Itthon hvg.hu 2020. szeptember. 14. 14:15

Az Alapjogokért Központ sem tudja még, mennyibe kerül a kampánya

Csak a videó 150 millió forintba kerülhetett az "Igazság, erő, felemelkedés" kampányban. És ez csak egy csepp a tengerben, hiszen a kormány több tízmilliárdot költött az utóbbi időszakban olyan hirdetésekre, amelyeknek az értelmét nagyítóval kell keresni.

Többek számára is militáns hangulatú reklámkampány indult az elmúlt hetekben a nyomtatott és online lapokban, az interneten, sőt a televízióban is. A kampányhoz készült, világháborús katonákat ábrázoló plakáton az "Igazság, erő, felemelkedés, Együtt tesszük naggyá a Kárpát medencét!" szlogen látható, a videóban viszont feltűnik többek között a honfoglalás, a tatárjárás, a nándorfehérvári diadal, Trianon, 1956 és a 6:3 is.

A kampány mögött a magát kormányfüggetlen szervezetnek valló Alapjogokért Központ áll. A szervezet elnöke, Szánthó Miklós a Klubrádiónak korábban elmagyarázta, hogy ez nem militáns, hanem szemléletformáló kampány, a videónak pedig pozitív és szerethető üzenete van: az, hogy "a múlt viszontagságain felülemelkedve össze kell fogniuk a Kárpát-medence népeinek, hogy újra naggyá tegyék magukat."

A pozitív üzenet a 2019 óta a kormányközeli kiadványokat tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökeként is dolgozó Szánthó állítása szerint Orbán Viktor egy beszédéből fogalmazódott meg: a miniszterelnök júniusban Sátoraljaújhelyen egy turulszobor átadásán a többi között arról beszélt, hogy "az igazság erő nélkül keveset ér". Ezt a tételmondatot a kampányba is beleépítették, ahogy azt a gondolatot is, hogy "az államnak van határa, de a nemzetnek nincs."

Maga a videó is a felemelkedést ígéri azzal, hogy "újra ragyogni fog Szent István koronája."

A magyarázat ellenére felmerül a kérdés, mi a film célja pontosan. Egy névtelenséget kérő reklámipari szakember azt mondta: „Egy reklámnak alapvetően kéne valamire sarkallnia a nézőjét, el akar érni valamiféle változást. Itt viszont egyáltalán nem egyértelmű, mi lesz akkor, ha újra ragyog Szent István koronája. Viszont annyira általánosak az állítások, hogy bármit mögé lehet látni.”

A hvg.hu is megkereste az Alapjogokért Központot. Szánthó Miklós nem akart nyilatkozni, így a sajtóosztály válaszolt írásban. Szerintük igenis cselekvésre sarkall a kampány, és újra előkerülnek a videóban amúgy nem nagyon szereplő, velünk élő népek is: "arra motiválja a nézőket, hogy meg tudják élni magyarságukat és hogy történelmünk fényében átgondolják azt a lehetséges perspektívát, hogy nyugati vagy keleti hatalmakhoz történő kényszeres alkalmazkodás helyett a velünk élő népekkel összefogva tegyük naggyá a Kárpát-medencét".

Arra a kérdésre, várhatunk-e később is hasonló kampányokat, egy erős talán lett a válasz:

jelenleg nem tervezzük, de ugye soha ne mondd, hogy soha.

Feltűnő az is, mennyire profi ez a videó. Nem véletlenül: iparági forrásaink szerint egy ilyen bármiféle túlárazás nélkül is úgy 150 millió forintba kerül.

Az árra is rákérdeztünk az Alapjogokért Központnál, de csak annyit közöltek,

a kampány költségeinek végleges összegét annak zárultával, szeptember végén fogjuk mi is pontosan tudni. A költségekkel a mindenkor hatályos jogszabályok szerint fogunk elszámolni.

Az kérdés, milyen forrásból volt pénze egy ilyen profi rövidfilmre az Alapjogokért Központnak (az idei évre vonatkozó elszámolásra még várni kell, viszont az első után újabb kisfilmek jelentek meg, "a szociális válság felszámolásáról"), de az Átlátszó korábban kiderítette, hogy az intézetet már működése első két évében, 2013-ban és 2014-ben a Jogállam és Igazság Kft.-n keresztül támogatta a Fidesz pártalapítványa, és feltűnt a jegybank alapítványa is, amely 2016-ban több mint 30 millió forinttal támogatta.

Szánthó Miklós

Szánthó Miklós ezzel kapcsolatban 2017-ben az RTL Klubnak arról beszélt, személy szerint nagyon büszke arra, hogy ez a két alapítvány támogatásra érdemesnek tartja őket.

A már említett film mögött a Szupermodern Stúdió áll. Ez a Színművészeti kuratóriumában ülő Lajos Tamásnak a cége, ők forgatták a rendszerváltás harmincadik évfordulójára emlékező videót is, aminek kifizetéséért beperelte a Schmidt Mária vezette közalapítványt. A stúdió stabil beszállítója a köztévének is, az elmúlt évek szinte összes sikeres magyar tévéfilmjének (Félvilág, Örök tél stb.) ők végezték a gyártását. Az Alapjogokért Központnak készült videóról szerettük volna megkérdezni Lajos Tamást is, aki megüzente, hogy nem akar nyilatkozni.

