Mit tippel, az Európai Bizottságot és annak vezetőjét szidja, vagy 2030-ig hirdet programot Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson? Mindkettő a pakliban van, ahogy gyaníthatóan a sikerjelentés sem marad el az újabb kétharmadot hozó választási győzelem után.

A kormánypárti Figyelő munkatársa, a politológus Deák Dániel a Magyar Időknek a 2030-ig tartó programhirdetésre voksolt. Az időtáv nem véletlen, ezt emlegette Orbán Viktor az újraválasztása utáni első parlamenti beszédében. Deák szerint Orbán most is

"előremutató beszédre"

készül, és amit szerinte ott a kormányfő megfogalmaz, az valósággá válik - bár ezt a miniszterelnök korábbi beszédei alapján azért cáfolni lehet. Deák szerint Orbán

• a demográfiával
• a családpolitikával
• és a bevándorlással kapcsolatban fogalmaz meg távlati célokat.

Reviczky Zsolt

Az Európai Unió - pontosabban inkább csak az Európai Bizottság elleni támadást Orbán már megindította a szokásos, péntek reggeli rádióinterjúban, így - tekintettel a jövő évi EP-választásra - ezt is ragozhatja egy órán át. Azt mondta, nem számít, mit mond vagy tesz a Bizottság - amely épp a Stop Soros törvénycsomag miatt indít eljárást -, már csak májusig kell valahogy kihúzni.

Jellegtelen volt a választás előtti beszéd

Olykor egészen erőset szólnak Orbán tusványosi beszédei, ám az országgyűlési választás előtt valamiért ez elmaradt. Egy kiemelkedő, agyonidézhető, vagy nagyobb hatást kiváltó mondata sem volt Orbánnak. Beszélt a migránsokról, Soros Györgyről, "birodalmáról" és tervéről - már amit a Fidesz gondol róla -, és ezek összefüggésében Európa jövőjéről, de viszonylag hosszan beszélt a demográfiai vészhelyzetről is. A demográfiában ugyan dimenzióváltást hirdetett meg, azonban csak a kívánatos arányokat és a korábbi intézkedéseket sorolta, új elem talán most jön.

Ott már tavaly belengette a hadseregfejlesztést, ami meg is valósult: a honvédelem elég jól járt a nemrég elfogadott, jövő évi költségvetéssel. Olyan erős hadsereget akar, amely

"minden külső támadással szemben képes lesz Magyarországot, saját magát megvédeni." 

Reviczky Zsolt

A kultúra területén indult kemény üzengetés is gyökerezhet a tavalyi beszédből, Orbán akkor azt fejtegette, "Európában a kereszténydemokrata pártok elkereszténytelenedtek, a liberális média és értelmiség érték- és kultúraelvárásait teljesítik", a szociáldemokrata pártok sem szociáldemokraták már,

"egyetlen politikájuk van: frigyre léptek a neoliberális gazdaságpolitikát képviselő globális üzleti csoportokkal, és egyetlen terület megőrzésére összpontosítanak, ez pedig a kultúra feletti befolyásnak a megőrzése."

Trump mellett az első

2016-ban nagyon betalált Orbán: akkor állt ki a hivatalban lévő miniszterelnökök közül elsőként Donald Trump amerikai elnökjelölt mellett. Azt mondta, Trump lenne a legjobb Európa és Magyarország számára, egyetért a

"derék amerikai elnökjelölt”

javaslataival a terrorizmus elleni küzdelem terén. Az akkor még esélytelennek tűnő Trump melletti kiállás kifejezetten jó taktika volt: a 444.hu azt írta, így egy esetleges Clinton győzelem esetén az összes kritikát visszaverhették volna azzal, hogy ez Trump támogatása miatt van, veszíteni való viszont nem volt vele, nem utolsósorban pedig Trump győzelme után a Fideszben megerősödött az a meggyőződés, hogy Orbán nemcsak zseni, hanem látnok is.

Soros akkor még sehol sem volt - említés szintjén legalábbis -, a migráció szót viszont 22-szer ejtette ki a száján. 

