Maróth Miklós: Azon nem tanakodtam, lehetett már érezni korábban is hogy ez egy lehetséges szándék, mert többen is megkerestek előzetesen az ügyben.

hvg.hu: Mikortól tudta?

M. M.: Nem tudtam, csak sejtettem. Nagyjából azóta, amikor kiderült, hogy elviszik az egész hálózatot.

Fazekas István

hvg.hu: Vagyis hónapokkal ezelőtt.

M. M.: Mondjuk nem tudtam biztosan, de valószínűnek tartottam, ugyanis a tavaly októberben létrejött kétszer hét személyből álló ITM–MTA-bizottságba Lovász László engem javasolt társelnöknek, ebből többé-kevésbé világos volt, hogy elnök úr bizalma összetalálkozik Palkovics László bizalmával. Amiről a HVG írt, hogy Lovász László hosszan hezitált, az azért volt, mert nyaraltam. Velem akart beszélni először.

hvg.hu: Mi úgy hallottuk, hogy az utolsó pillanatban döntött.

M. M.: Rosszul hallották. Egészen baráti levelezés van köztünk, meg tudom mutatni.

hvg.hu: Nyilván tudós emberek udvariasan társalognak.

M. M.: Ez ennél több.

hvg.hu: Palkovics László azzal érvelt az átalakítás mellett, hogy növelni kell a hatékonyságot, az innovációt. Egy 76 éves klasszika-filológus hogyan tudja ezt megoldani?

M. M.: Bárkit neveznek ki, annak a szakterületétől eltér a tudományok túlnyomó része. De van tapasztalatom a területen, hiszen korábban a Nemzetközi Akadémiai Szövetség elnöke és az MTA alelnöke is voltam.

Fazekas István

hvg.hu: Azt tudja, hogy miért önt választották?

M. M.: Annyit tudok, hogy mindenképp bölcsészben gondolkodtak.

hvg.hu: Miért?

M. M.: Soha nem tettem föl ezt a kérdést.

hvg.hu: Megkérdezték, hogyan képzeli el a rendszert?

M. M.: Nem.

hvg.hu: Palkovics Lászlótól kapott iránymutatást arra, milyen területeken kellene javítani, vagy önnek vannak saját elképzelései a hatékonyabb működésről?

M. M.: Senkitől sem kaptam utasítást vagy javaslatot. Az irányítótestület 13 tagból áll, akiknek különféle elképzeléseik lesznek, különböző irányokból látják ugyanazt a kérdést, amit egy közös munka eredményeként egységbe kell foglalni. Elsőrendű feladatom ennek az egységnek a megtestesítése lesz. Az én elképzelésem az, hogy közelebb kell hozni az egyetemeket a kutatóhálózatokkal, utóbbiakat be kell kapcsolni az oktatásba, akár a doktori képzésbe. Az egyetemeknek nagyon hiányoznak a kutatási eredmények.

Fazekas István

hvg.hu: Amiről most beszél, az kutatóhálózati oldalról félelemként jelent meg egy éve, volt, aki azt sejtette, az egész átalakítás végén az lesz, hogy a kutatóintézeteket – vagy azok egy részét – egyszerűen betolják az egyetemek alá.

M. M.: Én nem azt mondom, hogy össze kell őket olvasztani, erről szó sem lehet, ha rajtam múlik, ez nem fog megtörténni, tekintettel arra, hogy az Akadémia részéről nem alaptalan félelem, hogy az egyetemek lenyelnék a kutatóintézetekkel együtt kapott pénzt.

hvg.hu: Tehát akkor nem lesz összeolvadás.

M. M.: Ezt annyiban finomítanám, hogy bizonyos csoportok esetében Lovász László is lehetségesnek tartja ezt. Olyan vidéki csoportoknál, amelyek fizikailag most is egyetemen belül vannak, például a Regionális Kutatóintézet egyes vidéki egységei. Fölmerült ez az Agrártudományi Kutatóközpontnál is, amely az Állatorvostudományi Egyetemen működik. A kutatók megkérdezése után ezeket megvizsgálhatjuk, de a többiről szó sem lehet.

hvg.hu: A HVG információi szerint Palkovics László a Természettudományi Kutatóközpontban tett látogatásakor azt mondta, a szociológusok a kutatóhálózaton kívüli intézményekhez, valamelyik egyetemhez kerülhetnek.

