A járványügyi adatokon kívül más szempontok is érvényesülhettek akkor, amikor az operatív törzs és a kormány elkészítette a különböző országokra vonatkozó, szerda hajnalban életbe lépett beutazási korlátozások alapjául szolgáló besorolást. A puszta számok alapján felmerül, hogy több állam nem a neki megfelelő kategóriába került.
Járványügyi adatai alapján jó pár ország kilóg abból besorolásból, amibe a kormány tette őket a hét végén. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által vasárnap bejelentett, szerdán életbe lépett intézkedések három kategóriába sorolják az országokat az alapján, hogy milyennek találják ott a járványügyi helyzetet, és ezek alapján határozzák meg, hogy milyen korlátozások illetve óvintézkedések érvényesek az onnan érkezők esetében.
A lista bejelentésekor is látszott, hogy egy sor olyan ország kapott a szabad beutazással járó zöld besorolást, ahol az utóbbi hetekben jelentősen megugrottak a fertőzöttségi adatok, míg más országok, ahol a járványhelyzet javuló tendenciákat mutat, vörös besorolást kaptak. Hiába kértünk az operatív törzstől részletes magyarázatot erre, hétfőn annyit írtak, hogy „a besorolás komplex szempontok alapján, az uniós besoroláshoz igazodik, valamint az adott országok aktuális fertőzöttségi viszonyait, járványügyi tendenciáit és a Magyarországra való kockázatát veszi figyelembe”. Ez a következetlenség az azóta közölt részletek alapján is fennáll.
Müller Cecília országos tiszti főorvos a keddi, Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta, két adatot vesznek figyelembe: az aktuális koronavírus-fertőzöttek számát és az elmúlt két hét mozgóátlagát", majd részletesebben is kifejtette: "hazánkban nem ugrott meg az új fertőzöttek száma, s hasonlóan kedvező a helyzet Szlovákiában, valamint lakosságarányosan néhány másik európai uniós országban. Ezek az államok kapnak zöld besorolást, így semmilyen utazási korlátozás nem lép hatályba velük kapcsolatban.
Sárga besorolást kapnak azok az államok, amelyekben magasabb az új pozitív esetek száma, de még nem érték el a tömeges megbetegedések fázisát, legfeljebb lokálisan rosszabbodott jelentősen a pandémiás helyzetük.
Vörös besorolást akkor kap egy adott állam, ha területe egészén tömegesen betegszenek meg az emberek Covid-19-ben“ – mondta.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdai, a korlátozások életbe lépéséről szóló közleményéből még több derült ki a szempontrendszerről: az országok besorolásától az országos tiszti főorvos “az aktuális járványügyi helyzet, a fertőzöttek számának tendenciája, az ország surveillance, valamint egészségügyi ellátórendszerének figyelembevételével” dönt.
Ezek alapján megvizsgálva a listát több egy mint tucatnyi olyan államot találtunk, amik nem abban a kategóriában vannak, ahova a számok alapján be lehetne őket sorolni. Vannak országok, amelyek rosszabb kategóriába kerülhetnének, és vannak, amik jobba.
A legkirívóbb eset az Egyesült Államoké, ahol az utóbbi hat hétben folyamatosan nőtt a fertőzöttek száma, ennek ellenére sárga besorolást kapott.
A múlt héten több mint 420 ezer új koronavírusos esetet regisztráltak, ami bő ötödével magasabb, mint az előző héten, és a halálesetek száma is nőni kezdett, és július 6-12. között – április óta első alkalommal – meghaladta az 5000-et, ami a Reuters beszámolója szerint 46 százalékos emelkedés a korábbihoz képest. Az USA tagállamai közül csak négy jelzett csökkenést.
A magyar besorolásban zöld kategóriába került Spanyolország esete is kétséges, ahol napi szinten több mint 2000 fővel nő az új betegek száma (a hétfői 2045 új megbetegedésre április 25-e óta nem volt példa), a betegek számának mozgóátlaga pedig az utóbbi két hétben 450 volt, vagyis egy napra átlagosan ennyi fertőzéses eset jutott – a tiszti főorvos szavaiból mi erre az adatra következtettünk. Spanyolországban jelenleg 70 ezer koronavírusos beteget tartanak nyilván, amivel az első tíz ország között van a világban (bár az egymillió lakosra számított fertőzöttség alapján csak a 21.)
Vitatható Horvátország besorolása is, ahol a múlt hét végén jelentősen megugrottak az új megbetegedések (pénteken 116, szombaton 140 új esetet regisztráltak), és több mint 500-zal nőtt a betegek száma az előző héthez képest (igaz, az azóta eltelt napokban 50 körülire esett vissza a napi új esetek előfordulása), és 1183 aktív fertőzöttről – köztük több külföldi turistáról – tudnak a hatóságok.
Horvátországról a korlátozások bejelentésekor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter külön is említést tett, szerinte bár emelkednek az esetszámok, a fertőzöttek száma mégis alacsony (az összfertőzöttszám kevesebb, mint itthon), ezért került a zöld országok közé. A kormány szerdán vizsgálja felül a besorolást, de miután kedden 52 új fertőzöttet találtak Horvátországban, valószínűtlen, hogy átsorolnák.
Horvátország zöld besorolását Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is árnyalta, aki az atv.hu-nak beszélt arról, ez abból is következhet, hogy az általuk vezetett, négy hazai egyetem által végzett reprezentatív vizsgálat még nem mutatta ki a Horvátország felől történt fertőzöttséget, mert ők azt találták, hogy a fertőzéses esetek legfőképp Ukrajna és Szerbia felől "keletkeztek" (vagyis onnan érkező betegekhez köthetők). A horvátok ugyanakkor maguk is érzik, hogy romlik a helyzet: szigorítottak a nem uniós állampolgárok beutazási feltételein, és hétfőtől kötelezővé tették a szájmaszk viselését az egészségügyi intézményekben, a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben.
