Rádióinterjút adott a magyar miniszterelnök. Szerinte Gruevszki nélkül nem lehetett volna megvédeni a magyar határt. Az emberek pedig nem szamarak, mondta a kormányfő, tudják, mi történik körülöttük.
Menekültek
Nagy Katalin, a Kossuth rádió műsorvezetője menekültekkel kezdett, illetve azzal, hogy újra terítékre került a menekültkérdés komoly lezárása, illetve egy erre irányuló kérdés.
Hogy szokták mondani a nők a férfiakra? Kapuzárási pánik.
A kormányfő ugyanígy kapuzárási pániknak nevezte, hogy az EP még mandátuma lejárta előtt lezárná a nyitott kérdéséket. „A bevándorláspárti erők tesznek még egy kísérletet” – értékelt a miniszterelnök. A menekülteknek adott névtelen bankkártyákról is hosszan beszélt Orbán, értetlenségének adott hangot, erről bővebben itt írtunk, a magyar kormány is tud az ügyről, a bankkártyák nem is névtelenek, most mégis kampánytémát csinált belőle a kormány. „Ez is azt mutatja, a menekülteket beszállítják Európába, mert nekik érdekük.”
A magyar kormányfő menekültkérdésben nem vár változást az EP-választásokig, utána azonban gyökeres fordulattal kalkulál. Most azonban még lehurrogják – saját szavai szerint is – az EU-ban, ha kimondja, sok a bűnöző a menekültek között. Orbán a sajtó és az újságírók, a közösségi média cenzúrájáról beszélt a menekültügy kapcsán, de ez visszaüt szerinte,
az emberek nem szamarak, nem bambák, tudják, mi történik körülöttük.
A Brexitről azt mondta, magyar szempontból a mostani tervezet védi a kinti magyar munkavállalókat. Ehhez kapcsolódóan kifejtette, két uniós országban kérdezték meg a választókat a mindennapi dolgokról, Magyarországon és Nagy-Britanniában. Előbbi országban azt mondták, kevesebb Brüsszel, több nemzet, a britek még ennél is tovább mentek, azt mondták: kifelé. A műsorvezető ebbe a kérdéscsoportba is behozta a menekülteket.
Gruevszki
Tíz perc után előkerült a Gruevszki-ügy is. „Magyarország lassan egy harmincéves demokrácia, van rutinunk, hogy kell egy ilyen ügyet kezelni”, mondta, érkeztek már hozzánk magas rangú politikai vezetők menedékkérelemmel. Orbán elmondta, ismeri Gruevszkit, nélküle nehezebb lett volna megvédeni a magyar határt, ha egyáltalán meg lehetett volna – ezért szövetségesként gondol rá, „ha hozzánk fordul, jár neki a tisztességes eljárás.”
Arról, hogy miért kavar ez olyan nagy port, Orbán azt mondta, minden krimi érdekes, de vannak ellenérdekelt felek is, a Soros Györgyhöz kötődő szervezetek említette itt. A Gruevszkit érintő bűnvádi eljárásokról azt mondta, ezeket nem kommentálja, de „Macedóniában bonyolult politikai folyamatok zajlanak”.
Garantálni fogjuk a menekültstátuszt megkapott emberek biztonságát.
Ahogy minden olyan ember biztonságát is, akinek menedékjogot adtak. (Nincs belőlük sok, július óta Gruevszki lehet az egyetlen.) Azt, hogy Macedónia kérte a volt ottani miniszterelnök kiadatását, Orbán azt mondta, meg fogják vizsgálni.
Ukrajna
Az ukrán helyzet is szóba került, a kárpátaljai magyarok fontosak, de nemcsak az ottani magyarokat segítik, hisz az ottani kórházakat, utakat ukránok is ugyanúgy használják. „Segíteni akarunk egy nehéz helyzetben lévő, szomszédos országnak.” Abban reménykednek, a közeledő választások az országban olyan eredményt hoznak, hogy jobban együtt tud majd működni a két fél. Orbán figyelmeztetett, ha Ukrajna közeledni akar az EU-hoz, NATO-hoz, az csak magyarbarát politikával képzelhető el.
A magyar külpolitikáról eddig 100 év magányról beszélt Orbán, aki sokat dolgozott ennek megfordításán, talált partnereket. Szerbiát, Horvátországot, Szlovákiát említette itt elsősorban. De lát előrelépést a román–magyar kapcsolatokban is.
A magyar magány véget ért. Aki a magyarokkal együttműködik, jól jár.
Budapest
A műsor végén szóba került Budapest és Tarlós István is, a kormányfő ezermilliárdos beruházásról beszélt összességében, szerinte az utóbbi időben Budapest erősödött – a kormány kárára. A budapesti fejlesztési tanács szerinte a múltba nyúlik, ez már egyszer működött, így most is beválhat a formáció.