Itthon 2017. november. 18. 10:37

Nem vagyunk épp nagyvonalúak a menekültekkel

A magyar állam leginkább oltalmazotti státuszt szeret adni a hozzánk egyre kisebb számban menedékkérelmet beadóknak. Ezzel ugyanis nem lehet családegyesítést kezdeményezni.

2017-ben eddig 1000 embernek adtunk oltalmazotti státuszt, ami több mint a duplája a 2016-os adatnak. Az állam ezzel a korlátozott idejű védelemmel próbálja megvédeni a jogosan menedékkérelmet beadókat, de menekültstátuszt már nem szívese ad ki, derül ki a Magyar Nemzet cikkéből: idén a 2016-os 154 helyett eddig csak 89-en kapták meg a menekült státuszt. Oltalmazotti státust jellemzően olyan menekülők kapnak, akiket nem személyes ok (vallás, politikai vélemény stb.) miatt fenyeget üldözés a hazájukban, hanem az általánossá vált magas fokú – például háborús, polgárháborús – erőszak elől kellett menekülniük. A különbség nem kicsi a menekült és az oltalmazotti státusz között: az oltalmazottak nem élhetnek családegyesítési joggal.

2016-ban még 26 ezer felett adtak be menedékkérelmet, idén viszont már csak 2959-en. A kérelmezők 40 százaléka afgán (1200 kérelem), majd a kurdok következnek szintén közel 40 százalékkal, őket iraki vagy szír állampolgárként regisztrálják, de jöttek Törökországból és Kubából is menedékkérők. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) főigazgatója szerint a menedékérők évek óta visszaélésszerűen használják a menedékjogot: beadják a kérelmüket, aztán elmennek az országból. (Kérdés, hogy mennek el a tranzitzónából, ami Magyarország felé le van zárva, Szerbiába meg nem akarnak a menedékkérők visszamenni.)

Eddig 402 embert toloncoltunk ki Pakisztánba, Algériába, Szerbiába és Nigériába.

Hirdetés