A 36 éves férfit egy évig tartották fogva a röszkei tranzitzónában, csak azután kapott enni, hogy a strasbourgi bíróság közbelépett.
A strasbourgi döntés szerint 12 ezer eurót (kb. 4,7 millió forint) kell kifizetni annak az afganisztáni nőnek, akit négy gyerekével együtt 17 hónapon át tartottak a déli határon kialakított tranzitzónában.
A strasbourgi bíróság mondta ki, hogy jogellenes, embertelen és megalázó volt a magyar hatóságok gyakorlata.
Az ítélet szerint a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
További négy ember ügye még nincs lezárva. A tranzitzónák egy évvel ezelőtti bezárása óta szinte kizárólag két magyar nagykövetségen lehet jelentkezni menedékkérelem ügyében, de közülük is csak az egyiknél volt mozgás. A rendszer tökéletes hatékonysággal riasztja el a menekülteket attól, hogy Magyarországon keressenek menedéket.
Hatszor olcsóbb az EU-nak, ha valaki önszántából tér haza, mint ha erre kényszeríteni kell.
Egy öttagú iráni–afgán család fogva tartása miatt született ítélet Strasbourgban.
Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.
A törvénycsomagról a magyar kormány és az Európai Bizottság képviselői is előadták saját álláspontjukat. A tét annak megállapítása, kimondják-e a magyar kötelezettségszegést.
Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az egyik ügy a menekültügyi eljárással kapcsolatos, néhány hónap alatt kiderült, hogy az új szabályozás sem felel meg Brüsszel szerint az EU-s jognak.
A menekültek, intézetisek és szegények vannak veszélyben. Több áldozatsegítésre van szükség, és civilekre.
Egy főtanácsnoki indítvány megállapította, hogy Magyarország nemcsak a tranzitzónákkal, hanem a visszatoloncolásokkal is megsértette az uniós jogot.