Egy civil szervezet megpróbálta összerakni a képet a kormány kommunikációjából, amivel az MTA átalakítását magyarázza. Egy igencsak tarka-barka kép állt össze.
A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) munkatársai összegezték a kormány érveit az MTA ügyében, és ellentmondásokra leltek. A 444 szemlézte az átfogó felmérést, a főbb megállapítások:
– Palkovics László miniszter első reakciója az volt, hogy őt érte támadás, holott a kormány támadta meg az MTA-t, amely 54 percet kapott a strukturális átalakítás tervezetének véleményézésére.
– A mai napig nem tudni, hogy pontosan mi történne az MTA-val, Palkovics inkább arról beszél, mi nem fog történni, próbál nyugtatni, de ezeket a kijelentéseit sem alapozza meg.
– Palkovics nem nyilvánosan viszont fenyeget: arról beszél, az MTA-nak nincs mozgástere, a kormány mindenképp átviszi az akaratát.
– A változtatás érvei általánosságok (pl. „olyan strukturális és finanszírozási modellre van szükség, amely az ország kutatási és innovációs törekvéseit minden irányból támogatja"), az érvek összessége nem logikus: 1, a kutatóhálózat nem elég hatékony, 2, az intézményhálózat és finanszírozása régóta változatlan (ez nem igaz, 2012-ben volt egy jelentős reform), következtetés: át kell alakítani a hálózatot és a finanszírozást, akkor hatékonyabb lesz. De ezek nincsenek alátámasztva, és nem igazak, az MTA többször bizonyította, hogy a kkv-szektor teljesítménye miatt gyenge a magyar innovációs teljesítmény.
A rejtélyesnek tűnő Palkovics-kommunikáció értelme a központ szerint: lassítani és megosztani a másik oldalt, és megelőzni a valódi vita kialakítását, inkább érzelmi alapú kommunikációt kialakítani. Szerinte aki a kormány ellen érvel, az politizál, amit nem lenne szabad egy közpénzből működő szervezet esetében.