Alapjaiban változtathatja meg a magyar kormány helyzetét az Európai Bizottság most bemutatott migrációs paktuma. A terv szerint ha a jövőben egy tagállamnak segítségre van szüksége, a többi ország választhat, hogy befogad-e tőlük menekülteket, vagy a hazaszállításukban segít. A külső határokon sem lehet majd hónapokig várakoztatni az embereket, az érkezőknek öt napon belül teljes átvilágításon kell átesniük.
Többé nem mutogathat Brüsszelre és nem is vonhatja ki magát a felelősség alól a magyar kormány: így vagy úgy, de muszáj lesz részt vennie az Európai Bizottság menekültügyi rendszerében. Ursula von der Leyen elnök szerdán jelentette be az új migrációs paktumot, melynek legfontosabb eleme, hogy ha egy tagállam területére kezelhetetlenül sok menekült érkezik, akkor segítséget kérhet a többiektől. Ha pedig Brüsszel rábólint, az országoknak kvóta alapján
kötelezően választaniuk kell az arra jogosult menekültek befogadása, vagy a kiutasítottak hazatelepítésében való részvétel között.
Kérdés, hogy mit szól ehhez Magyarország, mely eddig mindig uniós egyezményt sértett, hogy ellentmondjon Brüsszelnek. Az öt évvel ezelőtt kirobbant menekültválságra adott válaszul az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberében fogadták el a kötelező kvótarendszert, melynek értelmében Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia. (Ez nem azt jelentette volna, hogy automatikusan járt volna nekik a menekültstátusz, ennek elbírálásáról a magyar hatóságok dönthettek volna.)
Az Orbán-kormány egyetlen embert sem volt hajlandó átvenni, sőt Szlovákiával együtt pert indított az Európai Unió bíróságán, mert az Európai Tanács 2015-ben kétharmados többséggel hozta meg a döntését. Végül nemcsak ezt veszítettük el, hanem idén áprilisban abban a perben is elmarasztaltak minket, amit a Bizottság indított, amiért nem teljesítettük a kötelező kvótát. Orbán eközben egész kommunikációs kampányt épített a Brüsszel és „a mögötte álló Soros György” ellen, aki a kormány szerint migránsok millióit akarja Európára szabadítani.
Ilyen előzmények mellett az Európai Bizottságnak nem volt könnyű dolga, amikor elkezdte kidolgozni az új migrációs stratégiát. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy az eddig életben lévő dublini rendszer 2015-ben totálisan csődöt mondott, arról viszont senkinek nem volt fogalma, mi jöjjön helyette. Az ügy évekig holtvágányra került, Ursula von der Leyen azonban már kampányában is átfogó menekültügyi reformról beszélt, amit hivatalba lépése után azonnal elkezdett kidolgozni.
Három emeletnyi reform
A német politikus a paktum bemutatását megelőző szerdai beszédében is kiemelte: mivel minden tagállamot máshogy érint a migráció, a rendszer lényege a felelősség és a szolidaritás megosztása. Ezt már a kialakításánál igyekeztek figyelembe venni, az Európai Bizottság képviselői az elmúlt évben minden uniós fővárosba, így Budapestre is ellátogattak, hogy egyeztessenek a részletekről.
„Az elkészült terv egy kompromisszum” – így fogalmazott Margarítisz Szkínász az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos. A politikus a paktumot egy háromszintes házhoz hasonlította, amelynek különböző emeletein a különböző intézkedések találhatóak.
Az első emeleten található a harmadik – vagyis a kibocsátó – országokkal való együttműködés. Az Európai Bizottság a jövőben is támogatja majd a menekültek származási országait, hogy állampolgáraik jobb életet élhessenek, és ne akarjanak útra kelni. Ezenkívül segítséget kapnak az embercsempészek elleni küzdelemhez és a határellenőrzéshez is. Ez egyébként nem újdonság, erre eddig is adott eszközöket és pénzt az Európai Unió.
Sokkal érdekesebb az, ami a második és harmadik emeleten található, ezek az intézkedések már komoly változásokat tartalmaznak. Az Európai Bizottság első körben az unió külső határainak fokozott védelmét javasolja a jogi keret módosításával, valamint az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) szerepének növelésével.
