A kórház igazgatója hivatalosan is bejelentette, hogy szerdától járványkórházzá alakulnak, így a betegellátás is megváltozik. A közlemény szerint a betegek egy részét szociális otthonokban helyezik el.
A múlt héten derült ki, hogy a gyulai Békés Megyei Központi Kórházat is járványkórházzá alakítják. Kovács József parlamenti képviselő nyilatkozott is ezzel kapcsolatban a Gyulai Hírlapnak, ám azt nem árulta el, hogy pontosan hány hely felszabadítását kérik a Békéscsabán és Gyulán is osztályokat működtető Békés Megyei Központi Kórháztól. Annyit azért elmondott, hogy a gyulai tagintézmény és a tüdőkórház együtt adják ki a járványügyi helyzet kezeléséhez szükséges ágyszámot.
A Békés Megyei Központi Kórház békéscsabai intézményeiben 370 aktív és 167 krónikus ágy működik, egy 2018. év végi kimutatás szerint, a gyulai és a békéscsabai részlegekben összesen 1971 ágy van, ebből 768 krónikus. Most nagyjából a békéscsabai intézmények maradnak a 330 ezer lakosra, de azért Gyulán sem szűnik meg az összes ellátás. Kedden, a kórház honlapján az intézmény jelenlegi igazgatója adta közre a 20-án lezáruló átalakítások részleteit.
Becsei László igazgató itt leírja, hogy lényegében két telephelyen látják el majd a koronavírusos betegeket a városban, de Gyulán marad az SBO, Infektológia, Onkológiai Központ és a gyermekek magasabb szintű ellátása. Április 14-től aktív ágyakra már csak az intézmény békéscsabai kórházában vesznek fel betegeket. A körzethez tartozó betegek ambuláns ellátása Gyulán, a rendelőintézetben folytatódik. A kórházigazgató a honlapon arról is tájékoztatja az érintetteket, hogy április 17–20. között a krónikus betegek egy részét átszállítják a békéscsabai kórház osztályaira, másokat pedig szociális intézményekben helyeznek el.
Békés megyében információink szerint 59 szociális intézmény van, közel háromezer férőhellyel. Arról nincs pontos kimutatás, hogy milyen feltöltöttséggel működnek, de a legtöbb időseket ellátó, bentlakásos intézménynél éveket kell sorban állni. Megkerestük Kovács Józsefet, a térség parlamenti képviselőjét, aki másfél évtizeden át vezette az összevonás előtt a gyulai Pándy Kálmán Kórházat, jelenleg pedig a parlament népjóléti bizottságának az elnöke. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a politikus, mint egykor az intézményt vezető belgyógyász, hogyan látja a most folyó átalakítást, és biztonságosnak látja-e a kórházban ellátottak szociális intézményekben való elhelyezését.
A kabinetvezetőjét értük el telefonon, aki arra kért bennünket, hogy e-mailben küldjük el kérdéseinket, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.