Nem Szegeden kellene tárgyalni a Czeglédy-ügyet, mert itt gyakorlatilag nem akad olyan bíró, aki a vonatkozó törvények alapján pártatlan – ez derül ki a hvg.hu-nak átadott bírósági iratból, amiben ezt maga a törvényszék elnöke vallotta be felettesének. Még fel is sorolta név szerint, melyik büntetőbírókat kellene kizárni az eljárásból – erre pont közülük ketten kapták meg az utóbbi évek legátpolitizáltabb büntetőügyét. Alig három hét, és kezdődik a tárgyalás, de a baloldali politikus szerint így eleve nem szabályos, ezért bármilyen ítélet születik, meg fogja tudni támadni.
Gyakorlatilag nincs olyan büntetőbíró az egész Szegedi Törvényszéken, akire rá lehetne bízni a Czeglédy Csaba és társai elleni pert – ez derül ki egy bírósági iratból, amit a baloldali politikus védelmének oda sem akartak adni, úgy kellett kikérniük a fellettes szervtől. Valószínűleg nem véletlenül: ebben a törvényszék elnöke, Tárkány-Szűcs Babett személyesen arról ír a bírósági hierarchiában felette található Szegedi Ítélőtábla vezetőjének, Kemenes Istvánnak, hogy problémát észlel. Majd a közel 3 oldalas hivatalos tájékoztatásban a jogszabályok pontos beidézésével indokolja, az általa irányított bíróságon miért nincsenek hadra fogható bírók.
A kiindulópont az az alkotmányos alapelv, hogy mindenkinek joga van a törvényes bíróhoz, vagyis ahhoz, hogy az ellene emelt bármilyen vádat egy törvény által felállított, független és pártatlan bíróság bírálja el – ezt mondja ki a módosítgatások miatt gránitszilárdságúnak éppen nem bizonyult, de elsődleges jogforrásnak számító Alaptörvény.
Ezt a gyakorlatba a büntetőeljárási törvény ülteti át, amely szabályozza azt is, hogy mikor kell valamilyen körülmény miatt egy bírót kizárni adott ügy eldöntéséből. Értelemszerűen ilyen eset, ha például saját rokona érintett, ha a bűntettnek éppen a bíró a tanúja, és minden más esetben, ha valamilyen ok miatt nem tekinthető az előbbi alkotmányos elv szerint elfogulatlannak, pártatlannak.
A kizáró okok közt az is szerepel, ha egy büntetőügyben már vádat emeltek, akkor nem lehet bíró az, aki az ügy korábbi szakaszában részt vett az ügyben, ilyen:
- a nyomozási bíró, aki a vádemelés előtt eljárt, például az előzetes letartóztatás kérdésében határozott,
- vagy az a bíró, akihez a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezések kerültek, ezekről döntött.
Ezt a két kört azért zárja ki a törvény, mert abból indulnak ki: az a bíró, aki ebben a vádemelés előtti időszakban előzetesről, más kényszerintézkedésről, ezzel tulajdonképpen a bűncselekmény megalapozott gyanújáról döntést hoz, az már állást foglalt. Így nem tekinthető kellően pártatlannak, jobb, ha már nem ő jár el az ügy tárgyalóteremben zajló, vádat követő részében.
Pontosan erre hivatkozik a Szegedi Törvényszék elnöke, hiszen az ügy 2015 óta, vagyis a kezdetektől ezen a bíróságon zajlott, így szinte minden bíró belefolyt már az ügybe. A hivatalos irat dátuma február 8-a, tehát alig 4 nappal az után született, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek a baloldali politikus-jogásszal és húsz társával szemben. Vagyis a törvényszéki elnök sietve tájékoztatta felettesét a szokatlan helyzetről:
összesen 16 büntetőbírót ki kellene zárni az eljárásból,
aki pedig marad, abból nem tud megalakulni a 3 fős bírói tanács az ügy tárgyalására.
