Tizedik évére annyira bebetonozódott a Nemzeti Együttműködés Rendszere, hogy mára többen vannak azok, akik szerint az Orbán-kormány demokratikus választásokon már nem leváltható, ráadásul a Fidesz-szavazók körében is ez a többségi álláspont – olvasható a Policy Solutions friss kutatásában. Ebből kiderül az is: a többség szerint a Fidesz-kormány a gazdagoknak kedvez, és a kormánypárti szavazók zöme is úgy véli, az juthat előre, aki fideszes. Ezek után nem meglepő a tanulmánynak az a megállapítása sem, hogy többen vannak, akik szerint az ország összességében rosszabb állapotban van, mint tíz évvel ezelőtt.
Tíz éves a Fidesz első kétharmados győzelme, a Policy Solutions két munkatársa – Bíró-Nagy András társalapító és az intézet igazgatója, valamint Laki Gergely elemző – ennek alkalmából a második Orbán-kormány által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerének évtizedét elemzi legújabb kutatásában. A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásának célja az volt, hogy a politikusok értékelésén túllépve feltárják, mit gondol a magyar társadalom az Orbán-kormány elmúlt tíz évéről. Az elemzéshez a Závecz Research március elején – még a koronavírus-járvány előtt – reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, ebből fény derült arra, hogy a magyarok szerint mely területeken javult vagy romlott a helyzet az utóbbi évtizedben, melyek a kormány legnépszerűbb intézkedései és legnagyobb közpolitikai kudarcai, mely társadalmi csoportok a Fidesz legfontosabb támaszai, és miként vélekednek az állampolgárok személyes boldogulásuk esélyeiről, vagy éppen a demokrácia hazai állapotáról.
Családok, migránsok, rezsi
A tízéves kormányzati teljesítmény értékelésekor a Policy Solutions először azt vizsgálta meg, mely területeken lépett leginkább előre az ország. A megkérdezettek szerint a többgyermekes családok állami támogatásának növekedése az elmúlt tíz év legfontosabb kormányzati teljesítménye (a megkérdezettek 57 százaléka válaszolta ezt, megjelölni pedig három opciót lehetett), a második helyen a magyar kormány migrációs politikája áll (45 százalék), a harmadik helyre a rezsicsökkentés fért fel (35 százalék).
A kormányzati, kormányzási kudarcok terén az első helyen az egészségügyi rendszer állapota áll, ez az, ami a leginkább zavarja a magyarokat. A megkérdezettek több mint fele, 57 százaléka választotta ezt az opciót, ráadásul minden negyedik válaszadó az első helyre sorolta az egészségügyi ellátás színvonalának romlását. A második helyre a túl nagy társadalmi különbségekről szóló válaszopció került: 34 százalék szerint az Orbán-kormányok egyik legnagyobb kudarca, hogy hagyta tovább növekedni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ettől alig lemaradva, dobogós helyen találjuk a munkavállalók kiszolgáltatottságát (31 százalék).
Problémásnak ítélik még a választók a növekvő orosz befolyást, a nem elég ambiciózus klímapolitikát és a hatalmas méretű korrupciót is.
- Ha pártpreferencia szerint vizsgáljuk a kormányzati teljesítményt, akkor kiderül, hogy a Fidesz-szavazók körében nem a családtámogatási rendszer (ez körükben csak a második helyen végzett), hanem az ország migránsoktól való megvédése jelenti az elmúlt 10 év legnagyobb kormányzati sikerét. Körükben a teljes lakossághoz képest átlagon felüli az aggodalom a társadalmi különbségek, a korrupció és a falvak helyzete miatt, a klímaváltozás és az orosz befolyás kevéssé aggasztja őket.