M. M.: Ezt én is hallottam, erre mondtam, hogy nem látom értelmét.

hvg.hu: Az ön szava dönt, vagy a miniszteré?

M. M.: Palkovics László egyértelmű felhatalmazást adott a terület összefogására és vezetésére, az irányítótestület pedig azért van, hogy irányítson. Ez alapján mivel én vagyok a testület elnöke, úgy gondolom, hogy annak a nevében enyém.

hvg.hu: Csakhogy több testületi tag szorosan köthető hozzá, akadémiai oldalról is.

M. M.: Ez nem úgy működik, hogy annak a véleményét fújom, akivel jóban vagyok.

hvg.hu: Nézzük tovább. A Veritas vagy a Magyarságkutató betagozódhat, vagy oda kiszervezhetik az érintett intézményeket?

M. M.: Az Emmi alá tartozó Magyarságkutatóval kapcsolatban kikérték a véleményemet, a programot és a stábot illetően erős kételyeimnek adtam hangot. A szlavisztika és a finnugor nyelvészet kihalt, anélkül pedig nincs magyarságkutatás. Ha a Magyarságkutató ezeket a hiányokat pótolná, akkor értelmes tevékenységet folytathatna. Annak sem látom értelmét, hogy ez az Emmi, a többi pedig az ITM felügyelete alá tartozzék. Az ügy stagnál, nem tudom, mi lesz a politikai döntés. Orbán Viktor felkért tanácsadónak, de ez nem azt jelenti, hogy beavatkozom a minisztériumok dolgába.

hvg.hu: És a Veritas?

M. M.: A Veritas nem tartozik az akadémiai kutatóintézetekhez, nem látom értelmét két külön történettudományi intézetnek az ELKH-n belül.

Fazekas István

hvg.hu: Csak van egy olyan félelem, hogy majd átmennek a veritasosok, így ki tudják rúgni azokat, akik kormánykritikusabb álláspontokat fogalmaznak meg. Többen úgy vélik, az átalakítások egyik motivációja az volt a kormány részéről, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat.

M. M.: Nem volt és most sincs ilyen motiváció, a kormány részéről egy motiváció volt, hogy dolgozzanak az emberek. Én úgy érzem, hogy ezeket a félelmeket mesterségesen gerjesztik, teljesen alaptalanul.

hvg.hu: Nem politikai nyilatkozatokról van szó, hanem kritikus megállapításokkal záruló kutatásokról, például oktatás vagy akár migráció ügyben. A Figyelő listázta is a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársait, hogy kik foglalkoznak a homoszexuálisok jogaival, a gendertudományokkal és a migrációval.

M. M.: Ebben a történetben a sajtó nem játszott pozitív szerepet, egyik oldalon sem.

hvg.hu: A listázásról mit gondolt?

M. M.: Ez nem az ő dolguk. Tudományos kérdésekben az Akadémia illetékes bizottságának kell döntenie. Vannak kritériumok, ha tudományos módszereket tartalmaz, akkor az egy tudományos munka, akármilyen eredményre jut. Azzal lehet vitatkozni.

hvg.hu: Tart attól, hogy a kormányzati akarat érvényesül a kutatásoknál?

M. M.: Minden kormánynak joga van prioritásokat megfogalmazni, hiszen a finanszírozást is ő biztosítja, és ez nem csak Magyarországon van így. Ha például a kormány azt mondja, hogy szlavisztikának lennie kell, azt örömmel fogadnám.

hvg.hu: De itt nem szlavisztikáról, hanem a migrációról és a genderről van szó.

M. M.: A prioritások pozitív dolgokat tartalmaznak – hogy mi érdekel jobban –, tilalmakat nem.

hvg.hu: Arra van pénz, ami őket érdekli.

M. M.: Másra is van pénz. Az, hogy valamit kiemelten támogatnak, nem azt jelenti, hogy bármi mást letiltanának. Ha azt mondaná a kormány, hogy a romák integrációja fontos kérdés, akkor nem látnék kivetnivalót abban, hogy a szociológusok ezt kutassák.

hvg.hu: Kapott már prioritási listát?

M. M.: Nem kaptam, az csak a sajtóban olvastam ezekről.

Fazekas István

hvg.hu: A kormány azért szokott ideológiai iránymutatást adni.

M. M.: A tudományba nem szoktak beleszólni.

hvg.hu: A genderoktatást ellehetetlenítették.

