2019 ügye a globális felmelegedés, ezt nemcsak Greta Thunberg klímasztrájkoló ismertségének emelkedése bizonyítja, hanem az is, hogy a róla meggondolatlanul nyilatkozó Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek (betegségnek titulálta a lány Asperger-szindrómáját) nyilvánosan kellett később bocsánatot kérnie, és az év szava is a klímasztrájk lett. A péntekeit iskolalátogatás helyett sztrájkkal töltő svéd lány példáját egyre többen követik világszerte, hogy felhívják a politikusok, vezetők figyelmét, többet kellene tenniük a globális felmelegedés ellen.

Velence lakói már szó szerint egyre többször érzik, nem tudják megúszni a felmelegedés okozta tengerszint-emelkedést, és a Meteorológiai Világszervezet sem szolgál jó hírekkel: épp most tették közzé, hogy rekordmennyiségű üvegházhatású gázt mértek a légkörben, 1990-hez képest 43 százalékkal nőtt a felmelegítő hatása ezeknek. 2018-ra 407,8 ppm-re nőtt a széndioxid koncentrációja, 1750-hez képest ez 147 százalékos növekedés a szervezet adatai szerint, a metán 259 százalékos növekedést könyvelhet el, és évről évre nő, ráadásul ez az ózonréteget is károsítja.

"Ne csak hangzatos szavak legyenek, hanem tettek is", mondja a hvg.hu-nak Pribéli Levente, a Fridays for Future budapesti aktivistája arra, hogy Budapesten kihirdették a klímavészhelyzetet. Bár örültek ennek, a lényeg az, milyen intézkedések fognak születni. A mozgalom fontos üzenete, hogy a döntéshozók hallgassanak a szakértőkre: a fővárosnak vissza kellene fogni a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátását, kulcsfontosságú a városi zöldterületek védelme és a tömegközlekedés fejlesztése is - ezek a légszennyezettség csökkentését is segítik. Megfelelő előkészítés után a dugódíjat is jó eszköznek tartják, fontos, hogy az emberek megértsék, szükség van erre.

Karácsony Gergely főpolgármester részt vesz a klímasztrájkon, ahogy helyettese, Dorosz Dávid is, de beszédet nem mondanak.

A most pénteki országos klímasztrájkon egyelőre úgy tűnik, kevesebb város vesz részt, mint a legutóbbi, szeptember 27-i eseményen, mondja Pribéli. Szerinte ennek az az oka, hogy túl közel volt a legutóbbi esemény, és ennyi idő alatt nehéz megszervezni egy új tüntetést. Budapesten a több ezres májusi, és a közel tízezres szeptemberi megmozdulás után újra sok ezer embert várnak, nem csak diákokat. A klímakonzultációs kérdőívet több mint 200 ezren töltötték ki, ebből úgy tűnik, a válság ténye egyre nagyobb tömegeket sarkall cselekvésre.

A Fridays for Future még korábban nyílt levéllel állt elő, amit a kormányhoz címeztek a 2050-es karbonsemlegességi EU-s döntés megvétózása miatt, erre a mai napig nem kaptak választ, mondja Pribéli. Szerinte az ökológiai- és klímaválság kezelését és az alkalmazkodást minden mást felülíró kérdéssé kell tennie az aktuális kormánynak.

Érdeklődtünk a kormánynál is, részt vesznek-e az eseményen, támogatják-e azt, de még nem válaszoltak.

A pénteki eseményen más program lesz, mint legutóbb, több közéleti szereplő is megszólal majd, azt próbálják elérni, hogy egész Magyarországon kihirdessék az ökológiai- és klímavészhelyzetet. Most zajlik az ország hosszútávú klímastratégiájának kidolgozása, a közeledő ENSZ klímacsúcstalálkozó mellett erre is fel akarja hívni a figyelmet az esemény, amelyet világszerte erre a napra szerveztek. Legutóbb 222 ország 6,5 ezer városában 63 ezer eseményen 11 millió ember vett részt globális klímasztrájkon.

Paul Hawken: Visszafordítható

A klímaváltozás kapcsán megjelenő riasztó hírekkel szembesülve nehéz átlátni, hogy mit tehetünk a válság elhárításáért a kormányok, települések, vállalatok és az egyének szintjén. A Visszafordítható segít minket az eligazodásban: a Project Drawdown keretében elismert kutatók, tettre kész szakemberek, elkötelezett politikusok a világ minden tájáról egy tudományosan alátámasztott, gazdaságilag rentábilis, előremutató javaslatcsomagot készítettek a klímakatasztrófa megállítására.