Gimnáziumok helyett a szakképzésbe akarja terelni Orbán Viktor az általános iskolából kikerülőket. A mesterterv részben bevált, de a több munkáskezet látni akaró kormányfő nem elégedett.
Ha az intézmények a központi elvárásnak megfelelően bonyolítják le a felvételit, az sok általános iskolást foszthat meg a gimnáziumi továbbtanulástól, és többen kerülhetnek szakképzésbe. Az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban viszont nincs központi elvárás.
Úgy látszik, némi késéssel a kormány is rájött, hogy az eddigi döntések nem voltak egyértelműek.
Viszont nem csak az állami, hanem az egyetemi és az egyházi szakképzői intézmények oktatói is fognak kapni valamekkora emelést.
A szakszervezeteket nem tájékoztatták, és a rendeletben sincs benne, de a minisztérium szerint a 24 ezer szakképzési oktató ugyanazt a béremelést kapja, mint a pedagógusok.
Most is úgy van, hogy egy sor szakmunkát lehet szakképzettség nélkül, de szakfelügyelet mellett végezni, ami logikus, nem foghatja a létrát minden villanyszerelőnek egy másik szakképzett villanyszerelő. A kormány mindenesetre egy félreértésen alapuló közfelháborodás miatt inkább kihátrál egy jórészt technikai jellegű jogszabály-módosításból.
A tervezetről már társadalmi egyeztetés zajlik.
Egy héttel a tanév kezdése előtt, és egy nappal a közoktatási területre vonatkozó rendelet után megjelent a 2023/2024-es szakképzési tanév rendje.
A nyári szakmai gyakorlat és „sajátos oktatásszervezési igények” miatt más lehet a tanév rendje ősztől a szakképzésben, mint a többi iskolában.
A miniszterelnök szerint az sem lehet véletlen, hogy „Krisztus urunk ács volt”.
A PDSZ és a PSZ azt kérték a szülőktől, hogy csütörtökön és pénteken ne küldjék iskolába a gyerekeiket.
Ezúttal a szakképzési intézményekben is sztrájkot hirdetett a PDSZ és a PSZ. A szülőktől azt kérik, hogy ne küldjék be a gyerekeiket.