Magyarország nem a problémát engedi be, hanem a segítséget viszi el azoknak, akik erre rászorulnak – így magyarázta el másfél éve Orbán Viktor a Hungary Helps alatt futó kormányzati programot. A projekt részleteiről hiába érdeklődtünk, végül közérdekű adatkérés kellett a tények megismeréséhez. E szerint csak üres szólam a kibocsátó, zömükben muzulmán országokba vitt segítség elve. A Hungary Helps kiadásai száz százalékban egybeesnek azzal, amit az üldözött keresztények megsegítésére fordít az ország.
De hova tűnt Heltai Péter?!
– tehetjük fel a jogos kérdést, ahogy Palik Lászlótól tanultuk több mint 20 éve. Ő lenne nagyköveti pozícióban annak a programnak a vezetője, amelyet Hungary Helps néven a menekültbefogadás alternatívájaként mutatott be a kormány.
A nyomon követés akkor sem (lett volna) könnyű, ha az ügyért eddig felelős minisztérium átláthatóvá tenné a program működésével kapcsolatos adatokat, és nem hátráltatná azt. A hvg.hu-nak négy hónapot kellett várnia, mire több tucat megválaszolatlan email, hiábavaló telefonálgatás és egy majdnem lejáró határidejű közérdekű adatigénylés után az erőforrás tárca hajlandó volt reagálni a még június elején feltett kérdéseinkre. Többek között azt szerettük volna megtudni, mennyi pénzt és pontosan mire költött eddig a kormány a program égisze alatt, illetve merre járt és mennyibe pénzbe került az adófizetőknek a HH utazó nagykövete, a fent már hiányolt Heltai Péter tevékenysége.
A Hungary Helps nevét – ahogy arról beszámoltunk – gyakorlatilag a semmiből dobta be Orbán Viktor tavaly áprilisban, amikor egy európai parlamenti sajtótájékoztatóján azzal vágott vissza a Magyarországot bírálóknak, hogy
„a menekültek befogadása és elosztása helyett az Európai Uniónak inkább ott kellene segítenie, ahol a baj van... Magyarország éppen ezt teszi, amikor a Hungary Helps nevű programon keresztül rengeteg pénzt, embert és eszközt juttat az érintett, segítségre szoruló területekre.”
A miniszterelnök több szót aztán nem vesztegetett a témára, így hiába próbáltunk utánajárni, jó ideig ki sem derült, hogy miféle programról beszélt. A projektért eredetileg felelős Külügyminisztérium hetekkel később közölte csak, hogy egy olyan „brandet”, egyfajta keretprogramot takar a név, amely összefogja Magyarország korábban indult, és a jövőbeni segítségnyújtással kapcsolatos feladatait.
Ahol tud, segít...
Az új ernyőnév alá vont korábbi támogatásokról 2017 májusában még korrekt összesítést küldött lapunknak a külügyminisztérium: igaz, kimutatásukból azért kiderült, hogy az adakozást finoman szólva nem vittük túlzásba, és az Orbán Viktor által említett „rengeteg pénz” valójában nagyjából ötmilliárd forint (annak egy része pedig elkerülhetetlen uniós kötelezettség). Az összeg tehát töredéke annak, amit egyetlen év alatt – mondjuk – menekültellenes gyűlöletkampányra, határon túli futballcsapatokra, vagy kisebb-nagyobb stadionra és sportklubokra költ a kormány.
Azóta viszont eltelt egy újabb év, így júniusban kíváncsian tettük fel ismét a kérdést a programot azóta átvevő erőforrásminisztériumnak, hogy milyen újabb támogatásokat osztottak vagy milyen fejlesztéseket valósítottak meg azóta a Hungary Helps alatt? Különösen, hogy 2017 augusztusa óta utazó nagykövet dolgozik a HH sikerének előmozdításán. (A program hazai és nemzetközi kommunikációjáért is felelős, 26 éves Heltait korábban több alkalommal is hiába szólítottuk meg kérdéseinkkel.)
