Vajon jót tesz a kormány azzal, ha a technikumot végzett diákok könnyített feltételekkel (vagy ahogy a szöveg fogalmaz, felvételi nélkül) kerülnének be a szakmájukhoz passzoló egyetemekre? Ebben a diákszervezet képviselője, illetve a Rektori Konferencia elnöke sem biztos, ahogy több nyilatkozónk azt mondja, ezzel a jelenleginél is jobban leszűkítik a diákok lehetőségeit.
Csábítónak tűnik a lehetőség, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok ne a teljes érettségi, hanem csak a szakmai vizsga eredménye alapján kerüljenek be a felsőoktatásba, de az érintettekkel beszélve úgy tűnik: ennek számtalan buktatója lehet. Mielőtt a véleményeket ismertetnénk, bemutatjuk részletesen az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai anyagát, a Szakképzés 4.0-t, amelyben ez a javaslat is szerepel.
A felvételi könnyítést a szakgimnáziumi rendszer teljes átalakításával képzelik el. Ez nagyon sok diákot érint, hiszen bár a gimnázium a legnépszerűbb, alig valamivel kevesebben választják a szakgimnáziumi képzést: a KSH adatai szerint 2017-ben a diákok 41,6 százaléka érettségizett ott.
A szakgimnáziumok most 4+1 éves képzést nyújtanak – a statisztikák szerint a plusz egy, technikusi képzést adó évre nagyjából minden második diák marad ott –, ezt alakítaná át az ITM ötéves képzéssé, az iskolatípus nevét pedig technikumra módosítaná.
Az anyag szerint ugyanis ez
egyértelműbb, sokak számára a minőségi szakmai képzést jelképezi, így hívószó lehet a szülők és diákok számára. Nevében jelzi a végzettséget, mivel itt a végzettek technikusok lesznek.
A koncepció szerint "a képzés egységes szervezése, dualitása és felsőoktatáshoz erősebb kapcsolása indokolttá teszi a változtatást", az első két év ágazati ismereteket adó képzés után a második ciklusban duális képzés folyik majd (ez azt jelenti, hogy a diákok szakmát tanulnak, jellemzően cégeknél vagy azokkal szorosan együttműködve), a képzés időszakában pedig a tanulószerződés munkaszerződéssé alakul, így a diák pénzt is kereshet.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott tervezet szerint a 12. év végén a négy kötelező közismereti tárgyból érettségiznek a diákok, a választható 5. tárgyból viszont nem. A 13. év végén tesznek szakmai vizsgát, az lesz az ötödik érettségi tárgy. "Így a 13. év végi sikeres vizsga után két végzettséget igazoló bizonyítványt kap: kézhez kapja az érettségi bizonyítványát, valamint a technikusi végzettségét igazoló oklevelét" – fogalmaz a koncepció, majd jön a legcsábítóbb rész:
a technikumban megszerzett tudás megteremti a lehetőségét, hogy a jó eredménnyel végzettek felvételi vizsga nélkül tudjanak továbbtanulni felsőoktatásban az azonos ágazaton belül.
A koncepció nem elég részletes, így nagyon sok kérdés marad. Azon kívül, hogy mikor vezetik ezt be, nem derült ki, hogy
- mit jelent a jó eredmény (a dokumentum más részében nincs is ilyen kitétel, egyszerűen azt írják, szakmai vizsgával lehet bejutni),
- az összes "azonos ágazatú" egyetemi és főiskolai szakra bejuthatnak-e, vagy csak a duális képzést nyújtókra,
- és ami az egyik legfontosabb, hogy nekik is kötelező lesz-e a középfokú nyelvvizsga, mint mindenki másnak 2020-tól.
