A jelenlegi OKJ-s képzési rendszer megszűnik, jövőre már új szakmákat tanulnak a diákok. Ez az átalakítás is olyan, mint a többi: becsengetésre lehetnek kész jó esetben. Parragh László kamarai elnök nem aggódik, a szakszervezeti vezető szerint kevés az egy év.
Szokásához híven nyúl hozzá a kormányzat az oktatáshoz: most a szakmát adó képzések alakulnak át teljesen jövő szeptembertől. Szakgimnáziumok helyett jönnek az ötéves technikumok, és kiderült az is, toldozgatás helyett teljes átalakítás jön a jelenlegi OKJ-s képzéseknél. Bár jövőre ez már élesben működik, még csak agyalnak arról, hogy pontosan mit, hol és hogyan tanuljanak a diákok, illetve az új szakmára vágyó felnőttek. Utóbbiak most bő egymillióan vannak.
Kétségtelen, a szakképzés jelenlegi rendszere nem jó, a bukást a márciusban kiadott Szakképzés 4.0 című anyaggal lényegében beismerte a kormány. Az új irányról azonban egyelőre alig tudni valamit. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára, Pölöskei Gáborné, illetve a tárca a következőket osztotta meg a Magyar Nemzettel a héten:
- A jelenlegi elaprózott, nagyjából 760 szakmát tartalmazó Országos Képzési Jegyzék megszűnik.
- A szakmák számát a jelenlegi verzió szerint 175-re csökkentik, döntő részben az eddigi képzések összevonásával.
- A "széles alaptudást biztosító" úgynevezett alapszakmákat csak iskolában lehet majd tanulni nappali vagy esti képzésen,
- míg a rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítéseket kizárólag felnőttképzésben lehet majd elsajátítani. (A mostani rendszer teljesen vegyes.)
- A gyors, rövid képzések vállalati igények szerint alakulnak majd ki, a végzettséggel rendelkezők is gyorsabban tanulhatnak új szakmát, a meglévő végzettségük vagy szakmai tapasztalataik figyelembevételével.
Ezzel a kettéosztott rendszerrel az elképzelések szerint gyorsabban lehetne reagálni a munkaerőpiaci változásokra.
Jól hangzik, hogy felvételi nélkül lehet egyetemre menni, de koppanás jöhet a végén
Vajon jót tesz a kormány azzal, ha a technikumot végzett diákok könnyített feltételekkel (vagy ahogy a szöveg fogalmaz, felvételi nélkül) kerülnének be a szakmájukhoz passzoló egyetemekre? Ebben a diákszervezet képviselője, illetve a Rektori Konferencia elnöke sem biztos, ahogy több nyilatkozónk azt mondja, ezzel a jelenleginél is jobban leszűkítik a diákok lehetőségeit.
Az oktatásban részt vevőkkel beszélgetve azonban legalább ennyi minden nem világos: nem tudni, hogy a most elérhető szakmák közül melyekből jönnek létre az alapszakmák, és miket tartanak meg specializációnak, nem világos a kettő közti átjárhatóság, ahogy az sem, mit ér majd a gyors képzésen kapott papír, illetve hogy mi számolható el majd többletpontként a felsőoktatásban.
Nem tudjuk, mi marad, és mi megy a levesbe, nagy a bizonytalanság, és ez nem jó. A felnőttképző intézmények nem tudják, most mit hirdessenek meg
– mondta Tóth Réka felnőttképzési szakértő, az egyik nagy képző intézet, a Perfekt Zrt. munkatársa.
A finneknél a felületkezelő fest, burkol, karosszériát fényez
Az átalakításra szükség van: a Szakképzés 4.0 szerint itthon az is önálló képesítést ér (pl. emelőgép-kezelő), ami külföldön nem, a munkaerőpiacon pedig problémát okoz, hogy a széttagoltság miatt nehéz más országok képesítéseivel megfeleltetni a magyar papírt. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, Tóth József a finneket hozta fel pozitív példának – igaz, ott 15 évig alakították az oktatási rendszert. Azt mondja, míg itthon valaki festőként (esetleg festő-mázolóként) végez, addig a finneknél felületkezelő képesítést szerez, amivel alapjáraton ért a festéshez, burkoláshoz, illetve az autófényezéshez is. Ebből specializálódhat később tovább.
Tóth úgy látja, a diákot nem éri majd hátrány a munkaerőpiacon amiatt, hogy egy általánosabb alapszakmát tud, sőt:
amilyen gyorsan változnak a technológiák, a mobilitást erősíti, ha egy szélesebb tudással rendelkezik a fiatal.
Azt viszont kérdésesnek tartja, hogy a rendelkezésre álló képzési idő elég-e a széles körű tudás megalapozásához, ami az élethosszig tartó tanulásban segít. Azt mondja, a gyakran hivatkozott német diákok 17 évesen találkoznak először szakmával, míg itthon addigra majdhogynem "késznek" kellene lenniük a tanulóknak,
csakhogy az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy még nincsenek kész.
De hogyan lehetek bölcsészből mérlegképes könyvelő?
Szerettük volna egy konkrét példán keresztül érzékeltetni a változást, ezért az oktatás több szereplőjétől is megkérdeztük, hogyan lehet például bölcsészből mérlegképes könyvelővé válni. A mostani helyzet tiszta: van iskolarendszer szerinti nappali (2 tanév, 2000 óra) és esti képzés (ami ennek a fele), illetve felnőttképzés is (ami 500 óra), ám a papírt meg lehet szerezni három részterület elvégzése után is.