Szerbiát a magyar kormány a "sárga" kategóriába sorolta vasárnap (ami azt jelenti, hogy szerb állampolgárok beléphetnek Magyarországra, csak megvizsgálják őket a határon, és negatív covid-tesztek nélkül karanténba kell vonulniuk), az EU viszont a héten már levette a beutazásra javasolt országok listájáról. Kérdés, hogy esetükben a kormány változtat-e a besoroláson.
Szerbiában a hétfői adatok szerint egy nap alatt 18 073-ról 18 360-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek száma, vasárnap pedig 11 újabb halálos áldozata volt a betegségnek, miközben 144-en szorultak gépi lélegeztetésre. Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn arról beszélt, hogy a kórházak kapacitásai szinte teljesen megteltek. A kormány a romló adatok miatt előzőleg szigorított a járványügyi intézkedéseken, amire válaszul heves tüntetések alakultak ki.
A másik irányba lóg ki Új-Zéland, amit a válságot talán legjobban kezelő országként tartanak számon: a legdurvább napjukon (április 5.) mindössze 89 új beteget találtak, az elmúlt napokban pedig legfeljebb 1 új beteget regisztráltak, és összesen 25 aktív esetet jelentettek a hatóságok, mégis vörös kategóriába sorolta a kormány. Ha mellé tesszük a zöld kategóriába sorolt Málta esetét, ahol kedden nem volt megbetegedés és az elmúlt egy hétben is mindössze egyetlen, látszik, hogy – legalábbis a számok alapján – nagyon félrement Új-Zéland besorolása. Feltehetőleg itt szempont lehetett az, hogy hány átszállással lehet valahonnan Magyarországra érkezni.
A hivatalos számadatok alapján felmérhető valós járványügyi helyzethez képest ugyancsak rosszabb – sárga – besorolást kapott Norvégia, ahol mindössze 6 volt az elmúlt két hétben regisztrált napi megbetegedések mozgóátlaga, és csupán 48-cal nőtt az előző héthez képest az új esetek száma. Ez besorolás válasz lehet arra, hogy Norvégia sem engedi be korlátozások nélkül a magyarokat.
Itt kiviláglik, hogy a lista összeállításánál más tényezőket is számba vesznek a járványügyi adatokon kívül. Erre egyébként egy vírusos fertőzések ügyében jártas szakember is utalt a hvg.hu-nak, akit azért kerestünk meg, hogy hátha vele sikerült tisztázni a besorolások mögött álló logikát. Ő csak annyit mondott, hogy nehezen érthető dolgok vannak a besorolásban.
Norvégia – mint az Index a hétvégén megírta – saját besorolása alapján nem engedi be korlátozások nélkül a magyar állampolgárokat, jóllehet a járványügyi adatok alapján megtehetné, de ennek eldöntésekor számba vették azt is, hogy a magyar kormány másfél hónapja nem szolgáltat járványügyi adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ számára. Amikor a lap erre rákérdezett a magyar külügyminisztériumnál, akkor azt a választ kapták, hogy “Magyarország mindig a kölcsönösség alapján jár el, Norvégia polgáraival szemben ugyanazokat az elveket érvényesítjük, mint ők Magyarországgal szemben”. Gulyás Gergely szerint tévedésről van szó, a vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatón azt mondta, a magyarok rendszeresen szolgáltatnak adatot.
A kölcsönösség elvét, vagyis a járványügyön túlmutató szempontokat azonban úgy tűnik, nem csak a magyar kormány követi. Július elején az EU fenntartotta az Amerikával szembeni beutazási korlátozásokat, az akkor aktuális – azóta tovább romló – járványügyi adatok mellett a döntésben közrejátszott az is, hogy korábban Donald Trump amerikai elnök konzultáció nélkül döntött arról, hogy az európaiak sem léphetnek be Amerikába, legalábbis Anthony Gardner, az USA volt brüsszeli nagykövete erről beszélt a Euronewsnak.
Az Egyesült Államok esete azért is érdekes, mert itt a magyar kormány szembemegy az uniós gyakorlattal: az EU július elején, amikor egy sor ország előtt megnyitotta a határait, az USA esetében fenntartotta a beutazási korlátozást, Magyarország viszont akkor sem. Azzal, hogy most a sárga kategóriába sorolták, az amerikai polgárok korlátozásokkal ugyan, de beléphetnek Magyarország területére. Ennek hátterében akár gazdasági megfontolások is állhatnak: például, hogy - mint az a hvg.hu-n is megjelent - az amerikai filmesek el tudjanak jönni dolgozni a nálunk forgatni tervezett produkciókon. Kérdéses ugyanakkor, hogy ehhez nem lettek-e volna elegendők azok a kivételek, amiket a besorolásról szóló rendelet tartalmaz. Mint például a kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó külön szabály.
A magyar kormány más országok esetében sem tartja magát az uniós ajánlásokhoz, csak épp ellenkező előjellel: az EU ajánlása szerint például Új-Zéland Algéria, Grúzia, Japán, Kanada, Marokkó, Tunézia, Uruguay, Ruanda, vagy épp Thaiföld felől is engedélyezhető a belépés, a magyar besorolásban mégis mind vörös kategóriát kaptak, illetve Japán egyedüliként sárgát.