Reviczky Zsolt

2015 fő üzenete: az európai nemzetek eltűnése a tét

A miniszterelnök 2015 nyarán, a nagy menekültválság előszelében arról beszélt, az európai baloldal azért pártolja a bevándorlást, mert a nemzeti keretek felbomlása beteljesítheti történelmi távú céljukat; a magyar baloldal egyszerűen nem szereti eléggé a magyarokat. 2005-ben szintén Tusványoson ennél is erősebben fogalmazott, azt mondta,

"a baloldal, amikor csak teheti, ráront nemzetére."

A tusnádfürdői beszéd idején már eldőlt, kerítés épül a határon - Orbán óriási feliratokat és nyilakat is ígért rá, amely mutatta volna "minden érdeklődőnek, merre kell menni", aztán nem így alakult -, országszerte virtítottak a kormány menekültellenes plakátjai, és naponta több ezer menekült lépte át a magyar határt, hogy aztán Nyugat-Európába távozzon.

Az "ideológiai fogságba esett" Európát a tehetetlenségéért is ostorozta. A "vátesz Orbán" újabb pontot behúzhatott.

2014 is nagyot szólt: emlékeznek még az illiberális demokráciára?

A kétharmaddal újraválasztott Orbán Viktor az őszi önkormányzati választások előtt küldött a magyaroknak emlékezetes üzeneteket, amelyeket aztán az egész világ meghallott. Ekkor még csak említés szintjén bírálta az Európai Unió befogadáson alapuló bevándorláspolitikáját, és feltette a kérdést, azt akarjuk-e, hogy kérdésessé váljon a nemzetállamok etnikai alapja. Aztán a paksi szerződés miatti orosz közeledésünket kezdte el azzal magyarázni, hogy mennyire rossz, ami Oroszország és a Nyugat között mostanában történik. Hát igen, az év tavaszán foglalták el az orosz alakulatok az Ukrajna területén álló Krím félszigetet. És ez az alkalom, amikor Orbán elkezdett illiberális demokrációról beszélni, (amit amúgy később a döbbent arcot vágó Angela Merkel mellett is megismételt) arról, hogy a kormányoknak a nemzeti érdekeket kell védeniük, a liberális állam pedig nem védte meg a magyar nemzeti vagyont, az embereket az eladósodástól. Mára lecserélődött a szó, Orbán a 2018-as választás után már "régi vágású kereszténydemokráciát" épít.

2013: Itt még megvolt Lajos, a barátja

Orbán öt éve arról beszélt, Európa mellett az Egyesült Államok is meggyengült. Új világrendet vizionált, és eldőlhet, hogy a nyertes vagy a vesztes oldalra kerülünk, egyelőre nem tudtuk kihasználni az 1989 utáni helyzeteinket. Itt még nagy volt a barátság Simicskával: azon örvendezett, hogy vannak végre nemzeti tőkések, példaként Simicska cégét, a Közgépet említette. A nagy Simicska-Orbán háború 2018-ban ért véget, a kétharmadtól Simicska padlót fogott és minden érdekeltségétől megvált, csak egy céget tartott meg.

Mihály László

2012: Európa a vesztébe rohan

Brüsszel nem tud úrrá lenni a válságon, a Nyugat holdkórosan tántorog a vesztébe – mondta Orbán 2012-ben, de itt még nem látnoki képességeit (menekültválság) csillogtatta, egyelőre a brüsszeli döntéshozók gazdasági válságra adott válaszait kritizálta, és ismét olyan szerepben tetszelgett, mint aki az elkényelmesedett jóléti államoknál előbb felismerte, hogy hogyan lehetne lépést tartani a vágtató Ázsiával és Afrikával. Az azért elmondható, a sikerrecept még nincs meg.

2011: jön a végítélet

A vátesz Orbán már ekkor előjött: még sehol sem volt a népvándorlás, de már a nyugati világ összeomlásáról beszélt, bár a végítélet eljövetelét még az államadósságra kente. Mára már nem az államadósság a fő ellenség.

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után még jócskán tartott a globális hitelválság, így főleg a gazdaságról beszélt, szerinte „spekulatív kapitalizmusban” élünk, ahol nincs meg az a morális alap, hogy a bank nem ad hitelt olyannak, aki nem tudja visszafizetni. Ezt az akkor már bejelentett első devizahiteles mentőcsomag után mondta. Egyéb mondatai is előrevetítették az állami beavatkozásokon alapuló gazdaságpolitikát. Itt sem hagyta ki, hogy megemlítse, 2010-ben kétharmados forradalom történt a szavazófülkékben.