán hiányos volt a fertőzöttek, vagy karanténban lévők miatt. Így még a pakolás, hurcolkodás is kínszenvedés volt.

"Érzik az emberek, hogy helyzet van"

“Nagyon nehéz a helyzet, de vannak még tartalékok a rendszerben” – mondta a hvg.hu-nak Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területi Szervezetének elnöke. A szakorvos szerint jelentős erőforrásokat szabadít fel, hogy az elektív ellátást leállították, de legalább ilyen fontos intézkedés szerinte, hogy most már minden kórházban fogadni kell a koronavírusos betegeket.

“Az eddig járványkórházként üzemelő intézményeknek ez nyilván megkönnyebbülés, a többieknek viszont probléma, egy komoly, nehéz feladat, amivel meg kell birkózni. Létrehozni, elkülöníteni a covid-osztályokat, elköltöztetni más osztályokat – a terjeszkedés mindig csak mások kárára tud megtörténni, de ezzel most együtt kell tudnunk élni” – vázolja le a helyzet kétarcúságát. 

“Eddig egy csomó osztály azért volt tele, mert egy fertőzésgyanús beteget külön kórteremben kellett elhelyezni. A gyorsteszttel felgyorsul a folyamat” – mondta az antigén-gyorstesztekről a szakorvos. Szerinte ez meggyorsítja az elbírálást, hogy valakit Covid-gyanúsként, de nem bizonyított fertőzöttként el kell-e különíteni, vagy pozitívként összerakható-e más fertőzöttekkel. Ez pedig az ágymatematika szempontjából nagyon fontos adat.

A mostani szigorításokat üdvözölte. Szerinte amellett, hogy csökkentik az emberi kontaktusok számát és így az újabb fertőzések lehetőségét, felhívják az emberek figyelmét is arra, hogy “helyzet van”, erősítik az általános készültségi állapotot a társadalomban.

“Ha 4-6 hét múlva elkezd laposodni a járványgörbe és elérünk a “platóra” az már jó hír lenne, ennyit kéne kibírni” – tette hozzá a szakorvos. Ám mikor arról kérdezem, hogy akkor jöhetnek-e az enyhítések, egy elnyújtott “hááát”-tal felel. Szerinte az igazi változást egy hatékony vakcina, vagy a nyájimmunitás hozhatja el. Az utóbbi ugyanakkor még nagyon messze van, tehát mindenképpen szerencsésebb lenne, ha minél hamarabb át lehetne oltani a lakosság minél nagyobb részét. Márpedig ez a vakcina belátható közelségben van a miniszterelnök szerint, azonban tömegek csak április környékén juthatnak hozzá.