A fideszes hallgatók 22 százaléka szerint bizonyos körülmények között jobb a diktatúra, mint a demokrácia – derül ki egy friss kutatásból. Azt is megtudtuk, hogy minden harmadik fiatal tervezi, hogy külföldön éljen, és hogy a hallgatók között a Momentum a legnépszerűbb párt.
A magyar egyetemisták és főiskolások politikai integrációja 2019-ben címmel megjelent az Aktív Fiatalok kutatás negyedik hulláma, a Szabó Andrea vezette kutatócsoport négy év után publikálta a legújabb eredményeket. A negyedik adatfelvétel módszertana megegyezik a 2015. április folyamán készített hulláméval: 800 fős, úgynevezett kvótamintán alapuló, teljes egészében személyes kérdezés a magyarországi egyetemeken és főiskolákon.
A csoport 2011-ben határozta el, hogy egyedi módszerrel kutatja ezt a réteget, amely társadalmi- és politikai aktivitás szempontjából mintaadóul szolgál a teljes magyarországi ifjúság számára, de azt a kutatók is leszögezik, a vizsgált réteg nem fedi le a teljes magyar ifjúságot, pusztán annak egy, egyébként számában és arányaiban is csökkenő részmintája, nagyjából 200 ezer fő.
Miben élnek?
2011-2012 fordulóján a releváns választ adó felsőoktatási hallgatók 78 százaléka elégedetlen vagy nagyon elégedetlen volt a demokrácia működésével, az elégedettek pedig mindössze 22 százaléknyian voltak. 2015-re jelentősen nőtt a nappali tagozatos hallgatók demokráciaelköteleződése: 47 százaléka vélekedett úgy, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadható alternatívának tartók aránya ugyanakkor lényegesen nem csökkent.
Idénre vitathatatlanná vált a hallgatók demokráciapártisága.
57 százalékuk szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, ez 10 százalékpontos növekedés 4 év alatt. (Ez a szám összhangban van a teljes népességben mért adatokkal.) A diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadhatónak tartó hallgatók aránya 16 százalékra csökkent, azzal párhuzamosan, hogy csökkent a rendszerszkeptikusoké is (32-ről 26 százalékra).
A demokrácia feltétlen hívei a bal-balközép pártok támogatói, a Momentum-szavazók, valamint az LMP-t és az MKKP-t választók. Lényegesen kisebb a Fidesz-szavazók demokráciaelköteleződése, ugyanakkor ebben a körben is abszolút többségben vannak azok a fiatalok, akik szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb. A Jobbik szavazói még a fideszeseknél is kevésbé demokráciapártiak, de az elmúlt 4 év folyamán jelentősen emelkedett elköteleződésük a demokrácia iránt. A Jobbik szavazótáborának átalakulására (az úgynevezett néppártosodásra) utal, hogy 2015-ben a demokráciaelkötelezettek aránya 37 százalék volt, 2019-re 51 százalékra növekedett.
Különösen érdekes a „bizonyos körülmények között a diktatúra jobb, mint egy demokratikus politikai rendszert” inkább elfogadók pártpreferenciák szerinti összetétele. Míg a mintában 100-ból 16 hallgató tudja támogatni a diktatúrát, a Fidesz hívei között ez messze kimagaslik: esetükben 100-ból 22 főről beszélünk. Ehhez képest a jobbikosok és az ismeretlen preferenciájú széles tábor 17–17 százaléka diktatúrapárti. Amíg azonban a Fidesz-szavazók vonatkozásában lényeges elmozdulásról nem beszélhetünk, addig a jobbikos hallgatói tábor mérséklődése szembetűnő.
Hiába demokráciapártiak a hallgatók, a jelenlegi, létező demokráciával nem elégedettek. 65 százalékuk vagy egyáltalán, vagy nem igazán elégedett azzal, amit ma Magyarországon demokráciának nevezünk.
Aktív Fiatalok kutatás, 2019
Család, pénz, lakás
A magyar felsőoktatás egyik évtizedes jellemzője a komoly társadalmi szelekció, ezért a kutatócsoport megvizsgálta a nappali tagozatos hallgatók társadalmi összetételét, benne a kibocsátó családokat is. Négy éve is, most is úgy tapasztalták a kutatók, hogy mindössze 2 százalék azoknak a fiataloknak az aránya, akiknek édesapja legfeljebb 8 osztályt végzett, további 16 százalékuk édesapja szakmunkás végzettségű. A mintában szereplő hallgatók 45 százalékának diplomás felmenője van (ez megegyezik a 2015-ös adattal), ráadásul a mai hallgatók közül nagy arányban (akár 5–10 százalékban is) hiányozhatnak a felső középosztály és felső osztály gyermekei, akik eleve inkább külföldön kezdik meg tanulmányaikat.
