A Magyar Helsinki Bizottság közleményben üdvözli a pozitív változást, egyben felhívja a figyelmet arra: a rossz, embertelen jogszabályok módosítása nélkül valójában továbbra is marad a bizonytalanság és az éheztetés veszélye továbbra is fennáll.

„Ez az eset is jól mutatja, mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára” – írja a Helsinki, ha ők nem észlelik a problémát és nem fordulnak a strasbourgi bírósághoz, valamint ha a jogvédő egyesület nem tájékoztatja a nyilvánosságot, akkor a kormány semmit sem tett volna azért, hogy a helyzet javuljon, és a menedékkérők még ma is éheznének – mégpedig egyre többen, állítják.

Az óriási, hazai és nemzetközi felháborodás, valamint a tettre kész civil és egyházi szervezetek kényszerítették ki, hogy a kormány mégiscsak észhez térjen és meghátráljon.

Ugyanis a Helsinki Bizottság tárta fel, hogy a július 1-étől hatályba lépett új szabályok nyomán a menedékkérők nagy részét az éheztetés fenyegeti. A bevándorlási hivatal azoknak a menedékkérőknek nem adott enni, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen bírósághoz fordultak. Számukra kötelező tartózkodási helyként a röszkei vagy a tompai tranzitzónát jelölték ki. Márpedig nekik az idegenrendészeti szabályok alapján – a kismamákat és gyerekeket kivéve – nem jár étkezés.

Augusztus 8. óta egymás után hozták az elutasító döntéseket, és ennek következtében augusztus 21-ig nyolc embertől tagadták meg az élelmet. A hatóságok azt is megakadályozták, hogy az éhezők egyházi és civil szervezetek ételadományaihoz juthassanak, Iványi Gábor ugyanis megpróbált ételt vinni a határra, sikertelenül. Arra is sor került, hogy az étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt.

A Helsinki Bizottság nyolc ügyfél képviseletét látja el, valamennyi esetben haladéktalanul a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a civil szervezet. Azt kérték, hogy kötelezzék a kormányt az embertelen bánásmód megszüntetésére. A bíróság eddig mind a nyolc személy esetében elrendelte, hogy haladéktalanul kapjanak ételt. A döntések arra alapultak, hogy

az élelem megtagadása embertelen bánásmód tilalmába ütközik, illetve a bíróság – szintén a valóságnak megfelelően – fogvatartási helynek tekinti a tranzitzónákat, ahol az államot ellátási kötelezettség terheli.

Mindeközben ingyenes jogi segítséget nyújtó ügyvédeik csütörtökön arról szereztek tudomást, hogy a hatóság „megtalálta a jogi kiskaput” ahhoz, hogy az eddig éheztetéssel fenyegetett menedékkérők mégiscsak kaphassanak enni. (De az nem derül ki, mi ez a jogi kiskapu.) A Helsinki Bizottság üdvözli, hogy ügyfeleik és a fogva tartott menedékkérők enni kapnak, de arra nyomatékkal hívják fel a figyelmet, hogy ez még nem megnyugtató megoldás, a veszély nem múlt el.

„Az pedig sokat elárul a magyar állam működéséről, hogy egy állami szervnek ma jogi kiskapukat kell keresnie ahhoz, hogy az ellátás elemi feltételei egy zárt intézetben érvényesülhessenek. A Helsinki Bizottság már az új jogszabályok megalkotása előtt arra figyelmeztetett, ezek az embertelen rendelkezések az embertelen jogalkotói akaratot szolgálják ki, és súlyosan sértik a menedékkérők emberi jogait.”

A Magyar Helsinki Bizottság a közleményét azzal zárja, hogy a kormányerő tudatosan idézte elő azt a helyzetet, hogy a szabályos utat választó menedékkérők, köztük nők, kínzásáldozatok éheztek a tranzitzónákban. Az a cinikus szándék állt emögött, hogy a kiéheztetett menedékkérők kénytelenek legyenek visszamenni Szerbiába, amivel „önként” mondanak le a menedékjog keresésének lehetőségéről is.

Az egyedül helyes, jogállami és emberséges megoldás tehát az lenne, ha a jogszabályokat úgy módosítanák, hogy minden fogva tartott kérelmező kapjon ételt. Az étel megtagadása kimeríti az embertelen, megalázó bánásmód fogalmát, az egyik legsúlyosabb emberi jogsértés.