Megette a szakdolgozók béremelését a minimálbér és bérminimum emelése, a magánszférába nem mehet a konszolidációs keretből, ezért nem lesznek szoftverbeszerzések, a teljesítmény helyett a gyógyítás eredményességét finanszírozná az állam a jövőben – Ónodi-Szűcs Zoltán előadást tartott egy szakmai konferencián, meghökkentő állításokkal fűszerezve.
Elképesztő dolgokat mondott Ónodi-Szűcs Zoltán Emmi-államtitkár az IME egészségügyi szaklap évzáró konferenciáján, amit a Medical Online szemlézett. Megváltoznak az intézményi gazdálkodás szabályai, és a megfelelő ösztönzők mellett nem a teljesítményt, hanem a gyógyítás eredményességét finanszíroznák a jövőben – az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportban az egyik kommentelő meg is jegyezte, ennek az onkológusok fognak örülni, nem is beszélve arról, hogy a gyógyítás eredményessége a beteg hozzáállásán is múlik (beveszi-e a gyógyszert, életmódjába beépíti-e a kívánt változásokat, stb.), nemcsak az orvos munkáján.
A kórházak trükköznek a béremelésekkel, csökkent a béremelésre nem jogosultak köre, és 2000 fővel dolgoznak többen, derül ki a kórházak jelentéseiből. De ez nem azt jelenti, hogy a kórházakba visszatértek az orvosok, csupán adminisztratív átsorolást jelent, hogy minél többen kaphassanak béremelést. Általában a vállalkozóként foglalkoztatott orvosok kerültek státuszba, volt olyan kórház, ahol 42 százalékos orvoslétszám-növekedés történt.
Ónodi az oldal szerint elismerte, hogy a szakdolgozók idei, 12 százalékos béremelésének egy részét „megette” a minimálbér és a bérminimum emelése. Ónodi-Szűcs jelezte azt is, hogy a bérbeépítésnek lesznek nyertesei és vesztesei is.
Az államtitkárt kérdezték arról is, hogy a kórházak gazdálkodásának javítására szánt konszolidációs keretből lehet-e az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) kapcsolatos szoftverfejlesztésekre költeni, mert ez a szakemberek szerint elengedhetetlen. A válasz annyi volt: nem szeretnénk, ha állami források magáncégekhez kerülnének.