Az Emmi válaszának minőségéről ugyanakkor finoman szólva sem jelenthető ki, hogy arányban áll a rá fordított idővel: küldtek ugyan egy listát, hogy kinevezése óta merre járt a nagykövet (erről majd később), ám a helyszínek mellett sem célok, sem ügyek, de ami még fontosabb, dátumok sem szerepelnek.
Pedig ez utóbbiak – hogy a cikket indító, paliklászlói fordulatot is megmagyarázzuk – azért is fájóan hiányoznak, mert Heltai Péter több mint fél éve eltűnt a nyilvánosság elől: novemberben adott utoljára interjút és bár korábban HH-nagykövetként létrehozott Facebook-oldalán, illetve Twitteren közzétett bejegyzéseiből is követni lehetett a munkásságát, március óta egyiken sem tett közzé friss posztot (leszámítva néhány megosztást, valamint egy áprilisi interjú-szemlét, amelyen Szabó László washingtoni nagykövet beszél a Hungary Helpsről), és november óta nincs új tartalom a Youtube-csatornáján sem.
Emiatt az Emmihez írt eredeti kérdéseink egyike például arra is vonatkozott, hivatalban van-e még egyáltalán a rendkívüli meghatalmazott nagykövet? A minisztérium erre azonban egyáltalán nem válaszolt, nyilván túl nehéz lehetett megválaszolni azt.
Heltai Péter utazásairól egy komplexnek nem mondható, táblázatnak álcázott listát küldött az Emmi. Eszerint az utazó nagykövet 2017-ben és '18-ban összesen tizenhat országban járt, ebből tizenegy azonban jóindulattal sem illeszthető a program mottójába – „a segítséget kell odavinni, ahol a baj van”. Útjai kétharmadában Heltai ugyanis nem lépett ki Európából, hanem Párizsba, Rómába, Brüsszelbe, Londonba, Varsóba, Krakkóba vagy Zágrábba repült – feltehetően diplomáciai egyeztetésekre, illetve konferenciákra. Ez utóbbival természetesen nincs baj, csak hát maga mondta a munkájáról egy tavaly novemberi interjúban, hogy egyik fő feladata „a fejlesztések helyszíneinek meglátogatása, valamint a helyi egyházak, civil szervezetek felkeresése és ezáltal az új lehetőségek, konkrét és valós szükségletek feltérképezése.”
Az európai utak mellett a nagykövet kétszer járt Irakban (ahol amúgy már jóval a kinevezése előtt megkezdődött egy iskola fel- és egy kisváros újjáépítése a kormány támogatásával), egyszer Libanonban (ahol szintén korábban döntött a kormány egy templomrekonstrukciós program és az Antióchiai Szír Katolikus Patriarchátus ottani humanitárius tevékenységének támogatásáról), illetve egyszer Nigériában, Kenyában és Elefántcsontparton.
Köd előtte, köd utána
A programmal összefüggő utazások az Emmi válasza szerint összesen 5.773.643 forintba kerültek, azt viszont nem árulták el pontosan, hogy a munkáért milyen díjazást kap Heltai Péter.
A válasz szerint „a nagykövet úr a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 204. § (1) bekezdése szerint megállapított illetményben részesült”, ami a hivatkozott törvény szerint politikai főtanácsadói illetményt jelent. Erről viszont konkrét összeg helyett csak annyit ír a jogszabály, hogy nem haladhatja meg az előző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset (2017-ben 297ezer forint) tízszeresét, így
a pontos számok helyett be kell érnünk a megnyugtató információval, hogy a fél éve köddé vált kommunikátor nem keres többet havi 2,97 milliónál.
Mivel a minisztérium táblázatából nem derült ki, hogy Heltai Péter mikor járt külföldön utoljára, ezt tőle is megpróbáltuk megtudni. Amikor viszont csütörtökön végre sikerült elérnünk telefonon, a HH nagykövete csak a „köszönöm szépen, nem kívánok nyilatkozni” fordulatot ismételgette minden kérdésünkre, így arra is, hogy miért nincs nyoma fél éve a tevékenységének, illetve, hogy egyáltalán dolgozik-e még a programban.