- A DK-sok a kormány családtámogatási rendszerét teszik az első helyre, a párt szavazóinak fele szerint ez a három legfontosabb kormányzati eredmény egyike. Gyurcsányék gyakran támadják a Fideszt a stadionépítések miatt, de a szavazói mégis az átlagnál nagyobb arányban emelik ki a sport fejlesztéséért tett erőfeszítéseket, ha nagyon muszáj a kormány cselekedetek közül választani. Az elmúlt évtized negatívumai közül a DK-soknál is az egészségügy helyzete áll az élen, dobogóra helyezték továbbá az orosz befolyás növekedését, és a munkahelyi kiszolgáltatottság kérdését.
- Az MSZP-sek a kormány bevándorlásellenes politikáját (51 százalék) tartják a legfontosabbnak, 6 százalékponttal többen jelölték meg ezt az opciót, mint a teljes népesség. De sokkal jobban zavarja őket az egészségügy állapota (73 százalék a legfontosabb három probléma közé helyezte), mint a többi választói csoportot, ugyanis 16 százalékponttal nagyobb arányban jelölték meg ezt az opciót a teljes lakossághoz képest.
- A jobbikosok szerint a családtámogatás, a bevándorlásellenesség és a sport kiemelt támogatása az elmúlt évtized három legfontosabb kormányzati teljesítménye. A párt szavazói három területen láttak az átlaghoz képest szignifikánsan magasabb arányban problémát: az orosz befolyás, a nehezedő falusi élet és a túl magas lakásárak esetében.
- A Momentum szavazói a csökkenő munkanélküliséget és azt értékelték átlagon felülinek, hogy manapság, aki többet akar dolgozni, az többet is kereshet. Emellett a kormány családtámogatási rendszere és a migráció ellenes fellépés fért be a három legfontosabb kormányzati eredmény közé. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a budapesti olimpia elleni kezdeményezéssel berobbanó párt szimpatizánsainak véleménye a magyar kormány sporttámogatási rendszeréről nem tér el a teljes lakosságétól. A Momentum szavazói számára az átlaghoz képest nagyobb problémát jelent az egészségügy helyzete, az elégtelen kormányzati klímapolitika és a növekvő orosz befolyás.
Egyet előre, kettőt hátra?
És most nézzük a gazdasági kérdéseket:
A magyar társadalomban többen vannak azok, akik szerint az ország összességében rosszabb állapotban van, mint tíz évvel ezelőtt.
A megkérdezettek 43 százaléka választotta ezt az opciót, míg mindössze 30 százalék lát javulást ahhoz képest, amilyen állapotban átvette Orbán Viktor Bajnai Gordon válságkezelő kormányától az országot 2010-ben. Minden negyedik válaszadó azt érzi, Magyarország pontosan ugyanott tart, mint tíz évvel ezelőtt.
Ugyanakkor – ha pártpreferencia szerint vizsgáljuk a kérdést – a fideszesek kétharmada javulást lát Magyarország állapotában, és mindössze minden tizedik kormánypárti szerint lett rosszabb a helyzet 2010-hez képest. Az ellenzékieknek ennél jóval lesújtóbb a véleménye. Egyetlen 5 százalék feletti támogatottsággal rendelkező párt szimpatizánsai körében sem érte el a 10 százalékot a javulást látók aránya. A Momentum szavazói körében ugyanakkor egy igen jelentős méretű tábort figyelhetünk meg (tízből négy momentumost), akik szerint lényegében ugyanolyan Magyarország állapota, mint tíz évvel ezelőtt. A legrosszabb véleménye a DK-soknak van: 85 százalékuk szerint rosszabb a helyzet, mint egy évtizeddel korábban, de szintén lesújtó a jobbikos (72 százalék) és a szocialista (65 százalék) szavazók véleménye is.
Az elmúlt évtizedben látott trendek miatt már a koronavírus-járvány okán bevezetett felhatalmazási törvény előtt is komoly bizalmi hiány alakult ki a jogállamiság tekintetében: a magyar társadalom fele szerint romlott a demokrácia helyzete hazánkban az elmúlt 10 évben. Ezzel szemben mindössze 17 százalék lát előrelépést, míg a megkérdezettek bő negyede (27 százalék) szerint a 2010 utáni Orbán-kormányok nem változtattak semmit a demokrácia hazai helyzetén.
