Közzétette az Európai Bíróság a főtanácsnoki indítványt a Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, a menekültek be nem fogadása miatt indított eljárásban.
Nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségét Lengyelország, Magyarország és Csehország azzal, hogy megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők kötelező áthelyezésére szolgáló átmeneti és időben korlátozott mechanizmusnak való megfelelést – állapította meg indítványában Eleanor Sharpston, az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Az Európai Bizottság 2017 júniusában indított jogsértési eljárást a három ország ellen, amiért nem hajtották végre az eredetileg még 120 ezer, később mintegy 98 ezer Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus létrehozásáról szóló döntést. A határozatot minősített többséggel, mások mellett Magyarország és Szlovákia tiltakozása ellenére fogadták el az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberében. Egy korábbi, a két ország kezdeményezésére indult kvótaperben azonban a luxemburgi székhelyű bíróság 2017 szeptemberében azt állapította meg, hogy a határozat attól még érvényes.
A mostani, második kvótaperben a tárgyalást idén májusban tartották, akkor a magyar kormány képviselője azzal érvelt, hogy
- önkényesen, politikai megfontolások alapján, jogsértő módon kezdeményezték az eljárást, miközben más tagországok sem teljesítették a kötelezettségeiket, így a per még diszkriminatív is,
- a tagállamoknak jogában áll elutasítani a relokációs kötelezettségeiket, ha azok veszélyt jelentenek a belső biztonságra és a közrendre.
A csütörtökön ismertetett indítványában Eleanor Sharpston főtanácsnok elutasította azt az érvelést, hogy a tagállamok nem biztosíthatták volna polgárainak biztonságát és jóllétét, ha az áthelyezésről szóló határozatok alapján tagadta volna meg valamely konkrét kérelmező befogadását, hiszen a rendszer és az uniós jog is megfelelő eszközöket ad a határőrizeti jogot gyakorló tagállamoknak. Azt az érvet is elutasította, hogy a nagy számú kérelmet ne tudták volna ellátni, különösen, hogy ehhez segítséget is kérhettek az uniós szervektől. Sharpston ugyanakkor azt is megjegyezte: „A jogállamiság tiszteletben tartása a kötelezettségek teljesítésével is jár. E kötelezettségek amiatti mellőzése, hogy azok egy adott helyzetben kellemetlenek vagy népszerűtlenek, veszélyes első lépés a jogállamiság vezérelte rendezett és strukturált társadalom lebontásának irányába. A rossz példa különösen ártalmas akkor, ha azzal tagállam jár elöl. […]
A szolidaritás elve olykor szükségszerűen a terhek megosztásának elfogadását vonja maga után.
Fontos, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Bíróságot, ám a későbbi ítéletek azonban szinte minden alkalommal megfelelnek annak.