Nem jártunk több sikerrel Azbej Tristannál, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárnál sem (az általa vezetett kormányzati egység munkája elvileg a Hungary Helps része), aki a Miniszterelnökség sajtóosztályához irányított bennünket a Heltaival és a HH kommunikációjával kapcsolatos kérdéseinkkel. (A korábban az Emmihez tartozó helyettes államtitkárság a választás utáni új kormánystruktúrában került a Miniszterelnökséghez, Azbej Tristan pedig két hete lépett elő államtitkárrá.)
„Hogy valami van” Heltai körül, az mindesetre már abból is gyanús, hogy a kormany.hu idei hírei és közleményei között kizárólag az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár (néha esetleg Szijjártó Péter külügyminiszter) neve bukkan fel a Hungary Helpsszel összefüggésben: interjúkban, konferenciákon is visszatérően ő beszél csak a programról.
Azbej Tristan államtitkári kinevezése, és a friss, szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, amely szerint a kormány üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helpsért felelős tagja továbbiakban a Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz, arra utal, hogy a program átszervezés alatt áll, ami az eddigi jelekből következtethetően alighanem Heltai Péter megbízására is hatással lesz. (A kinevezése elvileg egyébként 2019. december 31-ig szól.)
Hungary helps christians
Furcsa az is, hogy bár elviekben az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság tevékenysége is a Hungary Helps része (és nem fordítva), a program eddigi büdzséjét firtató kérdésünkre az Emmi válasza kizárólag a keresztényüldözés elleni tevékenységekre szánt forrásokat és fejezeti átcsoportosításokat összesítette. Jobban mondva ez utóbbiakat mi összesítettük, mert az Emmi – kitolásból, mi másból – támogatási célok és összegek helyett csak liastába szedte azon kormányrendeleteket, amelyek ilyen célú forrásokról rendelkeztek.
Ez utóbbiak áttekintéséből viszont nemcsak az derül ki, hogy 2016 novembere, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság felállítása óta 6,89 milliárd forintot költött a kormány különböző humanitárius projektekre, hanem az is, hogy – ha valós az Emmi válasza és Magyarország valóban csak a listázott kormányhatározatokban említett célokra adott pénzt, akkor – a Hungary Helps kiadásai az utóbbi egy évben száz százalékban egybeesnek az üldözött keresztények megsegítésére fordítottakkal.
A külügyminisztérium tavaly májusban, a HH korábbi kiadásairól szóló összesítésben még olyan projekteket sorolt fel a hvg.hu megkeresésére, mint szíriai menekült gyermekek oktatásának támogatása, egy szíreket befogadó török menekülttábor vízellátásának és egy ugyancsak szíreket befogadó jordán menekülttábor ifjúsági központjának támogatása, vagy a kelet-afrikai élelmezési humanitárius válság kezeléséhez adott hozzájárulás, az Emmitől most kapott leltárban viszont már nem szerepelt semmi ilyesmi.
Vagyis: míg másfél éve nagyszabású, globális humanitárius programként adta el a Hungary Helpst a miniszterelnök, a segítség spektruma mára teljesen redukálódott, és közel-keleti, illetve afrikai- keresztény közösségek támogatásán túl gyakorlatilag nem áldoz más tevékenységre. Ezzel pedig nagyjából nullázódik az eredeti, meghirdetett cél és a már évekre visszanyúló kormányzati retorika is, hogy a válságövezetekből jövő, hazánkétól kulturálisan és felekezetileg idegen közösségek befogadása helyett azok helyben maradását kell humanitárius eszközökkel támogatni.
„A Hungary Helps program fontos célja a szülőföldjükön maradt közel-keleti keresztény és más üldözött vallási és nemzetiségi kisebbségekhez tartozó családok megsegítése is” – hirdette még ez év májusi közleményében is az Emmi, miközben a hazájukból menekülők egyértelmű többségét adó muzulmánok helyett a gyakorlatban még saját összesítése szerint is kizárólag keresztények érdemelték ki a magyar segítséget.
