Jól tudja Őcsény, milyen is hazátlannak, menekültnek lenni: 1951-ben 40-50 kitelepített sváb családot fogadott be a falu, erről egy német nemzetiségi műsor is beszámolt. Most viszont rettegnek. Így működik az agymosás.
"A magyarokra mindig is jellemző volt" az idegenekkel szembeni gyanakvás, mondta Lázár János a Kormányinfón az őcsényi incidensre utalva, és tagadta, hogy a kormány kampánya felelős lenne a menekültek elleni hisztérikus jelenségekért, amelyet az a hír váltott ki, hogy Őcsényben nyaralnának. Lázár szavait több oldalról is árnyalja a német kisebbségi műsor, az Unser Bildschrim 2014-es adása. Ebben többek közt Jeromos Tamás is megszólal. Jeromos sváb, és 1951-ben sok más kisebbségi némettel együtt kitelepítették. A tragikus, kollektív bűnösség elvén alapuló kisemmizés után Őcsény fogadott be 40-50 családot. Jeromos ezért emléktáblát is állított Őcsény polgármesteri hivatalának falán.
A riport Jeromossal a műsor hatodik percénél kezdődik. 9:30-nál pedig háláját fejezi ki Őcsénynek. "Tartozunk ennyivel ennek a településnek, mert ebben a szörnyű időben befogadtak minket", mondja Jeromos. Ez a falu tehát mára eljutott odáig, hogy nyaraló menekültektől fél.
Az egykor kitelepítettek, befogadottak és utódaik Jeromos szerint máig a faluban élnek. Úgy tűnik, a kormányzati propaganda hatása olyan erős, hogy a primér emlékek erejét is elsöpri.
Jeromos Kunbaján keresztet is állított a kitelepítés és áldozatai emlékére, és hozzáteszi, "ha nincs béke, akkor jön a nyomorúság".