De ez Amerikában is így van.
Az erről benyújtott törvényjavaslat szövege szerint a kérdőív véglegesítésekor a neveket álnevekre cserélik. Ezenfelül magukat az adatokat is titkosítják. A gyűjtött adatok csak statisztikai célra használhatók.
Az Index azt írja, a KSH előzetesen kutatást végzett a témában. A válaszolók 83 százaléka igent mondott arra a kérdésre, hogy megadná-e a nevét a kérdezőbiztosoknak a következő népszámláláson.
Your name please
A név bekérése nem magyar találmány, tehát önmagában nem ad okot a szokásos aggályokra. Az Egyesült Államokban már az 1790-es népszámlálásnál is rákérdeztek a névre, majd egy ideig anonim kérdőívekkel dolgoztak. 2005 óta ismét része az adatfelvételnek a név.
Az USCB, az amerikai népszámlálási hivatal azzal indokolja a név megkérdezését, hogy például egy nagyobb háztartásban a kérdezőbiztosnak könnyebb így számon tartania, ki válaszol, vagy folytatni a valamiért félbeszakított munkát. Ott egyébként a telefonszámot is elkérik, amit akkor használnak, ha utólag pontosítani vagy tisztázni kell valamelyik adatot.
Természetesen az adatvédelem ott is a sikeres népszámlálás előfeltétele, így az USCB deklarálja, hogy a felvett adatokat senkinek nem adják át, beleértve a bűnüldöző szerveket, az adóhivatalt vagy a CIA-t.