Itthon hvg.hu 2019. május. 02. 15:35

Nem, nem Orbán Viktor akart Egyesült Európai Államokat

Elég magasra tettük a lécet, amikor az uniós csatlakozás 15. évfordulóján az EU történetéről kérdeztük olvasóinkat. Kvízünkben arra voltunk kíváncsiak, mennyire ismerik a bővítési folyamatot, az euróövezet és a schengeni zóna tagjait, az EU fontosabb mérföldköveit. Mint kiderült, sok tévhit él még olvasóink körében is az unióval kapcsolatban, ezeket próbáljuk meg most eloszlatni.

Alaposan megizzasztottuk olvasóinkat a Magyarország 15 éves EU-tagsága alkalmából közölt kvízünkkel. A tíz kérdésből álló feladványunkat több mint 7 ezren töltötték ki, egy helyes válasz egy pontot ért. A kérdőívet kitöltők 8 százalékának sikerült legalább 7 pontot szereznie, 70% viszont legfeljebb 3 kérdésre tudott csak helyes választ adni. Ehhez bizonyára az is hozzájárult, hogy sok becsapós válaszlehetőséget adtunk meg, de az is kiderült, makacsul tartják magukat az EU-val kapcsolatos tévhitek. Íme a helyes megfejtések, magyarázatokkal.

Mikor született meg az Európai Unió?

Ez egyszerűnek hangzik, de valójában fogós kérdés, legalábbis több dátumot érdemes fejben tartani. Nem véletlen, hogy a legtöbben (a válaszadók 35%-a) 1958. január 1-jét jelölték be, hiszen az EU elődjének az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) tekintjük, amelyet 6 ország alapított az 1958. január 1-jén hatályba lépett Római Szerződéssel. Az Európai Unió azonban több mint 35 évvel később jött létre az EGK 12 tagállamából, a Maastrichti Szerződés 1993. november 1-i hatályba lépésével. A jó választ a válaszadók 26%-a találta el.

Mennyi idő telt el az EU-bővítésről szóló döntés és Magyarország csatlakozása között?

A válaszhoz nem árt felidézni Magyarország csatlakozási folyamatának fontosabb mérföldköveit. Hazánk már 1991-től társult tag volt, ám a kelet-közép-európai bővítésről szóló elvi döntés két évvel később, 1993-ban született meg Koppenhágában. Itt szabták meg azokat a jogállami kritériumokat, amelyek teljesítését a tagság feltételéül szabták. Magyarország ezt követően, 1994. április 1-jén nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Tanácshoz, a csatlakozási tárgyalások pedig 1998-ban kezdődtek meg. A koppenhágai csúcstól összesen 11 év telt el a csatlakozásig: Magyarország – az EU történetének legnagyobb bővítésének keretében – 2004. május 1-jén lépett be az unióba. A helyes választ (11 év) a válaszadók 30%-a találta el.

Az EU-csatlakozás feltétele volt, hogy a magyar jogszabályokat harmonizálják az unióéhoz. Hány uniós jogszabályt vett át eddig Magyarország?

Ez volt az egyik legnehezebb kérdés, megválaszolása némi kutatkodást igényel. Körülbelül 2600 jogszabályt tettünk EU-konformmá a csatlakozás előtt és után, ezt a válaszadók 37%-a találta el. Sokan (7%) felelték azt, hogy kb. 50 ezer törvényt harmonizáltunk, ami azért is képtelenség, mert nincs is ennyi jogszabály Magyarországon (a Jogtárban jelenleg 7 287 hatályos törvény és rendelet szerepel, a kormány jogharmonizációs adatbázisában pedig 2 629 jogszabály szerepel).

Összesen hány kelet-közép-európai volt szocialista ország csatlakozott az EU-hoz?

Mint kiderült, ebben a kérdésben is tévhitek élnek a többségben, legalábbis erre utal, hogy a 6900 válasz többsége téves volt. A legtöbben 8 országra tippeltek, valószínűleg azért, mert a 2004-es bővítéskor valóban 8 kelet-közép-európai posztszocialista ország lépett be az unióba (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia). De ne feledkezzünk meg arról, hogy utána még hárman csatlakoztak a posztszovjet blokkból: Bulgária és Románia 2007-ben, Horvátország pedig 2013-ban lépett be. A helyes válasz tehát 11, ezt a válaszolók ötöde találta el.

Ki mondta? Létre kell hoznunk egyfajta Európai Egyesült Államokat.

A legtöbben (40%) Robert Schumannak tulajdonították az idézetet, 31% tippelt (helyesen) Winston Churchillre, 20% Soros Györgyre, 7% pedig Orbán Viktorra... Ez esetben sem könnyítettük meg olvasóink életét, mivel a felsoroltak közül kétségtelenül Schuman volt az egyesült Európa szülőatyja, Jean Monnet-val közösen kidolgozott téziseivel (az ún.Schuman-tervvel) fektette le az Európai Szén- és Acéközösség alapjait. Churchill azonban már évekkel korábban beszélt az egyesült Európáról, a kérdésben szereplő idézet a Zürich-i Egyetemen 1946 őszén megtartott híres beszédéből származik:

Érdemes megjegyezni, hogy Churchill koncepciója alapjaiban eltért a mai EU-tól. A brit politikus a föderatív szövetség helyett az ENSZ égisze alatt laza szövetségben működő közösségként képzelte el az uniót.

A briteknek lassan három éve nem sikerül kilépniük az Európai Unióból. De mennyi ideig tartott a belépési folyamat?

