Az első, Orbán Viktor háza elé tervezett tüntetést 2013-ban tiltotta be a bíróság a rendőrség véleménye alapján, ami a meg nem nevezett panaszos szerint megalapozatlanul tette lehetővé pusztán a lakókörnyezetre hivatkozással a gyülekezési jog korlátozását.

A másik panaszt Póka László, a devizahiteleseket képviselő Nem adom a házamat! mozgalom egyik vezetője adta be egy szintén 2013-as tilalom miatt 2014-ben.

A harmadik eset 2016 januári, akkor egy lánchídi tüntetés szervezői akadtak fenn a hatóságon és a bíróságokon. A TASZ ügyvédje szerint ez esetben törvénysértő volt a „fennáll a közlekedés rendjének aránytalan sérelme” indoklás, mert tiltani csak akkor lehetne, ha „a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”.

Az Ab az első két panaszt 2015-ben, a harmadikat 2016-ban befogadta, vagyis úgy döntött, hogy érdemben tárgyalja, mert lát benne valós alkotmányossági problémát. Ám ezután négy, illetve három évig nem csinált semmit. Most viszont megszüntette az eljárásokat, mondván: miután a gyülekezési törvény kapcsán korábbi határozataiban törvényhozói mulasztásokat állapított meg, mert a bíróságok a hiányos jogszabály miatt a magánélethez való jogra, a szabad helyváltoztatáshoz való jogra és a közjogi méltóságok törvényben garantált védelméhez fűződő közérdekre hivatkozással túlzott korlátozásokat alkalmaztak, ezt követően az országgyűlés 2018 nyarán új törvényt hozott.

Ez a törvény, amelynek értékeléséhez a jelek szerint szintén másfél évre volt szüksége az Ab-nak, a testület szerint ma már fölöslegessé teszi a sok évig hevertetett panaszok tárgyalását, ezért az eljárásokat megszüntette.

A jogszabály egyébként kimondja: mindenkinek joga van, hogy békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. A megmozdulást megtiltani csak akkor lehet, ha megalapozottan feltehető, hogy az a közbiztonságot, közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

Ugyanakkor a szintén 2018-as hetedik alkotmánymódosításba belevették, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Az, hogy ténylegesen mit szabad és mit nem, az a bírósági gyakorlatban alakul ki, az pedig néhány esetben a tüntetésszervezőknek kedvezett.