A Fidesz-szavazók a leginkább elégedettek a demokrácia helyzetével, körükben ugyanannyian vannak azok, akik szerint erősödött a jogállam az elmúlt tíz évben, mint akik szerint semmilyen elmozdulás nem történt e téren. De a kormánypárti táboron belül is van egy szemmel látható, 16 százaléknyi csoport, akik annak ellenére is támogatják a Fideszt, hogy tisztában vannak a kormány demokráciát csorbító intézkedéseinek súlyával.
Az ellenzéken belül a DK szavazói látják a legborúsabban a demokrácia helyzetét, 88 százalékuk szerint romlott hazánkban a jogállamiság helyzete.
A legkevésbé az MSZP szavazók értékelik negatívan a demokratikus jogok csorbulását, de még körükben is csaknem kétharmados többségben vannak a kritikusok (62 százalék).
Annak a kijelentésnek a megítélésében, hogy „Magyarországon demokrácia van”, két teljesen kiegyenlített tábor figyelhető meg:
ugyanannyian vannak azok, akik szerint ez így van (48 százalék), mint azok, akik szerint nem (47 százalék).
A kormánypártiak 80 százaléka egyetért azzal, hogy hazánkban demokrácia van, de minden ötödik fideszes tisztában van azzal, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a demokratikus értékek védelmét tekintve súlyos problémák mutatkoznak. Az ellenzékiek viszont radikálisan másképpen vélekednek: az összes ellenzéki párt támogatói között többségben vannak azok, akik nem ismerik el demokratikusnak a mai magyar helyzetet. A DK-sok a legkritikusabbak (73 százalék), míg az ellenzékiek közül még a Momentum szavazói gondolják a legnagyobb arányban azt, hogy hazánkban működik a demokrácia.
- A gazdasági alrendszert megvizsgálva a magyar társadalom közel harmada szerint javult hazánk gazdasága az elmúlt tíz évben, ennél azonban jóval többen vannak azok (41 százalék), akik szerint Magyarország rosszabbul teljesít, mint tíz évvel ezelőtt. A megkérdezettek közel negyede (23 százalék) viszont nem érzékel változást, szerintük a magyar gazdaság ugyanott tart, mint a 2010-es kormányváltás idején.
- A magyarok fele szerint romlott a sajtószabadság helyzete Magyarországon tíz év alatt, mindössze 17 százaléknyian vannak azok, akik javulást látnak ezen a téren. A kormánypártiak körében ugyanakkora tábora van azoknak, akik szerint javult (42 százalék) a sajtószabadság helyzete, mint akik szerint nem történt érdemi változás ezen a téren (40 százalék), ezen kívül viszont csak egy szűk kisebbség ért egyet azzal, hogy a Fidesz jelentősen szűkítette a szabad sajtó mozgásterét. Az ellenzéki szavazók körében viszont táborokon átívelő konszenzus van arról, hogy komoly támadások érték a szabad médiát a magunk mögött hagyott tíz évben (68 százalék – 84 százalék közötti számokat látunk az ellenzéki pártoknál). Javulást szinte senki sem lát.