M. M.: Ott voltam a Harvard Egyetemen a genderoktatás bevezetésénél. Megkérdeztem, hogy erre a szamárságra miért van szükség, mire azt mondták, erre lehet pénzt kapni.

hvg.hu: A társadalmi nemek egyenlőségével foglalkozó kutatásokat még mindig szamárságnak tartja?

M. M.: Én a biológiai nemeket ismerem, nem tudom, mit értünk társadalmi nemek alatt. Tudom, hogy a fizetések esetében lehetnek eltérések, ami azonos teljesítmény esetén nem indokolt. A tudományban is nagy versenyelőny férfinek lenni. Nekem nagyon okos feleségem van, végignéztem, hogy a nála gyöngébben teljesítő fiúk könnyebben csinálnak karriert. Ezekre fel lehet hívni a társadalom figyelmét, de parancsba adva könnyen az ellenkezőjébe fordulhat.

hvg.hu: Mondta, hogy ha a kutatók többet dolgoznak, majd kevesebbet foglalkoznak a kormánnyal. Önnek marad ideje politikai nyilatkozatokra?

M. M.: Nem teszek politikai nyilatkozatokat.

hvg.hu: Azért megfogalmazott politikai véleményeket, mikor arról beszélt, a mostani kormánytagoknak nincs vagyona, szemben Gyurcsányékkal, és hogy az ellenzék milyen botrányos közhangulatot teremt.

M. M.: Ott arra gondoltam, hogy ha a tényekben egyetértenénk, akkor nem lenne botrányos a közhangulat. Úgy nehéz párbeszédet folytatni, hogy az ellenzék romlást és végveszélyt szimatol, miközben a gazdaság helyzete javul.

hvg.hu: És mi a véleménye a kormány tényeiről migrációügyben?

M. M.: Arisztotelész azt mondja, annak kell segíteni, akinek szüksége van rá, annyit, amennyire szüksége van, és akkor, amikor szüksége van rá. A határok nyitottak, a zöld határok nem.

hvg.hu: Nálunk nem igazán.

M. M.: Ha kis számban is, de beengedik az embereket. Szerintem most egy új jelenség van, az emberek nem a veszély, hanem a túlnépesedés miatt menekülnek. A Föld tartalékai kifogyóban vannak, szükséghelyzet ott jelentkezik, ahol túlnépesedés van. Egy tarthatatlan helyzet állt elő, ide nem elég a tüneti kezelés, de nem tudom, ki fogja ezt megoldani. Magyarország ezen sokat nem tud lendíteni.

hvg.hu: A kormány migrációs kampányát nem tartja eltúlzottnak? Nincsenek is migránsok az országban.

M. M.: Ez egy politikai kérdés, amiről nem szeretnék nyilatkozni.

hvg.hu: Az Akadémiai Dolgozók Fóruma egy korábbi, hosszú beszélgetésből előszedett egy mondatot, amelyben ön a disznóbőrbe csavart muszlimokról beszélt, és azt mondták, Lovász László ezek után nem támogathatja önt.

M. M.: Én ezt abban a kontextusban ahol említettem példaként hoztam fel arra, hogy az angolok hogyan kezelték Pakisztánban a terrorizmust. A beszélgetésből kiragadva elismerem, ez valóban nem jól hangzik, de azoknak, akik előkeresték és így idézték, nyilván a lejáratásom volt a céljuk.

hvg.hu: Vissza az Akadémiához: az elhallgattatáson túli félelem, hogy az uniós forrásokhoz akartak hozzáférni azáltal, hogy cégeket is bevonnak majd a pályázatokba. Mi történik, ha megjelenik Mészáros Lőrinc egyik cége, hogy akkor innováljunk?

M. M.: Azt gondolom, hogy az Akadémia és a tudományos élet valós problémáival kellene foglalkozni elsősorban, nem pedig légből kapott feltételezésekkel. Ha konkrétan megmondja valaki, mi a veszély, azzal tudok majd foglalkozni.

Fazekas István

hvg.hu: A 24.hu-nak azt mondta, hogy tiltakozó akadémikusokkal sem beszélt még. Így honnan fogja tudni, hogy mik a félelmek, veszélyek?

M. M.: Mindenfajta vezetésnek először azoknál kell tájékozódnia, akiket vezetni szeretne. Először tehát meg kell hallgatni az intézmények vezetőit, ezután tud a testület a saját ötletein kívül konkrétumokkal foglalkozni. Ha valamire jutunk, azt meg kell ismertetni a kutatógárdával.

hvg.hu: Meddig lesznek főigazgatók azok, akikkel most leülnek beszélni? Lesz új pályázat?