A kutatók mérik a hallgatók anyagi hátterét is, vagyis azt, hogy a megkérdezettek milyennek ítélik meg a saját anyagi helyzetüket. Négy éve azt lehetett tapasztalni, hogy a korábbi felvételekhez képest érdemben javult a hallgatók szubjektív jövedelemérzete, anyagi értelemben jobb helyzetbe kerültek. 2015-ben a válaszadók mintegy hattizede pénze okos beosztásával jól kijött, sőt 23 százaléka gondok nélkül élőnek vallotta magát. Mostanra a helyzet tovább javult, az egyetemisták és főiskolások 27 százaléka jelezte, hogy gondok nélkül él, 61 százaléka pedig pénze okos beosztásával tulajdonképpen jól kijön. Azonban a legrosszabb helyzetben lévők aránya alig változott, a hallgatók 2-3 százaléka folyamatos anyagi nehézséggel küzd.
Az anyagi helyzet összefügg a lakhatással, a hallgatók 41 százaléka tanulmányi időszak alatt szüleinél lakik, 24 százalékuknak van lehetőségük diákszálláson, kollégiumban élni. Az adatok szerint a hallgatók 24 százaléka él albérletben – azonban akik ilyen körülmények között laknak, anyagi értelemben is kiszolgáltatottabbá válnak, hiszen a nehezen élők több mint négytizede éppen ebből a csoportból kerül ki.
A jövő itthon és külföldön
2015-ben már jelezték a kutatók, hogy inkább kedvező, mint kedvezőtlen a magyar fiatalok jövőképe – ebből a szempontból nem következett be lényeges javulás, mintha megállt volna a bizakodó hangulat. A hallgatók 47 százaléka látja biztosnak vagy nagyon biztosnak jövőjét, egyharmaduk közepes értékelést adott, míg jelenleg negatív jövőképe minden ötödik egyetemistának van. Azoknak pozitívabb a jövőképe, akik jelenleg jobb anyagi helyzetben élnek, a jelenlegi viszonyok tehát erősen kihatnak a jövőbeli lehetőségekre. A korábbi években szinte állandó méretű volt a rendszeresen munkát vállaló hallgatók aránya, 2019-re azonban jelentős változás következett be. Növekedett a rendszeresen dolgozók, és még inkább növekedett az alkalmankénti munkavállalók aránya. Jelenleg a hallgatók közel hattizede dolgozik valamilyen rendszerességgel.
Folyamatosan napirenden van a Magyarországon kívüli tanulási, munkavállalási és letelepedési szándék, az Aktív Fiatalok kutatásnak is ez az egyik központi kérdése. Amikor a tartós – egy- vagy többéves – külföldi tanulásra kérdeztek rá, kiderült, jelenleg a hallgatók egyötöde szeretne Magyarországon kívül tanulni, ez két százalékpontos növekedés négy év alatt. A magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások 64 százaléka, azaz valamivel kevesebb mint kétharmada „játszik a gondolattal”, hogy pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni.
Arra a kérdésre, hogy „tervezed-e, hogy külföldön élj?”, 33 százaléknyian mondtak igen, 60 százaléknyian nemet, 7 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt. (2015-ben ez az arány úgy nézett ki, hogy: 37 százalék – igen, 53 százalék – nem, 10 százalék – nem tudja, nem válaszol.)
A legmagasabb migrációs potenciálja azon hallgatóknak van, akik magukat liberálisnak, baloldalinak és különösen européernek sorolták be, akik elégedetlenek a jelenlegi politikai rendszerrel, és akik a kormány leválthatóságában, bírálhatóságában is demokratikus deficitet érzékelnek.
A kutatók azonban felhívják a figyelmet, tévedés lenne azt gondolni, hogy ők csak az ellenzéki pártok szavazói közül kerülnek ki: a baloldali, momentumos és kutyapárti hallgatók esetében is csak pár százalékkal magasabb az elvándorlási kedv, mint a teljes populációban. Sőt, éppen a pártpreferenciájukat titkolók alkotják az egyik leginkább „elvágyódó” csoportot. Inkább a kormánypártra voksoló fiatalok esetében tapasztalhatunk karakteres eltérést: a Fideszre szavazó hallgatók egyötöde szeretne külföldön letelepedni, míg a jobbikosok e tekintetben „középen” állnak 31 százalékos arányukkal. A fideszes hallgatók kisebb elvándorlási hajlandósága azzal függhet össze, hogy – ahogy már a 4 évvel ezelőtti kutatásuk is mutatta – ők sokkal optimistábban látják a karrierperspektívájukat itthon, magabiztosabbak a jövőjükkel kapcsolatban.
