Egy korábbi alkotmánybírósági ítélet alapján tartja alaptörvény-ellenesnek a kormány azon rendelkezését a civil jogvédő szervezet, amely alapján a gyerekeknek négyévesen óvodába kell menniük.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) amiatt, hogy a kormány kötelezővé tette az óvodába járást négyéves kortól. A szervezet két szülő képviseletében nyújtott be alkotmányjogi panaszt, akiknek a gyereke még idén betölti negyedik életévét, ezért erre a nevelési évre már nem kaphatta meg a felmentést.
A szülők azt szerették volna, ha a gyerek még otthon marad, mert decemberre várják testvére érkezését. Úgy gondolják, hogy az új családtag érkezése önmagában is nagy kihívás, amit felesleges az új közösségbe való beszoktatással tetézni. A döntésben az is közrejátszott, hogy a kisfiú bölcsődei beszoktatása küzdelmes volt, viszont családi összefogással megoldható lenne a felügyelete. Azt tervezték, hogy a gyerek intézményen kívüli programokon szerez majd közösségi tapasztalatokat, és egy évvel később már úgy megy óvodába, hogy testvére és közte erős kötődés alakult ki.
Ezt a tervet hiúsította meg a semmiből jött, idén nyáron kihirdetett és néhány nap alatt hatályba léptetett módosítás, amely korlátozta a szülők jogát, hogy éljenek az alaptörvényben biztosított nevelési jogukkal, és úgy gondoskodjanak a gyerekükről, ahogy az az érdekeit szerintük legjobban szolgálja.
Az Alkotmánybíróság korábban már foglalkozott a kötelező óvodai részvétel előírásával: a testület 2013-ban meghozott határozatában azért nem találta ezt aránytalan korlátozásnak, mert lehetőség volt a felmentésre mindkét olyan évben, amikor az óvodai nevelés elsődleges célja még nem az iskolára való felkészítés. Az idén nyáron hatályba lépett törvénymódosítás viszont már nemcsak az utolsó, iskola-előkészítő évben, hanem az azt megelőző évben is kizárja a felmentést, ennek alkotmányossága pedig – az Alkotmánybíróság korábbi érveiből kiindulva – már semmiképpen nem igazolható, sőt, az alapján alaptörvény-ellenes.
Az indítványban a TASZ arra is kitért, hogy a szülők egyáltalán nem tudtak felkészülni az új szabályozásra, mert a módosítást a kihirdetés után szinte azonnal hatályba léptették. Így a nevelési szabadsággal összefüggésben a jogbiztonság követelménye is sérült.
„Bízunk abban, hogy ez az ügyünk nem csatlakozik azok sorába, amelyek már több száz, vagy több ezer napja várnak az Alkotmánybíróság döntésére. Abban is bízunk, hogy a testület kitart saját korábbi álláspontja mellett, és orvosolja azt a szülők és családok ezreit érintő sérelmet, amelyet a parlament ejtett a szülői nevelési szabadságon” – zárul a TASZ közleménye Pásztor Emese, a TASZ Magánszféra-projektjének jogászának szavaival.
