Mint arról beszámoltunk, sajtóhírek szerint a közszférát érintő leépítés során az Agrárminisztériumban szinte csak a természetvédelmi főosztályok dolgozóit bocsátották el. Szél Bernadett volt LMP-s, jelenleg független képviselő ezért Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához fordult azzal a kérdéssel, hogy ez nem veszélyezteti-e az egészséges környezethez való jog érvényesülését, illetve hogy az ombudsman tervezi-e, hogy vizsgálatot indít az ügyben?

Székely a válaszában azt írta, ő maga is utánakérdezett az Agrárminisztériumnál, postafordultával választ kérve arra, hogy hány főt rúgtak ki a Környezetügyi Államtitkárságról, át kell-e alakítani a főosztályi struktúrát a kirúgások miatt, és hogy a minisztériumban maradt kollégák hány éves környezetvédelmi tapasztalattal rendelkeznek.

Bár az ombudsman november 14-én elküldte a kérdéseit a tárcának, az agrárminisztertől

a kérdés megválaszolására nyitva álló határidőn belül – legalábbis november 26-ig, amikor a jelen levél kelt – megkeresésünkre tájékoztatást sürgetés ellenére sem kaptunk.

Székely László ezért pusztán elvi jelleggel tudott válaszolni Szél kérdésére, de felhívta a figyelmet arra, hogy egy korábbi alkotmánybírósági döntés kimondta, hogy a kormány szervezetalakítási szabadsága nem korlátlan a természetvédelmi ágazatban, ezért felmerül a kérdés, hogy a kormányzat a döntés előtt milyen vizsgálatokat folytatott arról, hogy a létszámcsökkentés jár-e környezeti kockázatokkal és ha igen, nem eredményezi-e az elért védelmi szintről való visszalépést.

Az ombudsman azt írja, meg kell bizonyosodni afelől, hogy a minisztériumban az átalakítást követően is kellő környezet- és természetvédelmi szakértelem, anyagi és emberi erőforrás áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy az állam megfelelően tudja teljesíteni az egyébként az alaptörvényben rögzített kötelezettségét a természeti értékek védelméről.

Székely azt írja, ha az Agrárminisztériumtól végre választ kap, akkor fog dönteni arról, hogy kell-e ombudsmani vizsgálat, de hozzáteszi:

Kívánatos, hogy a mindenkori kormányzat felismerje a környezetvédelem fontosságát, és ennek megfelelően alakítsa ki az intézmények rendszerét a miniszteriális szinttől a területi szervekig, érvényesítse a döntések meghozatala során a környezetvédelmi érdekeket, és ne a gazdasági fejlődés akadályának, háttérbe szorítandó, leépítendő ágazatnak tekintse e területet.