Arra kérik a kormányokat, hogy tartózkodjanak az alapvető emberi jogok és szabadságok megsértésétől – idézi az AFP hírügynökség egy amerikai külügyi szóvivő válaszát, akit a magyar helyzetről kérdeztek. Hogy a hétfőn megszavazott, majd kedden életbe lépett felhatalmazási törvény az Egyesült Államok figyelmét sem kerülhette el, azt már csak az is egyértelművé teszi, hogy nem sokkal később a budapesti nagykövetségük rövid közleményben közölte ugyanezt.

Ebben azt írták meg, hogy hogyan képzelik a válságintézkedéseket, és a magyar kormányé egyértelműen nem ilyen. Kifejtették, a koronavírus okozta krízis idején a kormányok legfőbb dolga garantálni az emberek biztonságát, de az ehhez szükséges vészhelyzeti intézkedések nem tarthatnak tovább a krízis kezeléséhez szükséges időnél, és ezt a kormányoknak biztosítania kell. Amint a veszély elmúlt, a különleges felhatalmazás is szükségtelenné válik. A követség szerint kiemelten fontos a sajtószabadság tiszteletben tartása is. Hangsúlyozzák az átláthatóság és a megbízható adatok közlésének fontosságát is.

A felhatalmazási törvény szerint az Országgyűlés határidő nélkül meghosszabbíthatja azoknak a rendkívüli intézkedéseknek a hatályát, amelyeket a kabinet vezetett be a koronavírus-járvány kezelésére. Így viszont az is lehetővé válik, hogy a kormány további, a törvényektől eltérő rendeleteket alkosson a veszélyhelyzet ideje alatt. A kormány a felhatalmazási törvénnyel a zsebében kiiktathatja a parlamenti kontrollt, annak kormányt ellenőrző funkcióját is. A törvény a szólásszabadság szempontjából is aggályos: "rémhírterjesztésért" öt év börtön is járhat. A MÚOSZ hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy egyáltalán nem tisztázott, hogy ez pontosan mire vonatkozhat, és mire nem.

Kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke adott ki közleményt, amely ugyancsak a magyar felhatalmazási törvényre utal. Az bizottsági elnök szerint veszélyhelyzeti intézkedés nem tarthat határozatlan ideig.