Az IMEDIA Médiafigyelő 2012-ig visszamenőleg vizsgálta a Soros Györggyel kapcsolatban megjelent tartalmakat sajtóadatbázisában. Elemzésükből kiderül: az elmúlt hat év alatt csaknem 50 000 cikk vagy tudósítás jelent meg az üzletemberrel vagy vélt/valós tervével kapcsolatban. Kutatásuk 2012 első napjaitól Soros György múlt héten adott videóüzenetéig vizsgálta a téma médianapirendi jelenlétét.

Úton-útfélen Soros

Szerkesztőségünkhöz is eljutott kutatásukból kiderül, hogy 2015 végéig a Soros Györgyöt említő cikkek száma egyszer sem lépte át a havi 300-as szintet, akkor azonban – a menekültválság kezdetekor – látványos emelkedésnek indultak, majd 2017 tavaszán végleg kilőttek a megjelenésszámok. A csúcsponton, a plakátkampány indulásakor egy hónap alatt több mint 6000 cikket regisztráltak, ezzel Sorost egyedül csak Orbán előzte meg. „Az üzletember azóta is hónapról hónapra a második helyet szerzi meg a sajtóban a miniszterelnök után. Csak az idei évben Soros György említésszáma 33 000 fölött jár, ráadásul a Nemzeti Konzultáció miatt ez a szám jelenleg is emelkedő tendenciát mutat” – áll az elemzésben.

Becslésük szerint a Soros-ügy öt év alatt megközelítőleg 5,7 milliárd fős eléréssel bírt, melyből csak a 2017-es év 3,8 milliárd főt hozott. Ez azt jelenti, hogy minden magyar választópolgár átlagosan fejenként több mint 700 alkalommal találkozott Soros-hírrel a médiában. A 2017-es elérési számot vizsgálva pedig azt látták: a magyar médiafogyasztó látóterébe az év minden egyes napján átlagosan „másfél” témába vágó írás került, természetesen a közvetlen hirdetéseken felül.

Élen a kormánysajtó

Megvizsgálták a reklámegyenértéket is, ami a lefedett médiafelület forintban kifejezett értékének becslésére szolgál és azt mutatja meg, mennyibe került volna a szereplőnek, ha a róla megjelent cikkek mindegyikét hirdetési listaáron kellett volna megvennie. „A vizsgált időszakban a Soros-cikkek összesített reklámegyenértéke adatbázisunk szerint meghaladta a 18 milliárd forintot. Ez a szám is a kormány tematizálásának sikerét mutatja: mérésünk szerint a kormány által hirdetésekre elköltött csaknem 6 milliárd forint háromszorosával egyenértékű médiafelületen zajlott a Soros-vita” – írták.

Adatbázisuk szerint hat év alatt a legtöbb Soros-cikket a Magyar Idők netes kiadása jelentette meg, szám szerint csaknem 1500-at, melyet a Népszava és Gondola követtek 1300 fölötti megjelenésszámmal. Az ellenzéki vagy független sajtó is sokat foglalkozott Sorossal, a TOP20-as listán 10 olyan hírportált, illetve lapot is látni, melyekre aligha mondhatni, hogy támogatják a Soros-kampányt. Érdemes kiemelni, hogy az MTI hat év alatt csaknem 1000 beszámolót jelentetett meg, míg a közszolgálati M1 hírfolyamában mérésük szerint több mint 800 egyedi riport jelent meg az üzletember nevének említésével.

A Soros-nyelv

Külön megvizsgálták Soros György nevének teljes említéseit, illetve az utóbbi időben felbukkanó olyan kifejezéseket, mint Soros-terv, Soros-konzultáció, sorosozás vagy épp Soros embere. Kiderült, hogy míg 2016 előtt ezek a kifejezések szinte teljesen hiányoztak a sajtóból, 2017 végére, alig pár hónapos felfutási idő után, a napirend megváltozott: szeptemberben és októberben a Soros-cikkek több mint 40 százaléka kizárólag a neologizmusokat használja, Soros György teljes nevét meg sem említi.

Ez a változás egyszerre lehet a dehumanizáló kampány és a kormány megváltozott kommunikációjának eredménye, de táplálkozhat az ellenzék „sorosozást” bagatellizáló, gúnyos hangvételéből is. Egyvalami szinte biztos: mindkét oldalon tudatos döntésről van szó. A folyamat vége egyelőre nem megjósolható, az azonban valószínűnek látszik, hogy bár Soros György múlt heti fellépésével próbálta megszemélyesíteni „az arcot a plakáton”, nyilatkozataival csak rövid időre tudott szembe menni a kampány nyelvpolitikájával – zárul a kutatás.

Az IMEDIA üzleti médiafigyelő elemzése az általa szemlézett források adatai alapján készült.