Valami megmozdult a zsinagógákba járó közösségekben, és ebben Fináli Gábor is fontos szerepet vállalt. A Mazsihisz rabbija több cikkben foglalkozott a magyar zsidóság problémájával, javaslatokat is tett arra, hogyan nőhet a hívek száma és miképp lehet nyitottabb a közösség. Szerinte nem elég, hogy közösségük folyton a Gestapót emlegeti és csak a temetőket újítja fel. Fináli a hvg.hu-nak értékelte a Soros Györgyre építő gyűlöletkampányt és a Jobbik néppártosodását is.
hvg.hu: Mennyire lehet ma egységes magyar zsidóságról beszélni?
Fináli Gábor: Semennyire. Amikor látni is valamiféle egységet, az sajnos csak negatív dolgok körül alakul ki. Valami ellenében tudunk egységesek lenni. A széthúzás, amely még a holokausztot is övezte a közös sors ellenére, végérvényes tanulságokkal szolgált, ma már egységesek lennénk egy esetleges biztonsági kihívással szembesülve.
hvg.hu: Ami most van, az az egység hiánya vagy több annál, mondjuk széthúzás?
F. G.: Ez széthúzás. Úgy épül fel a rendszer, hogy lefelé haladva nem fogadjuk el egymást, csak fölfelé, azonban ott is elutasításba ütközik az, aki elfogadó lenne. Aki lentebb van, az sokszor érezheti azt, hogy ő nem jó zsidó.
hvg.hu: Éreztetik is vele?
F. G.: Nehéz helyzet ez, amiben közrejátszik, hogy nem vagyunk függetlenek az államtól, ott van a bevett vallásoknak járó állami normatíva és az örök kárpótlás, ez több milliárd forint évente.
Magyarországon nem az marad fenn, aki elég embert szolgál ki, hanem akiről így határoztak, ezért a rabbik nincsenek rákényszerítve arra, hogy belegondoljanak, mire van szükségük a híveknek.
hvg.hu: Nemrég lett a Hunyadi téri zsinagóga rabbija, lehet még önben motiváció.
| Névjegy |
| Fináli Gábor 1977-ben született Székesfehérváron. Gyerekkorában a vallás és a zsidó identitás nem játszott szerepet az életében, 11 éves korában ment el Raj Tamás rabbihoz héberül tanulni. 1992-ben települt szüleivel Izraelbe, de egy év után hazaköltöztek. Később a rabbiképzőbe került, de egy év után kihagyott kilenc esztendőt. 2017 júniusában tett sikeres rabbivizsgát. A Hunyadi téri Ohel Ávráhám (Ábrahám sátra) zsinagóga rabbija. |
F. G.: Könnyű engem kívülállónak beállítani némelyeknek, mert akkor súlytalannak tűnök. De facto több mint tíz éve látok el rabbifeladatokat, belülről látom a problémákat. Badarság lesöpörni az általam is megfogalmazott véleményeket az asztalról, tudom, miről beszélek, szembesülök az igényekkel.
hvg.hu: Túlzónak tűnik összzsidó igényekről beszélni, alig vannak már rendszeresen zsinagógába járók.
F. G.: Hát ez az! Jom kippur estéjén, a legnagyobb ünnepünkkor Magyarország összes zsinagógájában legfeljebb négyezren vannak. Közben egyesek negyvenhétezer magyar zsidóról beszélnek. Hol élnek ezek az emberek? Nem is szólva az örök mantra 120 ezres számról, ami köszönőviszonyban sincs már a valósággal.
hvg.hu: Belevetette magát a problémák feltárásába, de nem volt ez mindig így. Annak idején egy év után otthagyta a rabbiképzőt. Azt mondta, ideológiai megosztottság miatt.
F. G.: Tizenkilenc évesen azt láttam, hogy a tanáraim egy dologról beszélnek, másféleképp élnek, miközben a közösségnek egy harmadik fajta igénye van.
hvg.hu: Másik vallásból vett hasonlattal: bort ittak és vizet prédikáltak?
F. G.: Rosszabb. Mindenki elbeszélt mindenki mellett, nem akartam ezzel foglalkozni, nem akartam Don Quijote lenni.
hvg.hu: Most?
F. G.: Mostanra látom, hogy a rendszert toldozgatni-foltozgatni lehet, de megjavítani nem. Sokkal drasztikusabb lépésekre van szükség.
Miért csak a holokauszt emlékén tudunk keseregni? Miért hajbókolunk állandóan Izraelnek, amikor ők alig akarnak elfogadni minket? Miért nincs tisztelet és kölcsönösség? Miért taníthatnak a rabbiképzőn olyan ortodoxok, akik nem lépnek be az épületbe, nekünk kell hozzájuk menni? Hol a gerincünk? Húszévesen olyan nagynak tűnt ez a probléma, hogy azt mondtam, inkább birkózzon meg vele más.
hvg.hu: Mi változott mostanra?
