Hangos kisebbség, direkt lapító képviselők, a háttérben meghúzódó érdekek, valamint egy tömérdek pénz. Ez mind az erzsébetvárosi bulinegyed, amiről vasárnap népszavazáson mondhatnak véleményt a lakók, legyen-e éjféli zárás. De a probléma ennél sokkal bonyolultabb, például azért, mert hiába írták ki a referendumot, valójában azt nagyon kevesen akarják.
Az Alkotmánybíróság az utolsó pillanatban majdnem elkaszálta a bulinegyedes népszavazást, de vasárnap fel fogják tenni az erzsébetvárosi lakosoknak a kérdést, hogy:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?
Hangosan isznak, hangosan tiltakoznak
Furcsa kanyarokkal jutottunk el oda, hogy február 18-ára kiírták a referendumot, ugyanis azt először a kerület LMP-s önkormányzati képviselője, Moldován László kezdeményezte, de neki a kiíráshoz még aláírásokat is kellett volna gyűjteni, erre a fideszes Vattamány Zsolt polgármester vezette testület tavaly októberben egy rendkívüli testületi ülésen kicsavarta az LMP-s kezéből a kérdést és úgy döntöttek, hogy ők írják ki a népszavazást.
Érdekes politikai színezete van az erzsébetvárosi képviselőtestületnek. Vattamány Zsolt mellett hét fideszes, hat baloldali összefogásos, egy jobbikos, egy LMP-s és egy független a tagja, tehát helyben a kormánypártok nem tudnak erőből politizálni, az önkormányzatban folyamatosak a politikai alkuk. Egy ilyen alkufolyamat vége lett az, hogy különféle, a problémákat orvosolni próbáló rendeletalkotás helyett a lakókra tolják a felelősséget, mondván, döntsenek ők népszavazáson, ha tudnak, mert a kerület vezetése mossa kezeit.
A bulinegyed-jelenséget jól ismeri mindenki, aki járt már egy tetszőleges éjszaka Belső-Erzsébetvárosban: korlát nélkül szórakoznak magyarok és külföldiek egyaránt, a legtöbbször hangosan és a legtöbbször hajnalig. Ebből lett elege a lakók egy részének, majd megalakult az Élhető Erzsébetváros csoport, akik egy nagyjából 1500 fős, kitartó, lelkes és határozott civil közösség. Ők állnak az egyik sarokban és ők azok, akik hangosan követelik az éjféli zárást, a népszavazáson pedig az igen-szavazat mellett állnak. Ha elérik céljukat, azzal kinyírnák a bulinegyedet. „A bulinegyed most budinegyed, óriási a zaj és a szemét, takarodjatok” – üvöltötte az éjszakéba csütörtökön egy lakó az ablakából kihajolva.
Melléjük állt Moldován is, aki szerint „mivel az inkompetens fideszes kerületvezetés semmit nem tett a belső-erzsébetvárosi élhetetlen, alkotmányos alapjogot sértő állapotok kialakulása ellen, a helyi népszavazás jó lehetőség, hogy az itt lakók beleszólhassanak az őket alapvetően érintő döntés meghozatalába.” Ő január végén az Erzsébetváros nevű kerületi lapban azt írta, támogatja a civil közösséget, ugyanis „Belső-Erzsébetvárosban vészhelyzet van, cselekedni kell. Az itt lakókat magukra hagyta az állam és a kerületi vezetés is.”
Hallgatnak, akik bármit tehetnének
A másik oldalon szállt be a kampányba a parlamenten és önkormányzaton kívüli Momentum, az áprilisi választáson ott indulni tervező Soproni Tamás alelnök azt belátja, hogy vannak problémák, amiket meg kell oldani, „esténként gyakran nagy a zaj, reggelenként sok a szemét. A megoldás viszont nem az, hogy ezért inkább bezárjuk Magyarország egyik legnépszerűbb helyét. A 21. században a problémákat nem tiltással és korlátozással kell kezelnünk, hanem olyan összetett és okos megoldásokkal, melyek egyszerre biztosítják a helyiek nyugalmát és a vállalkozások sikerességét.”
Van még egy szereplő, a heterogén harmadik fél. Ide a lakók halk többsége, a vendéglátósok (aki az éjféli zár ellen vannak, miközben előálltak korábban az éjszakai polgármester intézményével) és a néma, de társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok.
Ezzel együtt – vagy éppen ezért – a VII. kerületben fékezett habzású a kampány, mintha a kerület erősei direkt agyonhallgatnák a referendumot. A szavazók 50 százalékának plusz egy főnek kell elmennie, felüknek pedig egy irányba szavazniuk, hogy érvényes és eredményes legyen a népszavazás, de a mozgósítás hiánya annak az irányába mutat, hogy nem járul majd az urnákhoz a szükséges embertömeg. Így pedig ahhoz sem kell nagy jóstehetség, hogy kitaláljuk a fideszes önkormányzat válaszát minderre: ők az emberek kezébe adták a döntést, akik nem éltek ezzel.
Pénz beszél
A testület már korábban döntött arról, hogy több pénzt adnak tisztaságra és rendfenntartásra, megnehezítik új helyek nyitását is a jövőben, de ez csak maszatolás, a nyáron indult demonstrációs hullámot (tüntettek a lakók és a vendéglátósok is) ez már a rendelet elfogadásakor sem csillapította, de van itt még valami, ami gátja az előrelépésnek – a pénz. Ahogy azt már korábban megírtuk, az erzsébetvárosi buliipar a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint évi 6,6 milliárd forintot termel az államkasszának, ám ebben nincs benne a nem VII. kerületi székhelyű, de ott tevékenységet végző cégek adója, valamint a beszállítók és a kapcsolódó szolgáltatások (a személyszállítástól a légi közlekedés növekedéséig) által termelt állami bevétel. És, nem mellesleg, az érintett vállalkozások 10-12 ezer embernek adnak munkát.
2013-ban bevezették a Rogán Antal-féle romkocsmaadót, de ezen a címen 2016-ban mindössze 10,9 millió folyt be a kerülethez, vagyis amíg az állam jól jár a partihordák fogyasztásából, a kerület kevésbé. És akkor az ingatlanárakról nem is beszéltünk, négy év alatt megduplázódtak a lakásárak, és az Otthon Centrum szerint a népszavazás nyomán lényegesen nem fog csökkenni a környék szálláshelyeinek száma.
Kiszámítható jövő
És hogy mi lehet a magyarázat arra, hogy az önkormányzat csak egy helyben toporog a bulinegyed problémái körül és nem mernek lépni? Áprilisban országgyűlési, jövőre önkormányzati választások vannak. És ha ez nem lenne elég, a hvg.hu októberben arról írt, hogy „a városi legenda szerint a saját lábán álló hercegi pár erősen a szívén viseli néhány vendéglátó ipari egység sorsát a negyedben. Úgy aggódnak értük, mintha a sajátjuk lenne. És hát vannak fura véletlenek is, így például kiderült, hogy az Orbán Ráhel jogi képviselőjeként is ismert ügyvéd lesz a körzet fideszes képviselőjelöltje a romkocsmák ellen eddig az LMP-nél is elszántabban küzdő kerületi elnök helyett.”
A földrajzilag erzsébetvárosi probléma közel sem kerületi, sokkal inkább fővárosi jelenség, amit egy helyi népszavazás nem tud orvosolni – pláne akkor nem, ha érvénytelen lesz –, egy esetleges éjféli zárás is csak átstrukturálná a problémát, de nem oldaná meg.
