Lelki erőműnek nevezte a csíksomlyói zarándoklatot a hegynyeregben tartott szentmise után a magyar sajtónak adott nyilatkozatában Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki évről évre visszajár a zarándoklatra.
A "lelki erőmű" egyébként nem Semjén nyelvi leleménye. Korábban ezzel a címmel írt könyvet Kamarás István vallásszociológus, aki azonban ezt a kifejezést a nyolcvanas évek óta Nagymaroson megrendezett katolikus ifjúsági találkozóra használta.
A miniszterelnök-helyettes most kijelentette: az egyetemes magyarság gyűl össze Csíksomlyón évről évre felekezeti hovatartozástól függetlenül, azért, hogy megerősödjön magyarságában és keresztény küldetésében. Felidézte: a prédikáció az élet védelméről szólt, és ezt azért is fontosnak tartja, mert úgy látja, talán soha nem volt annyi fiatal a zarándokok között, mint idén.
Amikor ennyi fiatal van, különösen fontos a családalapítás kérdése, hiszen a magyar nemzet csak akkor tud megmaradni, ha gyerekek születnek, akik magyar nyelven, magyar kultúrában, magyar történelmi tudatban nőnek fel.
Semjén Zsolt úgy vélte, hogy Csíksomlyó Európának is üzen. Megállapította: Európa sebezhetősége abban áll, hogy elveszítette a keresztény identitását, ezért tud az iszlám ellenállás nélkül benyomulni a kontinensre.
Csíksomlyónak az az üzenete, hogy akkor van megmaradás, ha megvan a kereszténységünk, a saját identitásunk, és az európai nemzetek büszkék az identitásukra. Ha a franciák büszkék, hogy franciák, a németek arra, hogy németek, a lengyelek, hogy lengyelek, mi pedig arra hogy magyarok vagyunk.
A miniszterelnök-helyettes szerint a több százezres tömeg a román centenáriumi évben Romániának azt üzeni, hogy a magyarok meg akarnak maradni.
"A saját szülőföldünkön jogunk van megmaradni. Az anyám erdélyi, én itthon vagyok" - fogalmazott a politikus. Elismételte: az erdélyi magyarság semmi mást nem követel Erdélyben, mint azt, amit az erdélyi románok száz éve megígértek neki a gyulafehérvári nyilatkozatban.
