A környéken élők, dolgozók és tanulók sportolási lehetőséget ígérte bővíteni a XI. kerület vezetése a másfél éve átadott Tüskecsarnok uszodával. A 3,2 milliárdból épült létesítményt ennek ellenére a mai napig nem használhatják az ott lakók. Egy ideje már kifogás sincs rá, hogy miért. Az üzemeltető a fenntartóra, a fenntartó a tulajdonos minisztériumra mutogat.
Több mint egy éve dühöngenek a kommentelők a 3,2 milliárd forintból épült Tüskecsarnok uszoda Facebook-oldalán, hogy mikor vehetik végre birtokba a hangsúlyozottan lakossági igények kiszolgálására is tervezett komplexumot.
Múlt év novemberében először azzal a panasszal kereste meg a hvg.hu-t egy olvasó, hogy a 2016 márciusában átadott uszodába hétköznap csak lehetetlen időben: 11-től 14-óráig lehet bejutni. Illetve néha ettől eltérő időpontokban is, csakhogy erről a honlapja helyett csak Facebook-oldalán eldugott random üzenetekben tájékoztat a létesítmény üzemeltetője, mire észreveszi valaki a bejegyezést, már nem is aktuális. Kora reggel, munka előtt, illetve munka után, ahogy olvasónk – és még nyilván sok környékbeli – szeretett volna menni, mindenesetre mindig csak a versenyzőket engedték be.
A helyzet januárra tovább romlott, akkor ugyanis – immár az uszoda honlapján is – arról tájékoztatták az érdeklődőket, hogy
"a júliusi vizes vb sikeres lebonyolítása érdekében indokolt uszoda felújítások következtében jelentős mértékben megnövekedett az uszoda sportolói kihasználtsága. A versenyzők zavartalan felkészülése érdekében a sportolókon kívül más nem használhatja az uszodát".
A figyelmeztetés ekkor még azzal a biztató mondattal zárult, hogy ez várhatóan áprilisig lesz így, utána viszont megnyitják.
Nem árulunk el nagy meglepetést: áprilisban nem a megnyitásról, hanem a lezárás meghosszabbításáról tájékoztatott az újabb kiírás, benne az újabb mézesmadzaggal, miszerint „a vb-t követően nyílik majd lehetőség a lakossági használat újraindítására”.
A nyári kánikula közepén a lakótelepes környék lakói tehát számolták vissza a napokat július 21-éig, de hiába: a vébé zárása után sem nyitott ki az uszoda. A honlapon semmi, a nyitvatartás menüpont üres, a Facebook-oldalon pedig csak egy bikkfanyelven írt – azóta is kint lévő – sajnálkozás, miszerint
„előreláthatóan még nem pontosított a lakossági medencehasználat biztosításának ideje, de amint megszületnek a hivatalos lakossági nyitvatartási időpontok, azonnal tudatni fogjuk a Tisztelt Érdeklődő Közönséggel!”
A zárt ajtókra időközben egy cédula is kikerült, miszerint augusztus 7-ig karbantartás miatt van zárva. Azóta eltelt jó három hét, de az uszoda nem nyitott meg, a létesítmény – egyébként rendszeresen frissített – Facebook-oldalára írók érdeklődésére választ nem írnak, a dühös kommentek szerint hetek óta a telefont sem veszik fel.
| Néhány sokatmondó bejegyzés a közönségtől a Tüskecsarnok Facebook-oldalán |
"Ha csak ezen múlik, viszek egy vödör vizet, csak nyissátok már ki végre a mi adónkból épült létesítményt!" "Hahó, 2 nap és itt a szeptember, mikor lehet használni az uszodát?!" "Lement a vb és nem igazán értem, hogy egy közpénzből épült uszodába a halandó lakosság miért nem mehet be, mondjuk emberi időben! Mi is kifizetjük a belépőt! Lassan ott tartok, hogy szervezni kéne egy kis tüntetést a bejutásért. Hiába építenek sport létesítményeket ha NEM MEHETÜNK BE! Szeretne valaki csatlakozni a tüntetésemhez?" |
Erről mi magunk is meggyőződtünk: egy héten keresztül naponta legalább hússzor, eltérő időpontokban hívtuk a megadott számokat, de semmi. Végül nagy nehezen sikerült megszerezni a létesítményvezető mobilszámát, aki – egyébként nagyon készségesen, a lakossági felháborodást maximálisan megértve – közölte: egyelőre biztosan nem nyit ki az uszoda és arról sincs fogalma, hogy mikor vehetik birtokba a vendégek egyáltalán.
„Mi csak üzemeltetők vagyunk, a nyitásról, zárásról nem mi döntünk – mondta sajnálkozva, egyúttal azt javasolva, hogy a létesítményt fenntartó Magyar Nemzeti Sportközpontok (MNSK) vezetését keressük meg. Az MNSK kommunikációs osztályán nem tudtak válaszolni a nyitást tudakoló kérdéseinkre, és azt is jelezték, hogy túl hamar írásban feltett kérdésekre se várjunk feleletet, mert azt még a tulajdonos erőforrás-minisztériummal is egyeztetniük kell. Ehhez képest gyorsan, három nap alatt érkezett a válasz, miszerint "a lakossági medencehasználat kezdetének várható idejéről – a sportszakmai egyeztetések lefolytatása után – a Tüskecsarnok honlapján és a Facebook-oldalán adunk tájékoztatást."
Az uszodának egyébként nemcsak a nyitvatartása zűrös, hanem már az építése és az átadása sem ment egyszerűen: a létesítményt elhúzódó építkezés után, a sokszor módosított 1015-ös határidőhöz képest is egyéves késéssel és egymilliárd forinttal drágábban, 2016 márciusában adták át. Pontosabban ekkor vágta át a nemzeti színű szalagot ünnepélyes keretek között Hoffmann Tamás polgármester, Simicskó István honvédelmi miniszter, korábbi sportállamtitkár, a XI. kerület fideszes képviselője és Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség akkori elnöke.
Ám hiába ígérték mindannyian büszkén, hogy az uszoda egyszerre lesz a világversenyekre készülő profi magyar úszók bázisa és a környéken élők, dolgozók, tanulók sportolási és rekreációs helyszíne, két hónappal az átadás után emberfia még mindig nem tehette be a lábát a létesítménybe. Az akkori magyarázat szerint azért nem, mert három hónapig terheléses próbaüzemmel tesztelik.
Lakossági használatra végül 2016 júniusában engedték át – no, nem az egészet, csak a 25 méteres kismedencét és az 50 méteres keresztben leválasztott, így szintén 25 méteres sávjait – a cikk elején említett, vicckategóriába tartozó nyitvatartási idővel.
Az úszni vágyóknak amúgy máshol sincs könnyű dolguk a nyári kánikulában Budapesten: az Index újságírója a vizes vb után augusztus elején a Duna Arénába próbált bejutni, ahol közölték vele, hogy hiába értek véget a sportesemények, mivel az arénának nincs üzemeltetője, utána sem tud kinyitni. A mellette álló Dagály strand recepcióján pedig azt mondták: leghamarabb jövőre mehetne be.
A két létesítményre legalább 46 milliárd forintot költött a kormány azzal az ígérettel, hogy a vizes vb után nem maradnak kihasználatlanul, hanem a lakosság is birtokba veheti azokat.
