Interjút adott a 168 Órának Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, amelyben elárulta, hogyan értesült a kormány tervéről, amely szerint a Magyar Tudományos Akadémia kiterjedt kutatóintézet-hálózatának finanszírozásának nagy része a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerülne.

Lovász elmondása szerint Palkovics egy vacsora közben említette meg neki, hogy van egy olyan terv, amely szerint a kutatóhelyek finanszírozása nem támogatás, hanem megrendelés formájában érkezne, de a miniszter ekkor azt ígérte, majd részletesen elmondja ezt az MTA főtitkárának és a gazdasági igazgatónak. Törvénymódosításról ekkor nem esett szó, két nappal később viszont levelet kapott az MTA, amely kevesebb, mint egy órát hagyott nekik arra, hogy véleményt mondjanak a módosításról. "Közöltük, hogy nem értünk vele egyet. De nevetséges elvárás volna, hogy ennyi idő alatt fejtsük ki, miért nem."

Palkovics korábban szintén a 168 Órának azt mondta, Lovász még nem járt az irodájában, pedig többször kapott meghívót, Lovász most erre azt mondta, ez valóban így van, egyszer meghívta őt a miniszter, de a szobájában nem járt, csak az előszobájában várt rá egy órát.

Ő nem volt ott, én pedig egy óra várakozás után eljöttem. Azóta Palkovics László nem hívott. A helyzet az, hogy ezt még csak nem is vettem rossz néven, elfoglalt emberrel megtörténhet ilyen. Tény ugyanakkor, hogy számos esetben fordultam levélben a miniszterhez különböző javaslatokkal, és ő a legritkább esetben reagált, a leveleim nagyobbik része megválaszolatlanul maradt

– mesélte.

Lovász elmondta, az elmúlt hetekben az MTA elkészített egy javaslatot arról, hogy szerintük hogyan lehetne a tudomány szerepét erősíteni az innovációban, amit el is küldtek Palkovicsnak. Ebben azt javasolják, hogy olyan műhelyeket hozzanak létre, amelyekben az alapkutatások mellett célzott, alkalmazott kutatásokkal foglalkozó csoportok jöjjenek létre, hogy ne kelljen a kettőt elválasztani, és még az is lehetne, hogy az alkalmazott kutatást végző csoportokat a minisztérium finanszírozza, de a meglévő alapkutatási csoportokhoz csatlakozva.

"Azzal nem értünk egyet – bár nem egyértelmű, hogy mi is a kormányzati terv –, hogy az akadémiai kutatóintézetek az egyetemekhez kerüljenek. Semmiképpen nem értünk egyet azzal, hogy az akadémiai kutatóhálózat szerkezetének bármilyen változtatása minden előzetes vizsgálat nélkül történjen meg" – mondta Lovász. Hozzátette, az akadémiai kutatóhálózatról két éve készült egy átvilágítás, az egyetemekről azonban nem, ezért sem értenek egyet az egyetemekhez csatolással, amely az MTA számításai szerint amúgy se nagyon léptetné elő a rangsorokban a felsőoktatási intézményeket. "Ahhoz inkább azt a finanszírozási hiányt kellene megszüntetni, amely mindenütt észlelhető" – mondta.

Lovász a kutatók politizálásáról azt mondta, bármilyen kutatás juthat olyan eredményre, amely megkérdőjelezi az épp aktuális politikai döntéseket, de ezt nem lehet rossz néven venni. A Magyar Tudomány ünnepén letiltott előadásokról azt mondta, fel kellett volna vállalni azokat, de hozzá csak akkor jutott el az ügy, amikor már nyilvánosságra került, a programot a főtitkárhelyettes állította össze. Végül az a megoldás született, hogy a két előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpontban tartják meg.

Lovász azt is elárulta, hogy nem ilyen MTA-elnökségre számított, és többször felmerült már benne, hogy lemondjon.

Többször felmerült bennem a lemondás gondolata, de nem lenne korrekt gazda nélkül hagyni az Akadémiát. Ha az intézményhálózat önállósága, integritása sérül, akkor azt nem vállalom fel

– mondta.

Lovász az interjúban kiállt a CEU mellett is, azt mondta, a CEU az egyik legkiválóbb kutatóhely Magyarországon, ezért nem érti, hogy a kormány miért nem látja, hogy a külföldre költözésével szegényebb lesz a magyar felsőoktatás.