A Sanofi francia gyógyszergyártónál kötött le 300 millió adag koronavírus elleni vakcinát az Európai Bizottság, ebből juthat az Orbán Viktor által említett 5 millió Magyarországnak. A tervek szerint az oltóanyagot szeptemberben kezdik tesztelni, a cég becslése szerint jövő nyáron hozhatják forgalomba. A stratégiával Brüsszel komoly kockázatot vállalt: a gyártók költségeinek egy részét is állja, cserébe jogot kap a vásárlásra, ám kérdés, hogy valóban a Sanofi vakcinája lesz-e a befutó.
Hiába indított hadjáratot Brüsszel ellen Magyarország, most mégis az Európai Bizottság segítségével foglalhatja le azt az ötmillió adag koronavírus-vakcinát, amiről Orbán Viktor beszélt péntek reggeli rádióinterjújában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu kérdésére a csütörtöki Kormányinfón árulta el, hogy a magyar kormány ötmillió koronavírus elleni oltásra kötött le kapacitást. Azt sem ő, sem többszöri kérdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem árulta el, mely céggel, vagy cégekkel szerződtek le.
A rejtély megoldásához végül Orbán Viktor vitte közelebb hallgatóságát szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, amikor megemlítette: van az Európai Uniónak egy kísérlete arra, hogy összehangolja a tagállamok beszerzési szándékait, és itt Magyarország bejelentkezett.
Kis utánajárással nem volt nehéz kideríteni, hogy amit a miniszterelnök kísérletnek nevezett, az valójában az oltóanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia, amit június 17-én mutatott be az Európai Bizottság. Itt azonban nem Magyarország, hanem – az összes tagállam nevében – Brüsszel foglalja le az oltóanyagokat, amiből aztán lakosságarányosan vásárolhatnak az egyes kormányok. Már persze, ha egyáltalán sikerül kifejleszteni a vakcinát.
Sok tagállam sokra megy
Ahogy korábban megírtuk, a koronavírus elleni vakcináért már most őrült versenyfutás folyik a világban, pedig még az sem biztos, hogy a kutatók sikerrel járnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) július 31-ei adatai szerint jelenleg 26 oltóanyagot tesztelnek a világon, ebből 6 van a harmadik fázisban, ami azt jelenti, hogy már több ezer emberen tesztelik. Ez viszont még mindig nem garancia semmire.
A koronavírus eközben megállíthatatlanul terjed, a Johns Hopkins egyetem augusztus 7-ei adatai szerint már több mint 19 millió embert fertőzött meg a világon, a halottak száma pedig meghaladta a 715 ezret.
Ha tehát valamelyik gyógyszergyárnak sikerül is kifejlesztenie egy biztonságos és hatékony vakcinát, esélytelen, hogy képes legyen vele ellátni az egész világot. Az előny azoknál az országoknál lesz, akik előrelátóak voltak és – a tudományos világban nem megszokott módon – előre lefoglalták a még nem létező oltóanyagokat. Így tett az Egyesült Királyság, Japán, Brazília, sőt összefogva négy uniós tagállam – Hollandia, Németország, Franciaország és Olaszország – is.
Az is egyértelmű, hogy aki másokkal összefogva – vagyis több pénzzel – kopogtat a laboratóriumok ajtaján, nagyobb eséllyel indul, így nem kellett tehát sokáig várni, hogy az Európai Unió is beszálljon a harcba. Brüsszelnek azért is lépnie kellett, mert egyre többen előzték meg: a Politico információi szerint az Egyesült Államok például akkor foglalt le 600 millió adag oltóanyagot, amikor az Európai Bizottság még csak a tárgyalási szakaszban tartott.
De mégis, hogyan működik?
Az Európai Bizottság végül június 17-én jelentette be saját oltóanyag-stratégiája részleteit, amelyben tagállamként természetesen Magyarország is részt vesz. Ezzel Brüsszel óriási kockázatot vállalt, de ahogy a testület elnöke fogalmazott: közösen még mindig sokkal nagyobb esély van a sikerre, mint egyedül.