Azok, akik határozottan kijelentik, hogy nem telepednének le Magyarországon kívül, alapvetően két indokra hivatkoznak. Leginkább a családra, szülőkre, barátra/barátnőre, másrészt a nemzeti érzésre: „ragaszkodom a hazámhoz, a szülőföldemhez”. Különösen magas e magyarázat aránya a Fidesz–KDNP, a Momentum és a Jobbik egyetemista, főiskolás szavazói körében. Az is határozottan kiolvasható a 2019-es adatokból, hogy
nagyon kevesen vannak azok, akik valamilyen praktikus megfontolás miatt maradnának itthon, például saját anyagi lehetőségek vagy ügyintézési problémák miatt.
Növekvő érdeklődés, első helyen álló Momentum
2015-ben a magyar egyetemisták és főiskolások 53 százaléka jelezte, hogy valamilyen mértékben érdeklődik a közéleti kérdések, társadalmi problémák iránt, ez a szám 2019-re 55 százalékra nőtt – ezzel párhuzamosan pedig 4 év alatt 12 százalékról 10 százalékra csökkent a nem érdeklődők aránya.
Kiderült az is, mi jut eszébe a hallgatóknak a politikáról. 2015-ben olyan negatív kifejezéseket említettek a hallgatók, mint korrupció, hazugság, csalás, szar, lopás, pénz. A parlament, a kormány, a hatalom vagy épp Orbán Viktor neve jóval kevesebbszer került elő. 2019-re a szófelhő nem változott, dominál a korrupció, viszont a hazugság mérete kisebb. Orbánt többször említették a hallgatók, és a parlament, hatalom, a veszekedés/viszály/megosztottság is feltűnővé vált.
A kutatók olyan új szóösszetételekkel is találkoztak, mint az O1G és Soros.
2011-2012 fordulóján felsőoktatási hallgatók 19 százaléka vallotta magát Jobbik-szavazónak, 18 százalékuk volt LMP-s, míg 15 százaléka szavazott volna a Fidesz–KDNP-re – ez akkor jelentős eltérést mutatott a teljes, felnőtt népesség eredményeihez képest. Az eltérés most is feltűnő, azonban most
- az egyetemisták és főiskolások körében jelenleg a legnépszerűbb párt a Momentum Mozgalom. A teljes hallgatói népesség 16 százaléka támogatja a pártot.
- A Fidesz ebben a táborban 15,5 százalékon áll. A teljes, felnőtt, választókorú népesség körében mért 2019. februári 33 százalékhoz képest az egyetemisták között alig feleakkora a kormányzó párt támogatottsága.
- A Jobbik négy éve a legtámogatottabb párt volt a hallgatók körében (20 százalék), most 14 százalékon állnak.
- Szorosan a nyomában a Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 13 százalék.
- Különös hullámvasutat járt be az LMP. 2011-2012 fordulóján a párt a teljes hallgatói népesség körében 18 százalékon állt, 2013-ra (amikor kivált a Párbeszéd) 8 százalékra csökkentek, 2015-ben 14 százalékon álltak, most 9 százalékon.
- A hagyományos baloldali pártok körül megállt az idő – írják a kutatók. Az MSZP (3 százalék) és a DK (2 százalék) támogatottsága külön–külön a teljes hallgatói népességben 5 százalék alatti, annyi, mint négy éve.
- Jelentősen csökkent a pártnélküliek (nem tudja, nem válaszol és nem szavazó csoportok együttvéve) aránya. A nem válaszolók aránya 13 százalék, ami pontosan annyi, mint 4 éve, viszont a bizonytalanok 9 százalékponttal csökkentek.
A hvg.hu kérdésére, miért ennyire népszerű a Momentum, Szabó Andrea elmondta, arról lehet szó, hogy
az egyetemisták mindig keresnek valami újat, progresszívet. Ehhez pedig most a Momentum és az MKKP áll legközelebb. Az LMP és a Jobbik visszaesésére magyarázat lehet, hogy ez a két párt ma már nem annyira „divatos”, mint korábban.
Aktív Fiatalok kutatás, 2019
A hallgatók 2019 februárjában a baloldali–jobboldali skálán pont középen, azaz a 4-es értéken állnak, a liberális–konzervatív skálán négy mérés alapján most a legliberálisabbak (3,5 átlagpont). Az elmúlt évekhez képest növekedett az önmagukat inkább baloldalinak, az önmagukat liberálisnak, valamint az önmagukat mérsékeltnek vallók aránya.
A nappali tagozatos egyetemi hallgatók 36 százaléka a jelenlegi szabályokhoz képest is szigorítaná a menekültek befogadását, 49 százalékuk viszont inkább nem szigorítaná azt. Nagyon világos, határozott és igen erőteljes különbség mutatható ki az egyes hallgatói szavazótáborok bevándorlással kapcsolatos attitűdjeiben. A Fidesz, valamint a Jobbik szavazói szigorítanák a menekültek befogadását Magyarországon, míg a Jobbikon kívüli ellenzéki hallgatói rétegek kevéssé szigorítanák azt.
