Érvényes a bérleti szerződés az állam és a Politikatörténeti Intézet között, ezért nem kell elhagynia az egykori Kúria épületét az utóbbinak. Ezzel a Kúria azt is kimondta, nem tudja teljesen birtokba venni az épületet, ahol a Néprajzi Múzeum már megkezdte a kiköltözésre az előkészületeket. Update: az állam jogi képviselője szerint viszont heteken belül utcára kerül a PTI.
Arról döntött a Kúria, hogy nem veheti birtokba teljesen az egykori kúriai épületet – ez a furcsa helyzet állt elő a magyar állam és a Politikatörténeti Intézet, illetve az MSZP között zajló régi jogvita végállomásán, a kúriai ítélet megszületésével.
A kormány régóta ki akarja tenni a PTI-t a Parlamenttel szemben álló épületből,
amelynek egy részét kapta meg 1990-ben örök időkre.
A kormány azonban a Kúriát költöztetné oda vissza. A szintén az épületben működő Néprajzi Múzeumnak új épületet emel a Városliget szélén, a gyűjteményt most készítik elő a költözésre. Most már csak a PTI van hátra.
Igen ám, de a Kúria most úgy döntött, a PTI-t nem költöztetheti csak úgy ki a kormány. Az Intézetnek érvényes szerződése van az állammal, maradhat, magyarázza Répászky Miklós, a PTI-t képviselő ügyvéd. Ugyanakkor a Kúria azt is kimondta, az 1990-es szerződéssel keletkezett használatba vételi jogot viszont nem jegyezhetik be, pontosabban törlik, mert az
az akkori jogszabályokkal ellentétes volt.
Így most ez nem lesz feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban. Répászky szerint ennek a harmadik személyek tekintetében van jelentősége, ők nem látják majd ezt a jogot a dokumentumokban, de az intézet és az állam viszonylatában nem érinti a viszonyokat. Az intézet ingyenesen "bérli" a tulajdonrészt örök időkig, ezek után az államnak nehéz lenne felmondani a szerződést, mert nincs mire hivatkoznia.
A PTI azonban nem akar maradni feltétlenül, egy méltányos és normális kompenzációs megoldásra mindig is kész volt: azaz arra, hogy a kormány felajánljon neki egy másik megfelelő épületet, épületrészt. Ezt Földes László történész, a PTI volt főigazgatója mondta el a hvg.hu-nak, és ez egybecseng Répászky szavaival is. De
a kormány meg akarja szüntetni a PTI-t, nem megegyezni akar,
mondja Földes. Ezért próbálták meg tagadni a PTI jogi személyiségét, miként azzal is bepróbálkoztak, hogy az MSZP nem az MSZMP jogutódja, amely állítás alapvetően kiverné a biztosítékot nemcsak Bayer Zsoltnál, hanem bárkinél. Ugyanakkor a kormány még augusztus végén Bártfai-Máger Andreát, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert bízta meg, hogy két hét alatt „gondoskodjon a Politikatörténeti Intézet Igazságügyi Palotára vonatkozó használati jogának megszüntetéséről, illetve a Politikatörténeti Intézet Igazságügyi Palotából való kiköltözésére vonatkozó koncepció elkészítéséről”.
Az állam tényleg minden követ megmozgatott, hogy az 1990-es és 1996-os bérleti szerződéseket semmissé tegye (a második szerződés tette alkalmassá a bérlet ingatlan-nyilvántartási bejegyzését). Első- és másodfokon is elutasította viszont a bíróság a keresetét, amelynek most a Kúria is csak részben adott igazat.
Mit tehet a kormány? Az itthoni jogorvoslati lehetőségeknek a végéhez ért, fordulhat nemzetközi fórumokhoz, de vélhetően fel kell adnia azt a tervét, hogy jogi eszközökkel dobatja ki a PTI-t az Alkotmány utca 2.-ből. Földes szerint a bíróság most kijelölte a megegyezéshez vezető út határait: tárgyalni kellene a PTI-vel, amely erre mindig is készen állt.
Hogy a kormány mennyire alapvetőnek és komolyan veszi a PTI elleni harcot, arról a két fél közti másik jogvita árulkodik: a PTI megtámadta a levéltári törvény módosítását, amely elvette tőle, és az Országos Levéltárba helyezte át az egykori állampárt és más szervezeteinek dokumentumait. Végül 2013-ban az Alkotmánybíróság kimondta, nem alaptörvény-ellenes a kisajátítás, igaz, az Alaptörvény negyedik módosítására hivatkozva, amely időközben született, és épp erre a helyzetre: „A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.”
Update. cikkünk megjelenése után levelet írt Kaszai Balázs ügyvéd, az állam egyik képviselője. Úgy látja, a PTI és az állam között haszonkölcsön szerződés áll fenn, nem bérleti, az előbbire vonatkozó régi Polgári Törvénykönyv szerint "Ha a haszonkölcsön tartama nem állapítható meg, a kölcsönadó a szerződést tizenöt napra mondhatja fel." Az állam tehát felmondja ezt, írja az ügyvéd, és 15 nap felmondási idő után "intézkedni fog az ingatlan kiürítése iránt". Azaz a PTI-nek el kell hagynia az épületet.