A kormány fogja vinni a prímet az újonnan létrehozandó Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsban és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetésében is.
A kedden benyújtott költségvetésben vált egyértelművé, hogy a kormány igenis keresztülviszi a kutatóintézetek leválasztását a Magyar Tudományos Akadémiáról, ugyanis a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó fejezetben nem szerepelnek a kutatóintézetek, külön fejezetben viszont megjelenik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a kormány által létrehozandó új szerv.
A Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a költségvetés benyújtása után közölte, hogy beadták a hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvénymódosítási javaslatot is, az erre vontkozó külön törvény kedd este felkerült a parlament honlapjára.
A minisztérium közlése szerint a tervezett módosítás létrehozza az innovációs és technológiai miniszter által vezetett, tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, amely kizárólag a miniszterelnöknek lesz felelős. A testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban, figyelemmel kíséri a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap működését, éves programstratégiáját.
A tanács tagjait és társelnökét a miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki a gazdasági, a tudományos és az állami szféra meghatározó szereplői közül.
Emellett létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), amely önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben, és a közlemény szerint nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá, de a tizenhárom fős irányító testületébe hat főt delegál csak a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt pedig a kormány azzal a megkötéssel, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
Az irányító testület munkáját a nemzetközi gyakorlat mintájára a sokszínű tudományos szempontokat és érdekeket megjelenítő tudományos tanács és a világszerte elismert külföldi kutatókból álló nemzetközi tanácsadó testület segíti. Utóbbi közreműködik az ELKH rendszeres, tudományos és szervezeti teljesítménymérésében, növelve a működés hatékonyságát.
Az ELKH égisze alatt tizenhét központi költségvetési szerv működik:
- az Agrártudományi Kutatóközpont,
- az Atommagkutató Intézet,
- a Bölcsészettudományi Kutatóközpont,
- a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,
- az Energiatudományi Kutatóközpont,
- a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet,
- a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont,
- a Nyelvtudományi Intézet,
- az Ökológiai Kutatóközpont,
- a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet,
- a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet,
- a Szegedi Biológiai Kutatóközpont,
- a Társadalomtudományi Kutatóközpont,
- a Természettudományi Kutatóközpont,
- a Wigner Fizikai Kutatóközpont
- és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája.
A változtatások egy része szeptemberben lépne hatályba.