Eszerint, ha valaki belép az Európai Unió területére, akkor már nem lesz elég tőle ujjlenyomatot venni, hanem komoly egészségügyi és biztonsági átvilágításon kell átesnie, amit öt napon belül el kell végezni. Ez azokra is vonatkozik, akik a szárazföldi határokon át érkeznek és azokra is, akiket kimentenek a tengerből. Az adatokat az Eurodac nevű közös adatbázisban rögzítik, így az is azonnal kiderül, ha valaki már korábban próbálkozott, de elutasították a kérelmét. Az átvilágítás után indulhat meg a szükséges eljárás.
Azokat, akik olyan országból érkeznek, ahonnan 20 százaléknál alacsonyabb a menekültügyi kérelmek pozitív elbírálása, külön helyre irányítják, és rájuk határon lefolytatott eljárás vár. Azt a Bizottság is hangsúlyozta, hogy közülük sokakat elutasítanak majd, az ő esetükben 12 héten belül meg kell történnie a visszaküldésnek. Brüsszel azt is külön ellenőrzi majd, hogy ne lehessen a menedékkérőket eljárás nélkül visszatoloncolni – ez komoly üzenet Magyarországnak, ahol a határkerítésnél mindennapos ez a gyakorlat.
És itt jön a menekültügyi paktum legfontosabb része: a kötelező kvóták kérdése. Ezeket ugyanis továbbra is el lehet rendelni, ha egy tagállam válsághelyzetbe kerül és segítséget kér.
A többi tagállam ekkor azonban saját hatáskörben dönthet arról, hogy ezt hogyan teljesíti:
- átvesz menedékkérőket,
- segít a hazatelepítésben
- vagy a kettő kombinációját, esetleg más műveleti segítséget választ.
Azaz, ha Magyarország nem hajlandó menekülteket befogadni, akkor ahhoz kell segítséget nyújtania a nyomás alatt álló tagállamnak, hogy az elutasított menedékkérőket visszajuttassa a kiinduló országba.
Ebben az esetben a teljes felelősség az úgynevezett „szponzor országé” lesz, így nekünk kell majd arról is gondoskodni, hogy az érintetteket visszafogadják. Itt pedig már nem lesz kibúvó, valamelyik lehetőségből mindenképpen választani kell.
A visszatoloncolások nem véletlenül kaptak ilyen központi szerepet a javaslatban, hivatalos adatok szerint évente körülbelül 370 ezer kérelmet utasítanak el, viszont ezeknek az embereknek csak a harmadát szállítják is el az EU területéről. Az Európai Bizottság ezért egy visszaküldési koordinátort is kinevez majd, aki a nemzeti képviselők hálózatával együttműködve biztosítja a rendszer egységes működését az egész unióban.
A bemutatott terveknek még sok része nem tisztázott, így az sem, mi történik azokkal az országokkal, melyek így sem hajlandóak a segítségre, és a teljes finanszírozás kérdése is nyitott. Az viszont biztos, hogy nagy segítséget jelent majd a legnagyobb nyomás alatt álló országoknak, különösen Görögországnak, ahol Leszbosz szigetén nemrég porig égett a legnagyobb menekülttábor és 12 500 ember maradt fedél nélkül. A többi között ez a válsághelyzet volt az oka, hogy a paktumot a tervezettnél néhány nappal korábban jelentették be, Brüsszel emellett fogadóközpontot épít a területen.
Vegyes fogadtatás
A javaslat végső tartalmáról és formájáról a tagállamoknak kell dönteniük, így egyelőre kérdéses, mikor léphet életbe, mint ahogy az is, mi róla a kvótarendszert eddig határozottan ellenző kormányok véleménye.
A paktumra a magyar kormány egyelőre homályosan reagált. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek azt mondta: Magyarország kormányának álláspontja a migrációval kapcsolatban 2015 óta egyértelmű és változatlan: migrációs nyomást Európán kívül kell feltartóztatni.
A szóvivő szerint ehhez az kell, hogy együttműködést alakítsanak ki a migránsokat kibocsátó országokkal, a kontinens határait pedig meg kell védeni – ezeket viszont a most bemutatott javaslat is tartalmazza. Mint ahogy a magyar kormány harmadik feltételét is, mely szerint az európai uniós tagországok támogassák egymást a fenti feladatok ellátásában.
Jan Hamácek cseh belügyminiszter pedig azt jelezte: egyáltalán nem biztos, hogy sikerül konszenzusra jutniuk.
„Ez a javaslat még nincs teljesen kidolgozva, sokféle aspektusa van a dolognak, de készen állunk az elképzelést megvitatni" – mondta.
Spiegel: Németország jelzi, ha nincs szolidaritás menekültügyben, elapadhatnak a támogatások