F. G.: Rájöttem, hogy csak az okoz boldogságot, csak akkor nem érzem, hogy dolgozom, ha ezzel foglalkozom.
hvg.hu: Azt mondta, nincsenek itthon minták, hogyan kell zsidónak lenni, mert az egyik minta Izrael, a másik meg a holokauszt tragédiája. Miért nem jók ezek a minták és milyeneket szeretne?
F. G.: A megmaradás a legfontosabb, azt a célt kell kitűzni. Eltávolodtunk a valóságtól. Amerikában és Nyugat-Európában azt mondják, Izrael segíthet, de mi önállóak vagyunk, erre lenne nálunk is szükség. Ehhez mondjuk az is kellene, hogy Izrael ne csak emberi erőforrást lásson bennünk. Fontos lenne, hogy ha valaki kinyit bármilyen általunk kiadott orgánumot, ne legyen minden oldalon leírva, hogy Gestapo vagy holokauszt.
hvg.hu: A holokauszt a közös identitásunk része.
F. G.: Az, de erre nem lehet jövőt építeni. Isten őrizz, hogy elfelejtsük, de negatív élményekből nem lehet meríteni. Ha nem lépünk ki ebből, akkor ez az egész nem lesz több, mint egy örök macska-egér harc a vélt vagy valós antiszemitákkal, amit nem nyerhetünk meg. Az nem lehet, hogy mi csak az antiszemiták által lehetünk zsidók. Negyed évszázad alatt bebizonyosodott, hogy ennek a két narratívának nincs megtartóereje, megbuktak ezek a dogmák. Itt nem épít senki semmit, csak temetőket újítunk fel.
hvg.hu: Soha nem mondták még, hogy ezek zsidóellenes szólamok?
F. G.: Erdélyben sem dicséri mindenki Magyarországot.
hvg.hu: A többség dicséri. És ezt próbálják elhitetni.
F. G.: De nem ez a valóság.
hvg.hu: Ki lehet beszélni ebből a közösségből következmények nélkül? Lehet kritizálni?
F. G.: Most próbálom ki, egy év múlva kérdezze ezt meg. Nem tudom, de úgy vélem, igen.
hvg.hu: Mindezt csak azért, mert egyre csak fogynak?
F. G.: Több ezer év alatt ezt a vallást már annyian próbálták eltüntetni. A bibliai fáraó, valamelyik római császár vagy Adolf Hitler, senkinek sem sikerült kívülről. De belülről, ha nem teszünk valamit, megszüntetjük saját magunkat.
hvg.hu: Ezért vetette fel a női egyenjogúság kérdését is, például hogy a férfiakkal együtt imádkozhassanak és mehessenek fel a Tórához?
F. G.: Ha megbízunk egy női sebészben, ha ítélkezhet felettünk egy női bíró, akkor be kell látnunk, hogy
a nőkre vonatkozó hagyományos zsidó szabályok avíttak és ellentmondásosak.
hvg.hu: A másik elképzelt reformja a vegyes házasságra, a vegyes párokra vonatkozna. Ha most ön elé állna egy vegyes pár, mit tenne?
F. G.: Nem adom össze őket. Nem azért, mert nem hiszek a szerelmükben, hanem azért, mert a zsidóságnak vannak alaptézisei. Mi úgy tartjuk, hogy nem jött még el a Messiás és mást gondolunk róla, mint a keresztény hívek. Ugyanakkor mindent meg kell tennem azért, hogy otthon érezzék nálam magukat a szerelmesek, hogy mindketten jó szívvel választhassák a zsidóságot.
hvg.hu: A keresztények szerint egyszer már eljött a Messiás.
F. G.: A mi szemünkben Jézus nem Messiás, hanem minden tekintetben ember, szerintünk a kereszténység teológiailag problematikus, bár fontosak nekünk hiteink közös erkölcsi alapjait, így vallási esküvőt nem tudok celebrálni olyan párnak, ahol az egyik fél keresztény. Az újító szándékom csak annyi, hogy a zsidóságot állítanám olyan irányba, hogy többen válasszák, vonzóbb legyen.
hvg.hu: Hogyan?
F. G.: Ki kell nyitni a kapukat és a nagy számok törvénye alapján, ha többen jönnek be, többen maradnak bent. Jöjjenek csak, így lesz több igaz zsidó.
hvg.hu: Valós veszély, hogy egyszer megszűnik a zsidóság?
F. G.: Eltűnni soha nem fog, de könnyen lehet, hogy a számuk – a mostani 13 millió – 4-5 millió emberrel meg fog csappanni a következő ötven évben.
hvg.hu: Szóba került már az antiszemitizmus. A három éve tartó menekültellenes uszítás és a kormányzati Soros-kampány, közte a Soros-plakátok antiszemitizmus?
