A németeknél egymillió eurót költöttek arra, hogy megismerjék az emberek véleményét. Nálunk alig derült ki, hogy konzultációt tartanak.
Az alapvető jogok biztosához fordult a kormány elsunnyogott klímaügyi konzultációja miatt Fülöp Orsolya, az Energiaklub korábbi szakmai igazgatója, valamint az ARC kiállítást is szervező Bakos Gábor – írta a 444.hu. A páros magánemberként élt beadványukkal.
Mint ismert, november végén, három nappal a kitöltési határidő lejárta előtt derült ki a szélesebb nyilvánosság számára, hogy a kormány internetes konzultációt hirdetett a klímavédelemről, arról azonban sehol nem tájékoztatták az embereket. Így szinte a véletlenen múlt, hogy a konzultációról szóló hír eljutott az állampolgárokhoz.
A kérdőívet 200 ezren töltötték ki, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig azt mondta erről, nem nemzeti konzultációról van szó, csak „a Brüsszel által előírt tájékoztatási formának” tesznek eleget. Hollik István kormányszóvivő is azt hangsúlyozta, hogy a dokumentum célja nem az, „hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz”.
Fülöp Orsolya szerint az eljárással a kormány megsértette az emberek véleménynyilvánítási szabadságát és áttételesen az egészséges környezethez való jogát.
A panasztevőket segítő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint nem szabadna, hogy „olyan esetekben, amikor jogszabályok garantálják a polgárok számára a véleménynyilvánítás szabadságát, ez formalitássá váljon”.
A 444 idézi a beadvány egy részét, amiből kiderül, más országokban hogyan zajlottak a hasonló konzultációk. Németországban például másfél éven át tartó kutatást végeztek, 70 ezer ember megkeresésével, írásban, 500-at pedig szóban is interjúztattak.
A konzultáció hatására végül 70 klímavédelmi intézkedést jelöltek meg.
A lap szerint az intézkedés 2,5 millió eurójába került a német kormánynak, a javaslatokat pedig egy vegyesbizottság is egyesítette és továbbította a környezetvédelmi miniszternek. Franciaországban szintén tartattak klímaügyi konzultációt, ott kilenc hónapig tartott. Főleg arról kérdezték az embereket, hogyan lehetne szerintük csökkenteni a kibocsátásokat és az atomenergia részarányát az energiaellátásban. Ezzel 170 ezer embert sikerült megszólítaniuk.
Bakos és Fülöp a beadványukkal azt szeretnék elérni, hogy az alapvető jogok biztosa legalább ajánlásokat tegyen a minisztériumnak arra, hogyan kell lefolytatni rendesen egy ilyen konzultációt, ha már szankciókat nem tud kivetni.