Szabó Szabolcs ellenzéki képviselő úgy hallotta, a "waldorfos" szigorításokat vehetik ki belőle. A lex Czegéldyt megszavazta a ház, a közigazgatási bíróságok bevezetését elhalasztották.
Mégsem ma szavaz a parlament a köznevelési törvényről, a zárószavazást elhalasztották. Ezt a javaslat egyik benyújtója, Semjén Zsolt kezdeményezte. Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő – aki a halasztásra felhívta a figyelmet – a hvg.hu-nak azt mondta, a törvény zárószavazása hétfőre vagy péntekre csúszik. Hivatalosan nem indokolták meg a halasztást, Szabó azonban folyosói pletykákra hivatkozva azt mondta, a "waldorfos" szigorítások kerülhetnek ki a javaslatból.
A hvg.hu úgy tudja, nem ezért halasztották el a zárószavazást, amint kiderülnek a részletek, azonnal beszámolunk róla.
Sok volt a visszaélés
Rétvári Bence államtitkár korábban azzal érvelt, sok volt a visszaélés, túl sok gyereket "penderítettek ki" a közoktatásból. A módosítás ugyanakkor azokat is érinti, akik az állami oktatás elől menekülnek. A törvény elfogadása után minden engedélyt felülvizsgálnak. Annyi kiskapu marad, hogy „ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető”. A felmentés szempontjai homályosak.
A múlt héten beadott bizottsági módosító javaslat tovább korlátozza a rendszert, aszerint az alternatív iskolákban sem térhetnének el 30 százaléknál jobban az állami kerettantervtől.
A kérdés tehát az, hogy ez kerül ki, vagy a kormány kitalált valami újat. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, miért kérték a törvényjavaslat elhalasztását, válaszukkal a cikket frissítjük.
Elvették az MTA-s kutatóhálózatokat is.
Átment a lex Czeglédy
Az EP-választás előtt pár nappal adta be a Fidesz a lex Czeglédyt, miután megelégelték, hogy az ellenzék – szerintük – visszaél a mentelmi jog biztosította előnyökkel. Czeglédy Csaba ellen azért szűnt meg az eljárás, mert felkerült a DK EP-listájára, és ezzel mentelmi jogot szerzett.
Az elfogadott törvény értelmében abban az ügyben nem illeti meg a mentesség a jelöltet, amely a nyilvántartásba vétele előtt indult.
Czeglédy ügyében jogi patthelyzet van, az ügye elakadt – erről itt írtunk bővebben –, bár Polt Péter legfőbb ügyész szerint minden mehet tovább. A Czegéldy-ügyet mindenesetre át kellett nevezni, néhány vádlott esetében már döntött is a bíróság.
Meghátrált a kormány
A közigazgatási bíróságok bevezetését is elhalasztotta a parlament. A kormány május végén, az EP-választás után hátrált meg. Gulyás Gergely miniszter szerint
olyan viták kereszttüzébe került a kormány koncepciója, hogy inkább elhalasztják a rendszer bevezetését bizonytalan ideig.
A kormány még a gyanút is el akarja kerülni, hogy baj van az igazságszolgáltatás függetlenségével. A tervezetet nemzetközi szinten is kifogásolták – a Velencei Bizottság számos aggályt sorolt fel –, az Európai Bizottság is vizsgálatot indított. Gulyás Gergely azt mondta, nem azért halasztották el a közigazgatási bíróságok bevezetését, mert különben megvétózzák Trócsányi László biztosi posztját.
Van, aki attól tart, a kormány nem tett le végleg a közigazgatási bíróságokról, és később újra a parlament elé kerülhet a javaslat.