Főnökük listázta a bírókat, ki miért nem ítélkezhet a Czeglédy-ügyben
A dokumentumban név szerint fel is sorolja beosztott bíróit: sorjáznak a nevek aszerint csoportosítva, melyikőjük milyen minőségben járt már el. Az „aki nem lehet bíró”-lista után így az elnök összesítése szerint mindössze 4 kolléga marad a törvényszéken, akik nem érintettek a vád előtti szakaszban. Csakhogy közülük meg a 2019-es ügyelosztási rend miatt nem tudja kiszignálni az ügyet, illetve más típusú eljárásokra szakosodtak, egyikükhöz például a bv-esetek tartoznak.
„Mindezeket összegezve a büntetőeljárási törvény rendelkezései és a Szegedi Törvényszék 2019-es ügyelosztási rendje alapján
az érintett büntetőügyben a Szegedi Törvényszék büntetőbírái a bíróság további eljárásából ki vannak zárva”
– ez olvasható az iktató pecséttel ellátott dokumentumban. Ezért azt kéri az ítélőtáblától, hogy határozzon a teljes „Szegedi Törvényszék jelen ügyből történő kizárása” és egy új eljáró bíróság kijelölése érdekében, egyúttal megküldi az ehhez szükséges iratokat.
A tanács elnöke és egyik tagja is szerepel a kizárt bírók listáján
Alig pár héttel később felállt a 3 főből álló bírói tanács: ketten, a tanács elnöke, Tóth Tibor és a tanács egyik tagja, Kóbor Jenő név szerint szerepelnek az előbbi, fellettesüktől származó felsorolásban, mint olyan bírók, akiket a törvény értelmében ki kellene zárni. Mivel gazdasági bűncselekményekről kell dönteni, az előírások szerint ilyenkor a tanács harmadik tagja nem büntetőbíró, hanem a gazdasági ügyszakos bíró, ebben az esetben Szűcs Károly. Mivel gazdasági ügyeket visz, vele kapcsolatban nem merül fel, hogy a nyomozati szakaszban már belefolyt a Czeglédy-ügybe.
A baloldali politikus ügyvédje, Hankó Faragó Miklós azonnal kizárási okot jelentett be az elnökkel és tanácstaggal szemben, beadványában nemcsak azt bizonyította, hogy a két bíró már belefolyt az eljárásba, de a nekünk is bemutatott iratra is hivatkoztak, mondván, még saját felettesük is törvényi akadályát látta a kijelölésüknek.
Ha nem zárják ki őket, akkor a bírósági eljárás már a kezdetétől fogva tisztességtelen, így pedig alaptörvénysértő lesz – állítja Czeglédy védője. Ennek pedig szerinte az lesz a következménye, hogy hiába születik majd ítélet az ügyben, a törvényes bíróhoz való alkotmányos jog megsértése miatt megsemmisíthető lesz. A kialakult helyzet miatt javasolták, hogy a Szegedi Törvényszék kezdeményezzen az alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárást „annak érdekében, hogy az eljárás tisztességes, így törvényes legyen, és ne sértse az Alaptörvényt”.
Ha így hoznak ítéletet, akkor inog?
Azonban hiába jelentették be több körben is kizárási okot a két bíróval szemben, végül nem cserélték le őket, az ítélőtábla pedig nem volt hajlandó másik bíróságot kijelölni a szegedi helyett. Pikáns módon a törvényszék elutasító döntését egy olyan bírói tanács hozta meg, amelynek 3 tagja közül ketten szintén fenn vannak az elnök által összeírt listán, mint olyan érintett bírók, akiket „szintén kizártak” a Czeglédy-ügyből.
A bíróságot azért nem kerestük meg a döntés indokát firtató kérdéseinkkel, mert az elutasító döntések indoklásában szerepel az álláspontjuk, miért nincs gond mégsem a felállította tanáccsal. Arra hivatkoznak, hogy a vonatkozó kizárási szabályt csak 2016. november 30-a után indult ügyekben kell alkalmazni, márpedig a Czeglédy-ügy ekkor már javában zajlott.