M. M.: Korainak gondolom a kérdést, még a testület sem tudott összeülni, sikerült eltalálni a nyári szabadságok idejét. Többségüket ismerem, velük jóban vagyok. Az új intézet nevében a szerződéseket meg kell hosszabbítani.

hvg.hu: Ha még össze sem ült a testület, hogyan áll fel a rendszer szeptemberre?

M. M.: Éppen az interjú után beszélek majd Palkovics László miniszter úrral (a beszélgetés szerdán készült – a szerk.), mert úgy tudom, meglett a székhelyünk, amit megnézhetek. Én úgy tartanám helyesnek, ha a testület nem az ITM-ben ülésezne. Emellett pedig szükség lesz apparátusra is, amellyel kapcsolatban szintén miniszter úr válaszára várok.

hvg.hu: A Magyar Hírlapnak adott interjúban azt mondta, felelőtlen elemek folytatják az uszítást. Nem túl erős vélemény ez?

M. M.: Lovász László a 168 Órának mondta el, voltak, akik számonkérték rajta, hogy belement a játékba a minisztériummal. Ez felelőtlen dolog, Lovász László bölcsen járt el, én is a tárgyalás híve vagyok. Borzasztó tragédiának tartom, hogy miközben mindkét fél jószándékú volt, és megvoltak a saját elképzelései, ezt nem tudták egymással kommunikálni. Az Akadémián bizonyos elemek kiszivárogtatták az anyagokat, amitől úgy nézett ki, mintha a sajtón keresztül üzengetnének. Ez szörnyű. A sajtó nem hajlandó tudomásul venni, hogy felelőssége van a kialakult helyzet miatt. Nem azt mondom, hogy ő tette, de felelőssége van benne.

hvg.hu: Azért az egész úgy kezdődött, hogy Palkovics átküldte az Akadémiának azt a költségvetési törvényjavaslatot, ami elvonta a kutatóintézetek pénzének jelentős részét, és adott 54 percet a véleményezésre.

M. M.: Csak a pontosság kedvéért: nem Palkovics küldte, hanem a minisztérium egy államtitkára. A körülményekről, hogy miért így történt, pedig azóta sem lehet tudni. De Ilyenkor kell leülni tárgyalni. Sajnos, nem ez történt, hanem az Akadémia megsértődött.

hvg.hu: Az 54 perc elég bármire?

M. M.: Ha így volt, persze, hogy nem elég, de egy vezető ennek ellenére sem sértődhet meg. Illetve csak akkor kell megsértődnie, mikor ugyan meg sem sértették, de az ügy megkívánja. Itt nem személyes hiúságról van szó, hanem egy intézmény képviseletéről.

hvg.hu: Lovász Lászlónak mikor kellett volna megsértődnie?

M. M.: Nem tudom, én ebből a folyamatból kimaradtam, csak a sajtóból értesültem róla.

hvg.hu: Mennyire bízik meg Palkovics Lászlóban? Az egyik tárgyaláson például azt mondta, nem veszik el a kutatóintézeteket, aztán mégis ez lett a vége.

M. M.: A különböző időpontban elhangzó nyilatkozatokat nem lehet egymással konfrontálni. Az én fiam is azt mondta diákként, hogy soha nem nősül meg, aztán mikor abba a korba ért, mégis megnősült.

hvg.hu: Ezt azért nem lehet párhuzamba állítani.

M. M.: Dehogyisnem. A helyzet folyamatosan változott, nem úgy indult, hogy ezt elveszik. Lovász László kérésére a Széchenyi-díjas akadémikusok nevében tiltakoztam az ellen, hogy Palkovics visszatartotta az Akadémia pénzét, de tudtam, mi a tét, így megírtam Lovásznak, hogy azonnal üljenek le tárgyalni arról, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a rendszert. Az Akadémia azonban halogatásba kezdett.

hvg.hu: Az Akadémia ezt nem halogatásnak, hanem küzdésnek élte meg. Nem ez történt?

M. M.: Ha valaki más ül a pénzesládán, könnyű belátni, mi lesz a küzdelem végeredménye.

hvg.hu: Arra van valami magyarázata, hogy a NER-ben hogyan lehetett egy évig szembemenni a nyilvánvaló akarattal úgy, hogy előre lehetett látni, mi lesz a vége?