Ha nem, az elég súlyosan diszkriminatív a gimnáziumban tanulókkal szemben. A kötelező nyelvvizsga már így is sok problémát okoz: miután a középiskolában végzettek durván felének nincs meg a papírja, így nagyon sokan szorulhatnak ki a felsőoktatásból. Ha viszont a technikumba járóknak ezt a kedvezményt is megadják, a kormány még inkább a saját elképzeléseinek (és hivatkozásuk szerint a gazdaság érdekeinek) megfelelő irányba torzítja az oktatási rendszert. Ezeket a kérdéseket feltettük az ITM-nek, de arra hivatkozva utasították el a választ, hogy a dokumentum hamarosan a kormány elé kerül, a döntés után nyilatkoznak.
A névváltoztatás mint csodafegyver már nem elég
Az alapötlet amúgy nem új: Palkovics László felsőoktatási államtitkárként a Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepció alapján 2014-ben beszélt arról, hogy a szakmunkások többéves munkaviszony után érettségi nélkül mehetnének egyetemre, hogy a szakmájukban továbbképezzék magukat. Korlátozott lehetőségeket képzelt el, az üzemmérnöki, üzemgazdászi képzést hozta fel példaként. Ebből aztán nem lett semmi, a mostani tervek nem ennyire meredekek. Érettségi kell, csak nem olyan.
Nem csak a könnyítés, a névváltoztatás ötlete sem új. A kormány korábban is próbálta így vonzóbbá tenni a szakképzést, de nem járt sikerrel: a szakgimnáziumot választók aránya a 2016/17-es tanévben beszakadt, szakközépiskolába (ami a korábbi szakiskola volt) pedig alig járnak. Az irány viszont továbbra is fontos, gyaníthatóan ezért állt elő az ITM ezzel az elképzeléssel.
Megkerestük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Parragh Lászlót, hátha sikerül tisztázni néhány fontos kérdést – például hogy mi lesz a nyelvvizsgával. Az elnök is arra hivatkozva utasította vissza megkeresésünket, hogy a dokumentum hamarosan a kormány elé kerül. Az már sokszor kiderült, Parraghnak nagyon komoly beleszólása van az oktatás irányába, így ő tudhat olyan részleteket is, amelyek a koncepcióban nem szerepelnek. Elképzelhető, hogy az nem egy az egyben a most kiszivárgott anyag lesz, bár az ITM eddig csak a tankötelezettségi korhatár 17 évre emelését cáfolta, de azt nem, hogy a kérdésben változás várható.
A Magyar Nemzeti Bank szerdán állt elő a versenyképességi programjával, abban is szerepel javaslatként a "felsőoktatás beiskolázási bázisának" szélesítése. Azt írták, annak érdekében, hogy növekedjen a felsőoktatásba jelentkezők száma, meg kell teremteni a valós lehetőségét annak, hogy a szakképzésből is be lehessen kerülni a felsőoktatásba.
Beszéltünk a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével, Gosztonyi Gáborral, aki a Szakképzési Innovációs Tanács január közepi plenáris ülésén végighallgatta a koncepció kivonatát, de a nyelvvizsgakövetelményről illetve a kétszintű érettségi és a felvételi rendszer megváltoztatásáról egy szót sem szólt Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár. Azt mondja, a névváltoztatás puszta szómágia, nagy kérdés, mikortól akarja a kormány ezt bevezetni. Legutóbb a kormány menet közben lépett: a szakgimnáziumi tanulmányok közben változtak meg a képzés feltételei, szó sem volt felmenő rendszerről. Az irányt nem tartja jónak, és kifogásolta azt is, hogy a diákokat rákényszerítik az ötéves képzésre azzal, hogy értelmezése szerint nem adják majd ki az érettségi bizonyítványt a tizenkettedik évfolyam végén. Arra tippel, a duális képzést adó iskolák felé terelhetik a diákokat, az viszont nem teljes kör.
