A célok között van a Jobbik gyengítése – ennyit a kisgazdák csütörtökön színpadra lépő miniszterelnök-jelöltje és a párt egyik vezetője is elismer. A nagy kérdés, hogy van-e Lattmann Tamás ambíciói mögött bármi más? A jogász eddig egyetlen emlékezeteset alkotott a politikai térben: részt vállalt a Botka László ellen szövetkezők akciójában.
Csütörtök reggel ismerteti röviden programját a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak és szövetségeseinek, a Változást Akaró Szavazók Pártjának és a Színes Magyarország Pártnak közös miniszterelnök-jelöltje, aki nem más, mint
Lattmann Tamás.
A nemzetközi jogászként ismertté vált Lattmann szép politikai ívet futott be az elmúlt hónapokban: ősszel már a baloldali pártok miniszterelnök-jelöltjének látta magát a szövetségeseivel, most pedig egy jobboldali, konzervatív párt listavezetőjeként fogalmazza újra ambícióit. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a megtett távolságot, fel kell idézni azt a hatalmas baloldali kavarást, amivel a neve össszeforrt.
Lattmann Tamás fél éve, 2017 szeptemberében kezdett beszélni arról, hogy valójában ő lett volna a baloldal miniszterelnök-jelöltje, ha Botka László fel nem rúg mindent. Állítása szerint a jelölésről 2016 novemberében mások mellett tárgyalt Molnár Gyula MSZP-elnökkel is. Ezt a verziót csak Tarjányi Péter támasztotta alá a nyilvánosság előtt, de ő politikai mozgalmat is indított Lattmann érdekében. Molnár viszont azt állította, hogy Lattmannt senki sem kérte fel miniszterelnök-jelöltnek, csak szakpolitikáról egyeztettek.
Az jól dokumentált, hogy amikor Botka elindult Szegedről, hogy az MSZP-t a harcba vezesse, akkor Lattmann is kiállt, és 2017 januárjában bejelentkezett miniszterelnök-jelöltnek. Ekkor azonban az "örök reménységnek" tartott Botka hónapjai jöttek, a rivális körül beállt a csend. Miután azonban a közvélemény-kutatási adatok nem igazolták az MSZP Botkát előre toló döntését, a párton belül kiújultak a belső harcok, Botka a Fidesz ügynökének titulálta egyes párttársait, a Tarjányi Péterrel kapcsolatban álló Molnár Zsolttal nyilvánosan is összecsapott.
Lattmann ekkor jelent meg ismét. Szeptemberben nemcsak arról kezdett beszélni, hogy a szegedi polgármester kitúrta őt, de élesen bírálta Botka politikáját is. Ezt követően megalakult a Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő által vezetett mozgalom – tagjai között Lattmann Tamással –, amelynek kimondott célja Botka László megbuktatása volt. Szebben megfogalmazva ezt úgy mondták: Botka lépjen hátrébb, és jöjjön egy pártok felett álló miniszterelnök-jelölt, aki mögé beállnak a demokratikus pártok.
Botkát sikerült megbuktatni: október 2-án a listavezető visszalépett, de utolsó szavai – melyben az ellenzéki pártokba beépült fideszes maffiáról beszélt – megrengették a pártot. Nem tudjuk, 2016-ban megakadályozta-e Lattmann indulását, de lemondásakor azt elérte, hogy Tarjányiék klubja ne rúgjon labdába az öröklésnél. Az MSZP utolsó pillanatban találta meg importált miniszterelnök-jelöltjét, és beállt Karácsony Gergely mögé. A Tarjányi vezette mozgalom idén januárban meg is szűnt. Az MSZP támogatottsága kicsit javult ugyan, de egy legutóbbi elemzés szerint aggódhat, hogy a Párbeszéddel kötött szövetséggel megugorja-e a 10 százalékos parlamenti küszöböt.
Átfordultak
A csütörtöki kisgazda bejelentés előtt beszéltünk Tarjányi Péterrel, Lattmann Tamással és az FKGP alelnökével, Atyánszky Györggyel. Ez alapján az a kép rajzolódott ki:
ezúttal a Jobbikra céloznak.
A hatásfok természetesen kérdéses, de ott támadják a néppárti ambíciókat üldöző pártot, ahol az a leginkább fájhat: a Jobbik hagyományos bázisát adó vidéki településeken. Lattmann ki is mondta: neki nem fáj, ha a Jobbiktól vesznek el szavazatot, sőt, ez számára kifejezetten kívánatos.
"Nem kifejezetten a Jobbik gyengítése a cél, az csak szerencsés hatás, ha sikerül."
Vidéken régen a kisgazda pártnak volt beágyazottsága, azonban Torgyán Józsefék földbe állása után a szervezetek egy része átpártolt a Jobbikhoz. Kérdés, ők, illetve a szavazóbázisuk magja visszajön-e, ha Lattmann kéri őket erre. Atyánszky szerint még megvan a bázis, a bizonytalanokon kívül a Fideszben csalódottakat és a kisgazdapártra nosztalgiával gondolókat célozzák. És persze szerinte sok jobbikos szavazó is jöhet, ugyanis ott is vannak csalódottak.