A jövő viszont homályos: amennyiben ez alapszakma (vagy annak része) lesz, akkor kizárólag iskolában lehet tanulni, és azt sem tudni, mi lesz a mostani részképzésekkel, bár egy jól értesült nyilatkozónk szerint speciel a mérlegképes könyvelőknél megmarad a választás lehetősége.
Ő úgy tudja, a kormány rugalmas rendszert akar, amely a képzés kimenetelét – vagyis a vizsgakövetelményeket – szabályozza, az agyonbürokratizált felnőttképzés egyszerűsítése a cél. Az ITM-et mi is kerestük, de nem reagáltak kérdéseinkre. Az elképzelések alapján egyébként valószínűsíthető, hogy bizonyos esetekben egy diplomásnak simán vissza kell ülnie egy középiskola padjába valamilyen piacképes szakmát tanulni, ez azonban Tóth József szerint nem okoz majd problémát, férőhely ugyanis van.
A szakképzés megreformálásában kulcsszerepet játszó Magyar Kereskedelmi és Iparkamarai elnöknél, Parragh Lászlónál is rákérdeztünk az átképzés lehetőségére – nála csak általánosságban –, mire azt mondta,
még több mint egy év van az indulásig,
így konkrétan nem tudja megmondani, hogyan lehet majd különböző képesítéseket megszerezni. A felnőttképzést kitörési pontnak tartja, azt mondja, ott kell minél nagyobb teret adni a vállalatoknak, hogy maguk képezzék tovább a dolgozóikat. A fiatal pedig eldöntheti, hogy megelégszik azzal, hogy az üzemben használja tudását, vagy elmegy felnőttképzésbe, és szerez róla papírt.
Tóth József az egyeztetések bizonyos részein ott van, az alapján azt mondta, a felnőttképzésre vonatkozó elképzeléseket még azért tisztázni kell.
A határidő szentsége
Amúgy a többit is, hiszen az egész rendszer alakulóban van. A 19 ágazati készségtanácsban
több száz vállalat ötletel arról, mit kéne tanítani,
ezeket az elképzeléseket fogja össze a kamara. Parragh szerint előnye és hátránya is van a vállalatok beleszólásának: óriási előny, hogy így a reálgazdaságból érkeznek az információk, a hátrány viszont az, hogy minden cég a maga érdekeit akarja képviselni.
Parragh nem aggódik a tempó miatt, azt mondta, időarányosan jól állnak, a részleteket közlő Magyar Nemzet cikke alapján azonban lehet különbség: van olyan ágazat, ahol már azt is meg tudták mondani, a jelenlegi 40 féle képesítés helyett hét alapszakmát lehet majd tanulni. Megkérdeztük Parraghot, hogy az átalakításra elég-e egy év, mire azt mondta,
mindig ki kell tűzni valamilyen határidőt, úgyhogy igen,
de abban is biztos, ez a rendszer sem marad évtizedekre változatlan.
Mint a régi orosztanárok
Az teljesen egyértelmű, hogy az összes tantervet újra kell majd írni, amire Tóth szerint nem lesz elég az egy év. Különösen úgy, hogy ő még egy kész szakmai anyagot sem látott az ágazati készségtanácsoktól.
Ezen áll vagy bukik, hogy az alapszakmai képesítés jó lesz-e, vagy sem. Ha a tantervek nem lesznek kellőképpen megalapozottan összerakva, akkor ennek a kudarca egy-két éven belül felszínre kerül.
Az irányt senki sem vitatja, de
hogy ebből rövid idő alatt hogyan lesz egy használható, kész csomag, az nagy kihívás.
De nem csak az, a tanerő is. Tóth úgy véli, ha az általános építőipari szakmát vesszük alapul, akkor az eddigi kőművesoktatónak értenie kell majd a burkoláshoz, festéshez, a faipar egy részéhez, a gipszhez és a kőhöz is,
ilyen komplex tudású szakoktató viszont nincs a rendszerben.
Parragh László szerint viszont
nem ördögtől való, hogy a pedagógus is tanuljon, meg kell tanulnia a tanárnak a tananyagot. Most is jelennek meg új szakmák, amelyek korábban nem léteztek.
Bár üdvözölnénk, ha az átalakítás szakmailag magasabb minőségű és költséghatékony rendszert eredményezne, amellyel hosszabb távon számolnak, de a meglepetésszerű és gyors átalakítás jogos aggodalmat kelt bennünk
nem pedig pánikot keltenek az érintettek körében, mint most.
Ő is azt feltételezi, jószándékú változásról van szó, amivel egyszerűbbé és átláthatóbbá akarják tenni a képzést, de ők speciel nem tudják pontosan, hogy hogyan. Nagy kérdés, hogy mi lesz az egyházi fenntartású, illetve a magániskolákkal, ahol a diákok egyötöde tanul. A Szakképzés 4.0 szerint az egyházi intézmények elsősorban a humán és szociális ágazatokban kapnának nagyobb szerepet, "a gazdaság szakember-utánpótlását" a jövőben is az állami centrumokra bíznák. Salusinszky szerint már így is túl nagy szerepe van az államnak, a további központosításra
sem pedagógus-kapacitása nincs az államnak, sem minőségi garanciát nem nyújt.
Azt reméli, ezekről tovább tárgyalnak majd.
Parragh László: "A BMW nem a két szép szemünkért jön ide"