Életreszóló döntés
A Független Diákparlament képviselője, Nánai Zsombor egy győri szakgimnáziumban végzett, ennek ellenére diszkriminatívnak tartja, ha a diákok egy részénél csak a szakmai vizsga eredményét veszik figyelembe. Az átalakítás irányát nem érti, szerinte a változtatástól alapvetően nem lesz vonzóbb a szakképzés. A szakmai vizsga amúgy nem egyszerű, 8-10 tárgy mixéből kell vizsgázni – ez lehet ugyanolyan nehéz, mint egy emelt szintű érettségi matekból vagy fizikából –, technikumi végzettséget szerezni még ennél is nehezebb. (Gosztonyi Gábor szerint vélhetően a technikumi végzettséget akarja megfeleltetni az ITM egy emelt szintű érettséginek.) A kompenzáció ott van, hogy a szakgimnáziumokba járók a képzés szintje miatt jellemzően nem tudnak emelt matek- vagy fizikaérettségit írni, emiatt hátrányba kerültek a gimnazistákkal szemben.
Az öltet veszélyeket is rejt: egyrészt nagy kérdés, mi lesz az eddig nulladik évfolyamon futó nyelvi képzéssel, hiszen azzal együtt már mindenképpen 6 évet kellene az iskolában ülni, illetve miután a felvételinél a klasszikus érettségi nem számít, diákok és tanárok kevésbé koncentrálhatnak majd a közismereti tárgyakra.
Ez akkor okozhat igazán gondot, ha a diák úgy dönt, mégsem az eddigi szakmájában menne tovább. A másik területhez ugyanis ugyanúgy számítana a rendes érettségi eredménye is. A szakképzést már eddig is sokan bírálták amiatt, hogy egy gyereknek 14 éves korában eldől a sorsa, ezzel a változtatással ez még inkább így lesz.
Nem csak pályaváltásnál lehet gond: Nánai azt mondja, egyes szakokon a készségek alapján is szelektálnak a diákok közt. Ő az építész szakot hozta példaként, ahol a rajztehetséget és a kreativitást is nézik a felvételin, így aki könnyítetten bejut, a tanulmányai alatt kerülhet nehéz helyzetbe.
Csak tesztüzem!
Lényegében ugyanezt mondja a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Józsa János is. A technikusképzésről kijöhetnek annyira tehetséges hallgatók, akinek a szakmai karrierjét nem töri meg az egyszerűsített bejutás, és gond nélkül veszi az akadályokat a felsőoktatásban, de szerinte nem szabad a diákokkal azt éreztetni, hogy ez könnyű pálya lesz.
Ne állítsuk őket áthidalhatatlan nehézség elé.
Azt szeretné, ha továbbra is a jelenlegi felvételi rendszer dominálna. Józsa szerint első ránézésre az alap- (BSc) képzésekben már évek óta futó, gyakorlatorientált duális képzések lehetnek az ilyen csatornán egyetemre kerülő diákok egyik elsődleges felvevőhelyei.
Józsa kedden találkozott a szakképzésért felelős helyettes államtitkárral, Pölöskei Gábornéval, aki utalást tett egy ilyen szakmai bizottság felállítására. Pölöskeiné annyit mondott a megbeszélésen, hogy a sajtóban kiragadott rész – a felvételi nélküli bejutás lehetősége – „nem szerencsésen tükrözi a dokumentum lényegét", azonban nem cáfolta azt. Józsa még nem látta a tervezetet, de meghívták az ITM-be arra a széles körű megbeszélésre, ahol bemutatják és első körben megvitatják az anyagot.
Idén ősszel még nem, a rákövetkező tanévben viszont már be lehetne vezetni a rendszert, addig ugyanis „lenne idő kimunkálni” a részleteket. Fontosnak nevezte, hogy már a gondolkodás fázisában felálljon egy olyan szakmai bizottság, amelyben minden érintett szereplő képviselteti magát. Ideális esetben ez a testület „határidő nélkül” vitathatná meg az elképzelést, majd követné nyomon a folyamatot, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. Ha a változtatások után sem javul a helyzet, akkor viszont mást kell kitalálni ehelyett.