Az egyik szövetséges párt a közmunkásokat képviseli, a másik pedig a vidéki értelmiségieket. Utóbbi élén az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója áll, aki azért állt bíróság elé, mert a táskáját ellopó motorosokat autóval üldözőbe véve nekik ment, és az egyik tolvaj életét vesztette. A Kúria a nőt felmentette. A három párt korábban is tudott egymásról, de Lattmann ültette őket egy asztalhoz. Szerinte ez hiánypótló struktúra. 104 körzetben indulnak, a független Mellár Tamás és Kész Zoltán ellen nem állnak ki. Rákérdeztünk, kit indítanak Gyöngyösön (Vona Gábor körzetében), vagy Ózdon, mire Atyánszky visszakérdezett: ezek a fontos körzetek? A neveket mindenesetre a csütörtöki sajtótájékoztató előtt nem árulta el.
Lattmann és Tarjányi szerint a formáció a baloldali szavazókat nem mozgatja meg, aki már eldöntötte, hogy az MSZP–Párbeszéd listájára szavaz, az ott is marad. Megkérdeztük a kisgazdák alelnökét, nekik vajon van-e magyarázkodnivalójuk amiatt, hogy leigazolták a baloldal majdnem miniszterelnök-jelöltjét. Atyánszky szerint nincs:
"Lattmann független, nem baloldali",
de ők amúgy sem ideológiák mentén gondolkodnak, hanem azon, hogyan lehet talpra állítani a gazdaságot. Elmondása szerint nehéz volt Lattmannt meggyőzni, az pedig médiahekk volt, mikor tavaly bemondta, Simicska Lajost szeretnék miniszterelnök-jelöltnek.
Megkérdeztük Lattmannt is, mit keres egy ilyen formáció élén, mire azt mondta, nem az ő személyes motivációja a fontos. Régóta beszél politikáról, és hiányolta, hogy senki sem nyitott a vidék felé.
Tarjányi nem csodálkozott a fordulaton, szerinte Lattmann mindig is fogékony volt a vidékkel, elesettekkel, szegényekkel kapcsolatos témákra.
"Ő a barátom, érzem a fejében a húzást, szurkolok neki. Ha segítséget kér, ott vagyok mellette, de politikailag ebben nem veszek részt"
– mondta Tarjányi.
"Bohócot csinált magából"
Beszéltünk egy jobbikos politikussal, aki nem aggódik a kisgazdák színre lépése miatt, szerinte ez nekik nem okoz majd kárt. Az sokkal inkább, ami Miskolcon jöhet, ahol függetlenként elindulhat Fodor Zoltán szocialista képviselő, aki a jobbikosok körében is igen népszerű. Egy névtelenséget kérő szocialista politikus arról beszélt, nagyon rossz érzéssel tölti el ez a fajta erőlködés, a politikában nincs semmilyen támogatottsága sem Lattmannak sem a kisgazdáknak, de a kommunikációs térben az ellenzéknek további károkat tud okozni.
"Minden ilyen hír az egész ellenzék lejáratásának egy lépcsője. Hiába szerez végül valaki több aláírást, mint szavazatot, a kampányban folyamatosan olyan hírek jelennek meg, hogy az ellenzék szét van esve, önmagával vitatkozik, nem kormányképes, nem alternatíva. Ez a fő probléma a Lattmann-féle kavarással."
Szerinte civil életét és munkáját tekintve Lattmannt komoly embernek lehet tartani, ezért
"furcsa, ha egy komoly ember csinál magából bohócot."
A baloldalnak is megvan a maga baja: a Lévai Katalin vezette párt is elindul a választáson, Zuglóban például ő maga indul szembe a győztes Tóth Csabával, Móricz Eszter kizárt MSZP-s képviselő a DK-s polgármester, Hajdu László ellen indul el, míg a 18. kerületben, ahol Kunhalmi Ágnes csak kicsit maradt le 2014-ben, bevetik Földényi Györgyöt, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnökét.
Milyen Fidesz?!
Lattmann szerint ő 2015 márciusa óta a kormányváltás érdekében dolgozik, a Jobbikon kívüli ellenzéknek adott lett volna a lehetőség az együttműködésre, amivel meg lehet verni a Fideszt. Ez nem történt meg, nem sikerült kialakítani a lehetőséget a kormányváltásra, "mindenki eldöntheti, hogy ebben kinek mekkora a felelőssége". Azt határozottan állítja, a Jobbikkal nem lehet kormányt váltani, illetve ha a Jobbik győz, az nem kormányváltás. A jobboldalon a szavazatok megosztására törekszik.
Többször rákérdeztünk arra, egy új formáció megjelenése nem a kormányváltás ellen hat-e, mire Lattmann azt mondta, nem a baloldalt célozzák, a Fidesztől, a Jobbiktól, illetve olyanoktól számítanak szavazatokra, akik el sem mentek volna. Azokra az érvekre, hogy a szavazatok aprózódásával mégis a Fidesz érdekét szolgálják, Lattmann azt mondja, ők a részvételt akarják növelni, ami valószínűleg a Fidesznek rossz, és ha új szavazatokat hoznak be, valójában nem osztanak meg semmit.
„Az ellenzéki oldal nem a kisgazdák megjelenése után lesz megosztott, most is az.” Szerinte a fellépésük tökéletesen van időzítve, a Fidesz már legyártotta az összes propagandaplakátot, az ő feje így egyiken sincs rajta. Abban sem biztos, hogy sikeresebb lett volna a projekt, ha hamarabb indul, az ellenzék ugyanis 1,5 éve nem tud megállapodni. „Minőségileg nem jelentett volna semmit, ha két hónappal hamarabb, ilyen felállásban megpróbálunk megállapodni az együttműködésről.”
Atyánszky György is azt mondta, őket nem vette meg senki, az állami kampánytámogatásból fognak kampányolni, az addig felmerülő költségeket saját zsebből állják.
