Kormánypárti berkekben is értetlenséget keltett a Jobbikra múlt héten kirótt, példa nélküli mértékű ÁSZ-bírság. Fél éve, úgy tudjuk, maga a számvevőszék kérte a kampányfinanszírozási törvény szigorítását, csakhogy – mivel nem volt meg hozzá a kétharmad – azt végül nem fogadták el, a helyette megszavazott városképvédelmi törvény viszont nem teremtett jogalapot egy ilyen büntetéshez. A Fideszben egyébként nem örülnek maradéktalanul a helyzetnek, tartanak attól, hogy a mártírszerepből a Jobbik profitálhat.
Furcsa pálfordulás történt rövid idő alatt az Állami Számvevőszéknél a tiltott pártfinanszírozás megítélésében. A szervezet ugyanis, amely múlt héten közölte, hogy összesen 660 millió forintra bünteti a Jobbikot, amiért az tiltott támogatást fogadott el, alig fél éve, a Fidesz kétharmados szavazáson végül elbukott kampányfinanszírozási törvényjavaslatának benyújtásakor információink szerint még azzal sürgette a tervezet mielőbbi elfogadását, hogy nem egyértelmű a hatályos szabályozás, nincsen pontosan tisztázva, hogy mi minősül tiltott párttámogatásnak.
Emlékezetes, a nagyobbik kormánypárt áprilisban azután nyújtotta be a lex csicskaként elhíresült javaslatát, hogy a Jobbik Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Rogán Antalt és Habony Árpádot ábrázoló, „Ők lopnak – ti dolgoztok” üzenetű plakátokkal árasztotta el az utcákat, a párttal köztudottan szimpatizáló Simicska Lajos reklámcégeinek felületein. A Fidesz nem is kertelt sokat, hogy megindokolja a szigorításokat:
„Számos esetben felmerül annak a gyanúja, hogy milliárdosok és hozzájuk kapcsolódó pénzügyi csoportok befolyásolni akarják a demokratikus választási versenyt és torzítani akarják a választáson indulók esélyeit. Ez a gyakorlat amellett, hogy veszélyeztetheti a választás tisztaságát, felveti a burkolt pártfinanszírozás és a korrupció kockázatát is”
– írták a javaslat bevezetőjében, de máskor egyenesen azzal érvelt Kósa Lajos akkori frakcióvezető, hogy csak „segítenek a Jobbiknak, hogy kiszabadulhassanak Simicska Lajos hálójából”.
A törvényjavaslat mindenesetre nem kapta meg a szükséges kétharmadot, a feles többséggel elfogadott részei pedig annyira inkoherenssé lettek emiatt, hogy Áder János államfő visszaküldte a törvényt a parlamentnek. A Fidesz pár héttel később a kétharmadot nem igénylő településkép-védelmi törvénybe szuszakolva erőltette át a parlamenten a pártfinanszírozási kérdéseket. Csakhogy míg az eredeti, kampányfinanszírozási törvényt módosító javaslat konkrétan kimondta és tiltott pártfinanszírozásnak minősítette volna, ha valaki kampányidőszakon kívül a piaci ár alatt ad el egy pártnak plakáthelyet, az elfogadott verzió „csak” kikötötte, hogy a költségvetési támogatásban részesülő szervezetek csak az előző üzleti évi listaárán hirdethetnek, illetve hogyha ezt megszegik és/vagy nem küldik meg a plakátkihelyezésről szóló szerződéseiket a kijelölt hatóságoknak, akkor plakátonként 150 ezer forintra lehet bírságolni a renitenseket.
Aki keres, az talál
A lex csicska eredeti verziójához információnk szerint a Fidesz-frakció akkori vezetésének kérésére fűzött véleményt a számvevőszék, mégpedig azt, hogy a törvény fontos, szükség van rá, mert annak hiányában, pusztán a tiltott támogatásról általánosságban szóló pártörvényt alapul véve a szervezet nem járhat el.
Hogy a Jobbik esetében most mégis eljárt, az a hvg.hu által megkérdezett fideszesek egy részét is meglepte. Többen például amiatt értetlenkedtek, hogy akkor „mi szükség volt az egész hajcihőre” a kétharmados törvénnyel, ha egyszer – úgy látszik – az ÁSZ, hogy anélkül is el tud járni, ha akar. Vagy fordítva: ha egyszer hiányzik a törvényi alap, és nem egyértelmű a szabályozás – hiszen a kétharmados törvényen nem sikerült módosítani – akkor mégis mi a jogalapja az ÁSZ mostani intézkedésének? – tette fel a költői kérdést egy jogi kérdésekben jártas fideszes.