Olimpia nincs, mi akkor is vagyunk

Nem csak az Alapjogokért központ nehezen magyarázható plakátjaival tűntek fel: július 24-én, a 2020-as tokiói olimpia eredetileg tervezett megnyitójának napján elindult a Magyar Olimpiai Csapat új szurkolói márkájának kampánya. Ez a Magyarock, az új brand szlogenje pedig a "Mi vagyunk".

A brand és a szlogen különböző termékekre is rákerül majd, a webshopot viszont még mindig nem indították el. A kampányt a Magyar Olimpiai Bizottság rendelte. Ez az időzítés miatt furcsa, hiszen az olimpia elmaradt, így nem nehéz pusztán a pénzköltés szándékát belelátni a kampányba.

Hasonló – üzenetét és időzítését tekintve is furcsa – kampányokkal pedig nem most találkozunk először. Ilyen volt például a Magyar Villamos Művek lakosságnak szóló hirdetése, illetve az, amikor a kormány fizetett hirdetésben kívánt áldott, békés karácsonyt, majd boldog húsvétot Magyarországnak, vagy színezőkkel örvendeztette meg gyereknap alkalmából a gyerekeket.

Ezek közül a karácsonyi reklám volt a legemlékezetesebb, egy-egy lapszámban ugyanis 2-3 hirdetés is feltűnt. Mikor a kormányinfón rákérdeztek Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszternél, miért kell ennyiszer boldog karácsonyt kívánni, azt mondta,

bizonyára jobb, ha többször kívánnak boldog karácsonyt, mint ha egyszer.

Árat nem mondott, de annak ismeretében, hogy a Ripost már 2016-ban is iszonyatosan túlárazta a hirdetéseit, valószínűleg komoly összegekre kell gondolni. A Magyar Hang a Kantar Média segítségével összeszámolta, az általuk figyelt sajtótermékekben (ami nem az összes lapot jelenti) 484 alkalommal jelent meg a karácsonyi jókívánság, a televíziós csatornákon pedig 596-szer. Ez listaáron durván 2 milliárd forint lehetett, és miután a hirdetés célja a médiatermék donációja is, a lap azt valószínűsítette, hogy ebből az árból nem engedtek.

Egyre többet költenek Rogánék

Évről évre nagyobb a keret, amelyet a kormány kommunikációra költhet, idén pedig különösen megszaladhat annak ellenére, hogy még választásokkal sem kell foglalkoznia a kormánynak. Amíg az elmúlt években jellemzően 25–30 milliárd forintra kötöttek szerződést, a Rogán Antal kabinetminiszter alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2020-ra 50 milliárdos keretmegállapodást írt alá úgy, hogy a szerződés kétszer megújítható, azaz a tényleges keret nettó 150 milliárd forint. Márpedig az a korábbi években is látszott, hogy a költéseket alultervezték, a kormány azonban gond nélkül kínált fel még milliárdokat a "társadalmi célú hirdetésekre".

Csaknem 100 milliárdot költhetett Rogán Antal tárcája kormánypropagandára

Majdnem pontosan négy évvel azután, hogy a Miniszterelnökségnek ki kellett adnia összesen hetvenezer oldalnyi, 2013-14-ben készült Századvég-tanulmányt, a hvg.hu munkatársa újabb többévnyi pereskedés eredményeként hozzájuthatott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a cégcsoport második megbízása idején született dokumentumokhoz. A 6 milliárd forintos alapszerződést 2015 és 18 között több, további nyolc-kilencszázmillióssal fejelhette meg a kormányközeli think tank.

Az állami költések a piacot is torzítják: 2019-ben például a teljes hazai reklámtorta 245 milliárd forintot tett ki, ennek tehát jelentős hányadát adták a Rogán Antal hivatala által megrendelt anyagok. A CANnual Report tavaly év végén kiadott, a 2018-as adatokat elemző kutatása szerint a legtöbbet az állami szereplők közül is a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Villamos Művek Zrt. költött tavaly hirdetésre. A legnagyobb hirdetők éves rangsorában az ötödik helyen álló Magyar Telekom 60 százalékkal kevesebbet fizetett ki reklámra 2018-ban, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Az állami/kormányzati hirdetésekre rendre Balásy Gyula valamelyik cégével szerződnek, a Lounge és a New Land Media csak 2020 második negyedévében csaknem 26 milliárdot kapott a kormányzati szervek kommunikációjára. A hvg.hu ugyanakkor egészen furcsa cégeket is talált ebben a körben, például a Magno Studiót, amely az elmúlt két évet 15 milliárd körüli árbevétellel és 3,5 milliárdot meghaladó profittal zárta, és amelyről semmit nem tudni annak ellenére, hogy rengeteget szakított a propagandaköltésekből.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról
hvg360 Nagy Gábor 2021. február. 28. 16:00

Homályba burkolódzó újságírók csoportja dönt a Golden Globe-díjakról

A nevetségességből hosszú és nehéz út vezetett a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szervezetének ahhoz, hogy őket, és az általuk filmes és tévés produkcióknak kiosztott Golden Globe-díjat is komolyan vegyék. Ezért nem hiányzott nekik, hogy a mai online gálára időzítve a pénzügyeiket firtatta egy tényfeltáró riport. Arra is emlékeztettek, hogy még a 87 tag névsora sem ismert, azt viszont tudni, hogy egyedüli magyarként köztük van Návai Anikó.