Pénteken bezárja budapesti irodáját a Nyílt Társadalom Intézet, de Koncz E. Katalin, az itteni irodavezető nem költözik a többiekkel Berlinbe, huszonöt év után befejezi a közös munkát Soros Györggyel.
Májusban írtuk meg, hogy elhagyja Budapestet Soros György alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi irodája Berlinbe költözik. Soros György nem sokkal utána közölte, ő maga nem vonul vissza, még keményebben fog harcolni.
Visszavonul azonban Koncz E. Katalin, a magyar, most költöző és augusztus 17-én (pénteken) bezáró magyar iroda vezetője, aki a 168 Órának adott interjút. A korábbi irodavezető azt mondta, nincs jól, de majd jól lesz, most még huszonöt évet kell lezárnia és elengednie, ami megviseli.
Épp 25 éve kezdtem felépíteni egy intézetet, amit most szét kell szednem. A legrosszabb azt nézni, ahogy sivataggá válik az iroda: dobozok mindenfelé, mindenki csomagol, s eltűnnek a kollégáim.
A lapnak azt mondta, neki eszébe sem jutott, hogy költözzön Berlinbe, „Persze mindenkinek komoly magánéleti döntéseket kellett meghoznia, de ha megérkeznek Berlinbe, ott már biztonságban és egy csodálatos irodában, jó körülmények közt lesznek. Új lendülettel, új energiával folytatódhat a munka. De ezek az emberek nem maguktól határoztak úgy, hogy elmennek Magyarországról. Én viszonylag korán eldöntöttem, ha nem tudjuk a tevékenységünket folytatni, akkor számomra itt a vége, nem megyek tovább.
Soros György megértette a döntését, mondja, nem kellett magyarázkodnia.
Elfogadta, és amennyire ismerem, azt gondolta, ez a helyes döntés. Én ebben a környezetben szocializálódtam, itt dolgoztam még akkor is, amikor Magyarország már csak parányi szelete volt az OSI működésének. Magyar vagyok, itt éltem át a rendszerváltás reményteli korszakát, s itt követtem végig azt a folyamatot is, hogyan megy el a magyar társadalom egy egészen más irányba. Ez az irány nem az én irányom.
Amikor a magyar társadalom nyitottságáról vagy zártságáról, az elmúlt hónapok támadássorozatáról van szól, Koncz az interjúban elmeséli, hogy néhány hónnappal ezelőtt a szomszédai azzal fogadták, hogy napközben két alak mindenhova becsengetett és magukat titkosrendőröknek nevezve információkat kértek tőlük azzal, hogy segédkezzenek egy rendkívül komoly pénzügyi csalás felderítésében. „Olyan kérdéseket tettek fel rólam, hogy hol dolgozom, mikor megyek el, mikor jövök haza, kivel élek, milyen gyakran jönnek hozzám látogatók, meddig szoktak maradni a vendégeim, sokat hangoskodom-e, s egyáltalán, milyen az életvitelem. A lakásom bejárata előtti két szobafenyőm valamennyi ága le volt törve. Úgy gondolom, az igazi üzenet a nyomás alá helyezés, a megfélemlítés.”
A jövőjéről azt mondja, nem tudja, mihez kezd most magával, először ezt a negyed évszázadot kell magában lezárnia. „Most néhány hónapig magamra figyelek, aztán novemberben elmegyek a Himalájába néhány hétre. Felmászok a Mount Everest térségében nagyon magasra. Amikor onnan hazajövök, tudni fogom, hogyan folytassam az életemet.”