A Jobbik szerinte ez alapján egyébként akár meg is nyerheti a csatát az ÁSZ-szal szemben (a számvevőszék határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak, a Jobbik egyetlen lehetősége, hogy annak jogerőre emelkedése után alkotmányjogi panasszal él az ÁSZ döntésével szemben, amit információink szerint mindenképp meg is tesz majd az ellenzéki párt – a szerk.). Sovány vigasz, hogy mindez akár több évig is eltarthat, vagyis a jövő tavaszi választásokra a pártnak biztosan enélkül a 660 millió forint nélkül kell felkészülnie.
Kár vagy öröm?
A kormánypárti képviselőkkel folytatott hétfői beszélgetéseinkből egyébként az is kiderült, hogy bár jó páran nyugtázták kárörvendően az ellenzéki pártra kirótt büntetést, sokan vannak olyanok is, aki szerint az ÁSZ lépése több szempontból sem jó, sőt egyesek szerint kifejezetten káros a Fidesznek.
E magyarázatok szerint a helyzet egyrészt összerántja-összeránthatja a Jobbik szétesőben lévő táborát, másrészt a diktatúra áldozata-szerep, amelyben Vona Gábor pártja láthatóan igyekszik feltüntetni magát, olyanokat is a szervezet mellé állíthat, akik amúgy nem szavaztak volna rá. Másrészt, a büntetés mértéke és időzítése miatt az ügy visszaüthet a Fideszre, rajtamaradhat a bélyeg, hogy kevéssel a választások előtt egy papíron független, valójában kézi vezérelt állami szervezettel akarja eltakaríttatni az útjából a politikai ellenfelet.
Több kormánypárti képviselő is azt mondta: másfajta reakcióra számított a Jobbikra kiszabott számvevőszéki büntetés után, a hírt szerinte nem demokráciaféltő petícióknak és megmozdulásoknak, hanem homlokra csapó aha-érzésnek kellett volna követnie, hogy „te jó ég, ezek ennyit loptak/csaltak?!”
Azt mellesleg mindannyian elismerték: a 2010-es és 14-es választáson Simicska (tehát még az Orbán Viktorral történt emlékezetes, 2015-ös szakítása előtt – a szerk.) – ugyanezt a finanszírozási trükköt játszotta el, csak épp a Fidesszel, vagyis ha úgy tetszik, saját tapasztalatból kiindulva gyanítják a hvg.hu-nak megszólaló képviselők is, hogy milyen metódus szerint adta a vállalkozó ingyen vagy irreálisan olcsón a Jobbiknak a plakáthelyeket.
Arra a felvetésünkre, hogy három, illetve hét éve azért az exfideszes Domokos László vezette ÁSZ kísérletet sem tett rá, hogy megállapítsa, reális-e a Fidesz leadott elszámolása, és összehasonlítsa mondjuk a bevallott pénzügyi adatokat az utcákra kitett plakátok tényleges számával, a megkérdezettek elismerték, ez igaz. A Jobbik esete viszont azért durvább szerintük, mert ők „mielőtt a csicskái lettek”, úgy fogadtak el a milliárdostól támogatást, hogy előtte négy évig gyalázták, oligarcházták.
Abban amúgy minden megkérdezett egyetértett, hogy a 660 millió forintnyi elvonás az ellenzéki párt siránkozásával ellentétben nem fogja tönkretenni a Jobbikot, sőt a párt választási indulását sem befolyásolja majd.
„Miért, 2006-ban és 2010-ben is úgy indultak, hogy nem volt mögöttük 600 millió forintos állami támogatás” – mondta például cinikusan egy idősebb fideszes, de a visszatérő magyarázat az volt, hogy „Ugyan, majd Lajos egy kicsit jobban a zsebébe nyúl” – vagyis fű alatt, rejtett módon finanszírozza majd a háttérben az ellenzéki pártot. Egy képviselő mindezeken túl úgy érvelt: Vona Gábor szerinte akkor lenne igazán tökös, ha nem egy fáklyás felvonulással állna ki, hanem a bejelentéssel, hogy a Jobbik nem indul a 2018-as választáson, akkor aztán szerinte tényleg rá lehetne sütni a Fideszre, hogy kicsinálta az ellenfeleit.
Péntekre fáklyás demonstrációt hirdet a Jobbik a Fidesz székháza elé
