A jogszabályt korábban a hazai és nemzetközi bíróságokon is elmeszelték, most újra belevág a kormány az átalakításába.
Három elmarasztaló alkotmánybírósági döntés, az Egyesült Államok kormányának figyelmeztetése és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága magyar államot elmarasztaló döntése után megszületett az egyházügyi törvény módosításának tervezete. A Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által beterjesztett javaslat zömében megegyezik azzal a 2015-ös változattal, amit a Fidesz-KDNP – a parlamenti kétharmados többségének átmeneti elvesztése miatt – akkor nem tudott keresztülvinni a Házon.
Az egyik legfőbb kifogást, miszerint mindenfajta uniós normával ellenkezik, ha az egyházak nyilvántartásba vételéről a politika, azaz a parlament dönt, a régi-új módosítási javaslat úgy kívánja orvosolni, hogy a vallási közösségeket a Fővárosi Törvényszék jegyzi be.
Az állam azonban a vallási közösségek között (ilyen alapításához legalább 10 fő szükséges) is különbséget tehetne, igaz, csak objektív szempontok alapján. A megkülönböztetés olyan feltételektől függene, mint a felekezet létszáma, magyarországi jelenlétének kezdete (legalább 20, illetve 100 év), értékelhető nemzetközi jelenléte. Illetve az is számít, hogy – 5 év átlagában legalább négyezer – részesült-e az egyházi 1 százalékos felajánlásokból. (Ebből a lehetőségből zárták ki korábban például az egyházi státusától is megfosztott, Iványi Gábor vezette Evangéliumi Testvérközösséget.)
Iványi egyházáról dönteni kell - Ab-felszólítás az országgyűlésnek
Alaptörvény-ellenes mulasztást követ el az országgyűlés, amikor nem hajlandó szabályozni a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség jogállását - mondta ki az Alkotmánybíróság, és az év végéig adott határidőt a pótlásra.
A más és más jogokat, kedvezményeket garantáló kasztrendszer legalsó szintjén a civil egyesületekhez hasonló jogállású "vallási egyesület" állna. A szigorúbb tagsági kritériumoknak megfelelni képes közösségek úgynevezett "nyilvántartásba vett egyházaknak" minősülnének.
A vallási szervezeti kategória soroltakat bejegyzett egyházaknak neveznék. Ez utóbbi csoportba "alanyi jogon" beletartozna az a 32 egyház, amelynek 2012 után is meghagyta, illetve megadta az egyházi státust a parlament.
A hierarchia csúcsán az úgynevezett bevett egyházak állnának – ezt a státust azok a vallási közösségek nyerhetik el, amelyekkel az állam "a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött". Utóbbi praktikusan a köznyelvben "történelmieknek" is nevezett egyházakon kívül néhány olyan vallási közösséget is érinthet majd, amellyel a kabinet az utóbbi időben feltűnően baráti viszonyt ápolt. Ilyen lehet például a Köves Slomó vezette EMIH.