Egészségügy, oktatás = katasztrófa |
A Policy Solutions külön megvizsgálta az egészségügy helyzetét, amit összességében lesújtónak tartanak a magyarok. A megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) szerint romlott az ellátás színvonala, mindössze 15 százalék lát javulást, 20 százalék szerint nem változott semmi. Az összes szavazói csoport negatívan ítélte meg az egészségügy helyzetét, még a kormánypártiak körében is a legtöbben azok vannak (38 százalék), akik szerint az egymást követő Fidesz-kormányok alatt romlott az orvosi ellátás színvonala, és mindössze minden harmadik fideszes lát előrelépést. Az egészségügyhöz hasonlóan negatívan ítéli meg a magyar társadalom az elmúlt tíz év oktatáspolitikáját is: a megkérdezettek többsége (58 százalék) szerint romlott a közoktatás állapota, alig 15 százalék lát javulást. 20 százalék itt sem lát változást. A pártpreferencia szerinti bontást figyelve érdekes kép tárul elénk, elsősorban a kormánypárti szavazók véleményét tekintve, mivel pontosan három ugyanakkorra táborra oszlanak a fideszes szavazók: 31 százaléknyian vannak az oktatás állapotát negatívan, pozitívan és semlegesen megítélők is. Az ellenzék viszont egyáltalán nem ilyen megosztott a kérdésben: a DK-sok (84 százalék) és a momentumosok (81 százalék) körében szinte teljes konszenzus van arról, hogy 10 év alatt rosszabb lett Magyarországon a gyermekeknek iskolába járni, és habár az MSZP-sek (62 százalék) és a jobbikosok (69 százalék) egy fokkal megengedőbbek, körükben is egyértelmű többségben vannak a lesújtó véleménye. |
Aki mer, az NER
A kutatók megvizsgálták, hogy miképp vélekednek a magyarok a NER-ben uralkodó viszonyokról és érvényesülési lehetőségekről.
- 38 százalék szerint romlottak a megélhetésének körülményei a magunk mögött hagyott évtized alatt, ezzel szemben
- csak 26 százalék érzi magát jobb anyagi helyzetben.
- Ezen felül a magyarok harmada ugyanolyan anyagi lehetőségekkel rendelkezik saját bevallása szerint, mint egy évtizeddel korábban.
Pártpreferencia szerint viszont:
- a fideszesek fele érzi úgy, hogy többet engedhet meg magának, mint 10 éve,
- a skála másik végén a DK-sok, 64 százaléka szerint szűkültek anyagi lehetőségeik.
Határozott többségben vannak azok (39 százalék teljesen egyetért, míg 28 százalék inkább egyetért), akik szerint a Fidesz-kormány a gazdagoknak kedvez, még a Fidesz-szavazók között is 55 százaléknyian vannak azok, akik így, vagy úgy, de egyetértenek a kijelentéssel.
És még a kormánypárti szavazók szűk többsége is úgy véli, hogy Magyarországon urambátyám rendszer uralkodik: a fideszesek 55 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy jóban kell lenni a kormánnyal a boldoguláshoz, míg mindössze 44 százalék utasította el.
Az ellenzéki táborban természetesen még nagyobb többségben voltak az egyetértő hangok: a különböző pártok támogatói között ez az arány 69–76 százalék között változott.
A leválthatatlan
Teljesen megosztott a magyar társadalom abban a kérdésben, hogy a Fidesz hatalomra kerülése után 10 évvel milyen esélyei vannak hazánkban a demokratikus kormányváltásnak. 2020 tavaszán csak egy hajszállal vannak többen azok, akik szerint már nem váltható le demokratikus választásokon az Orbán-kormány (43 százalék), mint azok, akik szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét egyszer demokratikus úton fogja megbuktatni a magyar nép (40 százalék).
A fideszesek körében is többségben van az az álláspont, miszerint a kormány nem váltható le demokratikus úton.
Majdnem felük (48 százalék) osztja ezt a véleményt, szemben 39 százalékkal, akik bíznak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének demokratikusságában.
*
A teljes, közel 100 oldalas elemzésben a kutatók kitérnek még Magyarország nemzetközi megítélésére, a cigányság helyzetére, az információ szabad áramlására, az életszínvonal változására, a kultúra helyzetére, de bővebben kitérnek arra is, hogy a megkérdezettek szerint milyen az élet a NER-en belül.
A Policy Solutions szerdán délután online konferencia keretében mutatja be azt, illetve az intézet honlapján is elérhető lesz a kutatás.