M. M.: Nem tudom, hogy kinek a nyilvánvaló akaratával ment szembe, mert a kormány részéről nem volt ilyen akarat.

hvg.hu: Orbán Viktornak mondott már ellent?

M. M.: Nekem nem ez a dolgom, a tanácsadója vagyok. Ő mond majd nekem ellent, mikor a világmegváltó ötleteimmel előállok, ő meg megmondja, mit tart belőle kivitelezhetőnek.

hvg.hu: Fog vele beszélni?

M. M.: Testületi elnökként akkor fogok vele beszélni, ha magához hív, másként nem, az intézmény ugyanis a Parlament alá van rendelve. Az más kérdés, hogy a tanácsadója vagyok.

hvg.hu: És az is marad?

M. M.: Három évre kért fel, többet nem vállaltam.

hvg.hu: 2019 áprilisától tanácsadó. Ön szerint ezt nem írja felül az elnöki pozíció?

M. M.: Addig nem mondtam igent, míg meg nem kérdeztem tőle, hogy nem írja-e felül. Azt mondta, nem.

hvg.hu: De ön sem tartja összeférhetetlennek? Pont az a vád a testülettel és az egész átalakítással kapcsolatban, hogy itt az lesz majd, amit a kormány mond. Ha ön továbbra is a miniszterelnök tanácsadója marad, ez a vélekedés nem enyhül.

M. M.: Nem Orbán Viktort képviselem a testület élén, hanem a tanácsadója vagyok. Az két külön dolog, én önállóan gondolkozom. A miniszterelnökről van egy mumuskép, de ő nem azon tanakodik egy sötét szobában ülve, hogy hogyan törjön borsot a magyar kutatók orra alá. Stratégiai döntéseket hoz, legutóbb arról beszélt, hogyan képzeli el a fejlődést 2030-ig.

hvg.hu: Az Akadémiát érintő ügyekben volt stratégiai javaslata?

M. M.: Egyet mondott, hogy itt tetemesen meg kell emelni a pénzt, de lyukas hordóba nem hord vizet.

hvg.hu: Palkovics László 800 ezres SZTAKI-s szerződéséről mi a véleménye? Az utóbbi években nem volt nyoma publikációjának vagy kutatásának, amit a SZTAKI egyik vezetője, az Irányító Testület tagja, Bokor József azzal magyarázott, Palkovics más típusú munkában vett részt, amit nem publikáltak.

M. M.: Engem egészen más kérdések érdekelnek, ezért nem ismerem az ügy részleteit. Mindenesetre egyszer a szegedi rektor, Szabó Gábor azt mondta, akkoriban vele is publikált közös cikket Palkovics. Ebből arra következtettem, nem kell mindent elhinni, amit az ember olvas.

hvg.hu: A fia, Maróth Gáspár is kapcsolatban van a miniszterelnökkel: az első kormány idején személyes tanácsadója volt, most a Honvédelmi Minisztériumban dolgozik. Neve korábban kartellgyanúban merült fel. Arról mit tud? Lehet annak hatása bármire?

M. M.: Nem a minisztériumban dolgozik, hanem a haderő modernizációjáért felelős kormánybiztos. A közelmúltig a feleségem nem is tudta a fiam beosztását, annyira nem beszél erről. Az ügyet nem ismerem, erről őt kell kérdeznie, de ha valós alapja lett volna, ma nem dolgozhatna ebben a pozícióban.

hvg.hu: Ön kötötte össze Orbánnal?

M. M.: Nem. Az egyetemen Kupper András tanította, és orvostanhallgatóként megkérte, hogy az egyik Fidesz-kongresszuson biztosítson orvosi ügyeletet. Innen kezdődött.

hvg.hu: Lehet olyan helyzet, hogy visszaadja a megbízatását?

M. M.: Itt szokták sorolni, hogy betegség vagy halál esetén…

hvg.hu: Nem így értettem.

M. M.: Ha azt látnám, hogy kudarcos az ügy, ha ebben elégtelen vagyok, vagy én vagyok az oka, akkor lemondanék.

hvg.hu: És ha nyomást próbálnának gyakorolni önre?

M. M.: Attól függ, mivel, korbáccsal vagy pénzzel. Bár kicsi esélyét látom, de ha több pénzt adnak, amivel az intézetek többsége jobb körülmények közé kerül, akkor meg kell fontolni, mi a magyar tudomány érdeke, mit nyer vagy veszít vele. Ha korbáccsal, akkor nem vállalnám tovább.