A britek először 1961 nyarán nyújtották be csatlakozási kérelmüket, ám ezt Charles De Gaulle francia elnök megvétózta, akárcsak a második, 1967-es próbálkozást. Az indok: a tábornok szerint a britekben "mély ellenkezés" él az európai integrációval szemben. Végül 1973. január elsején, több mint két évvel De Gaulle halála után lett tag a szigetország az írekkel és a dánokkal egy időben. A helyes válasz tehát 12 év, amit 28% talált el, a többség jóval rövidebbnek hitte ezt az időt – vagy csak a brexit tűnik örökkévalóságnak...

Melyik ország csatlakozási kérelmét utasították vissza azzal, hogy nem Európában található?

Könnyű is a kérdés, meg nem is. Törökország, Izland, Málta és Marokkó közül lehetett választani, közülük Máltát kapásból kizárhatjuk, mint EU-tagállamot (5% mégis rájuk tippelt), Izland pedig Európa második legnagyobb szigete (8%), bár ezt sokan nem tudják. Törökország már fogósabb kérdés, mert hivatalosan EU-tagjelölt, noha az ország területének legnagyobb része kétségtelenül Ázsiában fekszik – ez zavarhatta össze a tippelők felét. A helyes válasz tehát – már csak kizárásos alapon is – Marokkó (37% helyes megfejtő). Marokkó még 1987-ben jelezte csatlakozási szándékát, amit akkor azzal utasítottak vissza, hogy nem európai földön található az ország. (A kérdés annyiban összetettebb, hogy a földrajzi elhelyezkedés mint a csatlakozást kizáró ok csak az 1993-as koppenhágai kritériumok között jelent meg.)

Melyik állítás igaz?

Ennél a kérdésnél az eurózónából és a schengeni övezetből vizsgáztattuk olvasóinkat. Három opció közül lehetett válaszolni, annyi nehezítéssel, hogy a két téves válaszban is volt részigazság:

  • "Az euró 23 országban hivatalos fizetőeszköz, a schengeni övezetnek 22 tagja van." (33% tippelt erre, az első állítás hamis, a második részben igaz).
  • "Az eurózónának 19 tagja van, a schengeni övezethez 26 önálló állam tartozik." (44% erre tippelt, az első állítás részben igaz, a második hamis.)
  • "Az euró 25 országban hivatalos fizetőeszköz, a schengeni rendszerhez 29 állam csatlakozott." (Ez a helyes válasz, 23% találta el.)

A euróövezetnek ugyan 19 tagja van – ezért is választhatták a legtöbben ezt az opciót –, csakhogy a monetáris megállapodás alapján 4 európai miniállamban is bevezették az eurót, két volt jugoszláv tagköztársaság (Montenegró és Koszovó) pedig egyoldalúan bevezette az európai fizetőeszközt.

A térképpen zöld színnel jelölt országok tartoznak hivatalosan az eurózónához:

A schengeni határőrizeti rendszerrel kapcsolatos kérdésben is volt egy csavar: az övezethez 22 EU-tag csatlakozott, de rajtuk kívül Schengen-tag az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) 4 tagja (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), továbbá 3 miniállam: Monaco, a Vatikán és San Marino de facto tagja az övezetnek (magyarán nincs útlevélvizsgálat), ez így összesen 29.

A hivatalos Schengen-tagok térképen:

Az uniós bürokrácia csökkentését elég sok politikus tűzi zászlajára. De hány embert alkalmaznak a különböző EU-intézményekben?

Ezzel kapcsolatban is élnek tévhitek olvasóinkban: viszonylag sokan gondolják azt, hogy 150 ezernél is többen dolgoznak az EU-nak, ami horribilis szám, a valós létszám ennek alig a harmada (a válaszadók 34%-a jól tippelt a 48 ezer főre.) Érdemes tudni, hogy az EU éves költségvetésének 6 százalékát költi dolgozóira, akik közül 32 ezren az Európai Bizottságnál, 7 500-an az Európai Parlamentnél vannak alkalmazásban, míg a Tanács 3 500 embert alkalmaz. Munkájukat 4 300 fordító és 800 tolmács segíti. Tehát a közhiedelemmel ellentétben viszonylag kevés EU-s dolgozó van, főleg, ha összevetjük Magyarország 40 ezer fős kormánytisztviselői gárdájával.

Melyik szervezet tartozik jelenleg az Európai Unióhoz?

Újabb becsapós kérdés, mivel a felsorolt négy szervezet (Európai Szén- és Acélközösség, Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, Európai Szakszervezeti Szövetség, Euronews) közül valójában kettő tartozott az EU-hoz. Az egyik az Európai Szén- és Acélközösség (a válaszadók 40%-a erre tippelt): az 1951-ben Montánunió néven hat ország által alapított egyesülés volt az első európai nemzetek feletti szervezet. Nem titkolt célja az volt, hogy a szén- és acélkereskedelem közös felügyeletével akadályozzák meg az újabb háborút a németek és a franciák között. Mégsem ez a helyes válasz, mivel az ESZAK csak 2002-ig működött.

Kevésbé ismert, de annál "működőbb" szervezet az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért. A kutatóintézet az uniós országok munkakörülményeit vizsgálva segíti a tagállamok döntéshozóit ezen a téren. A válaszadók 23%-a pipálta be ezt a választ – helyesen.  Az Euronews nem uniós szervezet, tulajdonosai nemzetközi műsorszolgáltatók. Az Európai Szakszervezeti Szövetség pedig egy autonóm szervezet, melynek több mint 90 érdekképviselet tagja 38 európai országából.

Reméljük, az új ismeretek fényében könnyebben megbirkóznak a kvízünkkel, javasoljuk, fussanak neki még egyszer. Ha ezek után sem megy, arra mit is mondhatnánk:

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Hirdetés
hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.