„Semmi nem biztos, mégsem kételkedem abban, hogy képesek leszünk mozgósítani erőforrásainkat egy olyan oltóanyag kifejlesztésére, amely egyszer s mindenkorra legyőzi ezt a vírust” – mondta Ursula von der Leyen.
A stratégiában valóban van kockázat, működése viszont egyszerű: az Európai Bizottság a tagállamok nevében előzetes piaci kötelezettségvállalásokat tesz a nyílt közbeszerzési pályázaton kiválasztott oltóanyaggyártóknak. Emellett a gyártók kezdeti költségeinek egy részét is átvállalja, ehhez a 2,7 milliárd eurós vészhelyzeti költségvetés áll rendelkezésére. (Ha ez nem elég, akkor az Európai Beruházási Bank is nyújthat támogatást kölcsönök formájában.)
Ezért cserébe – egy rögzített időkereten belül – joga lesz arra, hogy adott áron meghatározott mennyiségű vakcinát vásároljon tőlük. A támogatás tehát egyfajta foglalónak minősül azokra az oltóanyagokra, amelyeket a tagállamok majd ténylegesen megvásárolnak, ha kész lesz a vakcina.
Miután ez megvolt, már csak azt kellett eldönteni, hogy mely gyártókkal kössenek szerződést. Az erről tárgyaló bizottságban az összes tagállam egészségügyi minisztere helyet kapott, de a konkrét tárgyalásokon hat ország képviselői – Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Lengyelország és Svédország – vesznek részt.
Nem bízzák a véletlenre
A Politico diplomáciai forrásokból úgy tudja, hogy 3 gyártóval folytak előrehaladott tárgyalások, az egyik a német BioNTech és az amerikai Pfizer közös projektje, a másik a francia Sanofi, a harmadik pedig az amerikai Johnson & Johnson.
Ebből a Sanofi lett az első befutó, Brüsszel a múlt pénteken jelentette be, hogy a francia gyógyszergyártónál lekötött 300 millió adag koronavírus elleni vakcinát a tagállamok részére. A megállapodás arról szól, hogy ha a klinikai tesztek bizonyítják, hogy a vakcina biztonságos és hatékony a koronavírus ellen, a tagállamok a keret erejéig vásárolhatnak belőle.
Sajtóhírek szerint a tagállamok a népességükkel arányosan foglalhattak le a készletből, Orbán Viktor pedig minden bizonnyal erről beszélt, amikor szóba hozta az ötmillió megrendelt oltóanyagot.
A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a Sanofi és a vele együtt dolgozó brit GlaxoSmithKline kutatói eléggé lemaradtak a többi gyógyszergyártó mögött, a The New York Times cikke szerint csak júniusban jelentették be, hogy felgyorsítják a folyamatot. Az első klinikai teszteket így a korábbi tervekkel ellentétben december helyett már szeptemberben megkezdik, reményeik szerint a kombinált oltóanyag pedig 2021 júniusában kaphatja meg az árusításhoz szükséges engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől. A Sanofi mellett szól viszont, hogy az Egyesült Államok nemrég jelentette be, hogy 2,1 milliárd dollár keretösszeget bocsát a cég rendelkezésére a COVID-19 elleni vakcina fejlesztéséhez.
Sokan nagyobb reményeket fűznek az AstraZeneca gyógyszergyártó Oxford Egyetemmel közösen fejlesztett vakcinájához, amiből azonban alaposan feltankolt a brit kormány, így kérdéses, itt milyen esélyekkel indul az Európai Unió.
Az oxfordi vakcinára csapott le egyébként Németország, Olaszország, Franciaország és Hollandia négyese is, ők összesen 400 millió dózist foglaltak le belőle. A Politico úgy tudja, hogy a Bizottság már arról is tárgyal, hogyan lehetne ezt a szerződést átírni úgy, hogy az egész EU-ra érvényes legyen. Az biztos, hogy nem mondtak le róla: a Bizottság közleményében az is szerepelt, hogy több más gyógyszergyártóval is "előrehaladott tárgyalások" folynak hasonló megállapodásról.
Az már más kérdés, hogy a WHO szerint a vakcinafejlesztéssel kapcsolatos nagy remények ellenére nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a koronavírus ellen.
Magyarország is beszállt a koronavírus elleni oltásért folyó őrült versenyfutásba
