Itthon hvg.hu 2019. szeptember. 03. 10:24

Maróth Miklós egyből nekiment a kutatóknak az einstand után

Az MTA-tól elvett kutatóhálózatok új vezetője máris támadásba lendült, pedig még végig se járta az intézeteket.

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke erősen indította a munkáját, miután szeptember elsején átvette az intézetek irányítását. A Népszava cikke szerint néhány napja küldött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének egy levelet, amelyben többek között arról írt, hogy a szakszervezetnek át kellene gondolnia, mit lehet tenni azokkal a kutatókkal, akiknek egyszerre több állásuk van, és "miniszteri szintet meghaladó jövedelemre tesznek szert".

Azt is tudni akarja az elnök, hogy milyen elvek szerint látják megoldhatónak a teljesítmény szerinti differenciált bérezést, és hogyan lehetne megfogalmazni a kutatóhálózat munkatársaival kapcsolatos szakmai elvárások rendszerét.

Az elnök arra alapozza mindezt, hogy szerinte "egy átlagos akadémiai kutatóra" 2,3 állás esik, vagyis vannak, akiknek csak egy állásuk van, de vannak olyanok is, akiknek három. Maróth úgy gondolja, hogy az intézeti teljesítmény zömét előbbiek adják, akiknek pedig több állásuk van, "munkát csak keveset végeznek".

Maróth Miklós Orbán tanácsadója marad, mert Orbán szerint ez belefér - interjú

Azt is nehezményezte Maróth Miklós, hogy míg Csehország egy évben 360 ezer tudományos munkát termel, addig Magyarország csak 210 ezret.

A lapnak nyilatkozott egy kutató, aki szerint viszont rossz adatokból indult ki az elnök, mert az MTA legutolsó adatai alapján a párhuzamos állások arányszáma 1,25 egy kutatóra számítva. A cseh-magyar összehasonlítás is sántít szerinte, mert az igaz, hogy a csehek 2,5-szer annyit publikálnak, de a magyar idézettség másfélszer magasabb. Azt is elmondta, Csehországban a GDP 2 százalékát fordítják kutatásra, míg nálunk csak az 1,3 százalékát, az egy főre jutó kutatók száma is magasabb, egymillió lakosra ott körülbelül 3600 kutató jut, nálunk mintegy 2500.

Maróth leveléből egyébként kiderült, még csak ezt követően fogja végiglátogatni az intézeteket, hogy tájékozódjon.
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?