Csakhogy Czeglédyék ezt vitatják, mert egy olyan alkotmányos követelménnyel áll szemben, ami erősebb a határidőt kitűző eljárási szabálynál, ezért is szeretnék az Alkotmánybíróságtól kérni a helyzet tisztázását. Egy olyan Ab-határozatra hivatkoznak, ami szerint, ha utólag derül ki, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot megsértették, akkor a következmény „csak az érintett bírósági döntés megsemmisítése lehet”.
Ezért bármi az ítélet, Czeglédy megtámadja
Kérdés, hogy a törvényszék elnöke miért nem vette figyelembe az utóbb felhozott határidőt. Mindenesetre a kialakult jogi helyzet minimum kétesélyessé teszi a bírók tevékenységét, Czeglédy maga pedig már előre azt mondta lapunknak, hogy az anomália miatt mindenképpen megtámadja majd az ítéletet – bármi legyen is az.
„Az ügyészség előtti koncepciós eljárás sajnos ugyanilyen bírósági eljárássá alakult” – reagált, megjegyezve, hogy tudomása szerint az Alaptörvény a Szegedi Törvényszékre is vonatkozik. „Mégis olyan bírók elé kell majd állnom, akik a törvény erejénél fogva nem dönthetnének az ügyben. Egy jogállamban nem hagyhatják, hogy ilyen egyértelmű jogsértéssel induljon az ügyem tárgyalása, ha viszont mindenki becsukja a szemét, és így születik ítélet, azt akkor is meg fogom támadni, ha számomra kedvező lesz” – jelentette ki. „Mind a társaimnak, mind nekem jár a tisztességes eljárás, amit nem biztosítanak” – tette hozzá.
Szeged vs. Szombathely
A vádirat szerint Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság áfafizetési kötelezettségének csökkentése volt, illetve az, hogy elkerülje a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így az szja megfizetését.
A baloldali politikus pont a vádirat alapján kérdőjelezi meg a Szegedi Törvényszék illetékességét, és kérte, hogy az eljárást a Szombathelyi Törvényszék folytassa le – ami egyben a kizárni javasolt, majd mégis kijelölt szegedi bírók kérdését is megoldaná.
Hosszan fel is sorolták, milyen indokai vannak a szombathelyi bíróság illetékességének az eljárási szabályok alapján: nemcsak Czeglédy, de a 21 vádlott közül 11-en itteni lakosok, a vád szerinti bűncselekmények mindegyike itt történt, a Human Operator székhelye szintén Szombathelyen volt, ahogy más érintett cég és az iskolaszövetkezet is itt működött, az adóügyeket az itteni adóigazgatóság bonyolította, itt voltak a házkutatások, itt vették zár alá az ingatlanokat stb.
Túlbuzgó bíróság: még mentelmi joga volt, már idézték
Alig pár hét múlva ilyen előzmények után fog most már a tárgyalóteremben folytatódni a 4 éve húzódó, közvélekedésben erősen politikai attitűddel bevésődött büntetőügy. A vádlottak már meg is kapták az idézést az ilyenkor szokásos előkészítő ülésre, ami önmagában napokig tart majd június végén. Érdekes adalék, hogy Czeglédy megmutatta lapunknak az idézést, aminek dátuma május 23-a, miközben ő az EP-választás DK-s jelöltjeként mentelmi jogot szerzett, ezért egy ideig nem tudták folytatni a büntetőeljárást.
Az EP-voksolás május 26-án volt, a szavazás hivatalos végeredménye viszont csak júniusban lesz meg. Ezek szerint a máskor ügyhátralékok és csigalassúság miatt rendszeresen bírált bíróságok közt akad egy, amelyik már azelőtt az idézésen, így a mielőbbi tárgyaláson tüsténkedett, hogy ennek lehetséges határideje egyáltalán bekövetkezett volna.