F. G.: Önmagában még nem, de nyilvánvalóan olyan húrokat penget a kormányzat, amit rettentő sokan antiszemitizmusnak éreznek. Az üldözöttek és a gyűlölködők oldaláról is.
hvg.hu: Mi van azzal, ha egy magyart a közbeszédben elkezdenek a Fidesz részéről Soros György helyett George Sorosként hívni, ahogy tették már egy másik párt, a Jobbik részéről ezt egy magyar Nobel-díjas íróval, Kertész Imrével is, amikor Imre Kertészként hivatkoztak rá?
F. G.: Legyen világos, ezeket a húrokat direkt pengeti most a Fidesz, ahogy korábban a Jobbik is, még ennél is inkább. De a sorosozás megítélésben azért lennék óvatos, mert
Izraelből a 90-es években is érkeztek már olyan hangok, hogy Soros egy bizonyos agenda mentén segít és játssza a sakkmestert, olyan dolgokat pénzel, ami egy kormánynak nem feltétlenül jó, de az ő világnézetének megfelel.
hvg.hu: De ha ez nem antiszemitizmus, miért tűntek el a plakátok, amikor megérkezett Magyarországra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök?
F. G.: Netanjahu megvédte az Orbán-kormányt.
hvg.hu: Heisler András pedig élesen kritizálta Orbánt.
F. G.: Neki is igaza van. Ezért mondom, hogy még mindig a holokauszt árnyékában élünk. Soros György is, aki maga is túlélő. És a maga módján harcol ellene, hogy ez ne történjen meg újra, miközben bizonyos nemzetállamok ellenségként állítják be őt.
hvg.hu: Mi a véleménye a menekültválságról? A zsidóság történelme nagy részét vándorlással töltötte.
F. G.: Ez így van. De amikor Mózesék vándoroltak Izrael földje felé, akkor mindig engedélyt kértek, hogy átmenjenek bizonyos országokon, a Tóra negyedik könyvében is az áll, hogy a kijelölt útról nem térünk le és minden törvénynek alávetjük magunkat. Nem diktálunk, nem követelünk, engedelmeskedünk és fejet hajtunk. Minden engedményt megadni egy ilyen embertömegnek nem szabad, azokat pedig, akik ezt nem tartják egészséges dolognak, nem szabad lenácizni. Az EU csődje az, hogy nem tudta megvédeni a határait. Mindazonáltal mindenki, aki menekülni kénytelen az otthonából, együttérzést, segítőkészséget érdemel. De nem Európa leggazdagabb országának leggazdagabb városáig kell elmenni ahhoz, hogy valaki a menekültségét megélje. Lehet, hogy egy szabolcsi paraszt mellett is biztonságban lennének ezek az emberek.
hvg.hu: A kormány senkit sem akar nyilvánosan befogadni – csak fű alatt 2300-at –, mindössze kampányt akar építeni a jelenségre, meg választást nyerni.
F. G.: Az az ő dolguk, hogy ezt a tőgyet hogyan és meddig fejik.
hvg.hu: Rabbiként hisz a Jobbik néppártosodásában?
F. G.: Valószínűleg a Jobbik tagsága sem, ők erősen zsidóellenesek és antiszemiták. Hogy a vezetés megtérése vagy változása mennyire őszinte, azt nem tudom. Csak azt tudom, hogy ha valamiben sikert értek el, az mindig a zsidóság rovására ment. Antiszemita pártnak titulálnám őket, azzal együtt, hogy tudom, a néppártosodás is csak szavazatszerzésre kell.
hvg.hu: Sikeres lesz az átpozicionálás?
F. G.: Szerintem el fognak égni, vége lesz a pártnak, mert a teljes tagságot nem tudja magával fordítani a vezetés. A támogatók a Jobbik zsidóellenes arcát szerették és szavazták meg.
hvg.hu: Rabbiként mennyire viszi be a napi politikát a zsinagógába, ahogy azt a hódmezővásárhelyi plébános tette?
F. G.: Magyarországon 1948 és ‘90 között az egyház kizáratott a közéleti véleménynyilvánítás lehetőségéből. Ráadásul az ábrahámi vallások politikai vallások, a jelenre akarnak hatni, azt akarják megváltoztatni.
A politikai kérdések tárgyalásának van helye, de a közvetlen pártpolitikai agitációt érdemes kerülni, nem szabad odadobni 4000 évet 4 évekért.
A magyarországi zsidóságot azonban nem kell agitálni, hiszen automatikusan szavaznak egy oldalra, inkább lassítani kell őket. És ha van olyan párt, amelyiknek a politikája látszólag vagy valóban összecseng a tórai üzenettel, egy rabbi afelé fog mutatni.
hvg.hu: Tudatosan vagy akaratlanul?
F. G.: Akaratlanul.
