Csak a Duna Arénára elköltöttek 46 milliárd forintot, de az összes többi létesítményre is több pénz ment el, mint amennyiből az oroszok kihoztak egy egész vizes vb-t. A megnyitó drágább lesz, mint a Sziget-nagyszínpad, de a Margitszigeten sem spóroltak. Összegyűjtöttük a világbajnokságra elköltött közpénzeket.
Hihetetlen olcsón, alig 24,5 milliárd forintból meg tudja rendezni Magyarország a 2017-es vizes világbajnokságot – ezzel az ígérettel vágtak neki a szervezők két éve a vb előkészítésének, amikor beugróként elvállalták a 2017-es rendezést. Azt már akkor lehetett sejteni, hogy az elképzelés nem reális, a kormány pedig már két hónappal később elismerte, hogy a valósághoz semmi köze nem volt az elsőre bemondott költségnek. A legelső, 2015 májusában megjelent kormányhatározat 49 milliárd forintot szánt a vb-re – azóta kiderült, hogy ez a pénz arra is csak szűkösen lett volna elég, hogy a Duna Arénát felépítsék, a teljes költség pedig még ennek is több mint a duplájára nőtt.
Nem könnyű pontosan meghatározni, mennyi pénz megy el a vb-re – az Átlátszó tavaly májusban már úgy számolt, hogy 89 milliárd lehet a teljes összeg, mi pedig novemberben írtuk meg, hogy a 100 milliárdos álomhatárt már egészen biztosan át fogjuk lépni, mire minden tenderen eredményt hirdetnek. Ha a lehető legóvatosabb módon számolunk, és csak azokat a kiadásokat nézzük, amelyekre a pénzt közbeszerzés után költötték el, és a tenderen már győztest hirdettek, akkor sem lehet 103 milliárd forintnál olcsóbb a vb. (Grafikonunkban az Átlátszó által összegyűjtött adatokat frissítettük és rendszereztük tovább.) Csakhogy ehhez hozzá kell tenni még azt: a közbeszerzési értesítőben gyakran hetekkel a szerződéskötés után jelenik meg a hirdetmény, és azt is utólag jelezhetik, ha menet közben drágul a projekt, vagyis gyakorlatilag biztosra vehetjük, hogy a végösszeg ennél is jóval magasabb lesz. Összehasonlításképp: az előző, 2015-ös vizes vb Kazanyban 3,5 milliárd rubelbe, azaz mai árfolyamon alig 16 milliárd forintba került. Igaz, az oroszoknál ennyit nem szántak létesítményfejlesztésre, és a városfejlesztést sem a vb költségei között számolták el.
Duna Aréna: 46 milliárd
A kiadások legnagyobb része a Duna Arénára átkeresztelt Dagályhoz köthető. A legelső, 2015. júniusi közbeszerzési kiírás szerint 40 milliárd forintot költhettek volna el a csodauszodára, végül most 46 milliárdnál tart az összeg. Tavaly decemberben a kivitelezés közel ötmilliárddal drágult, de néhány százmilliót még rászántak olyanok feladatokra is, mint a vezetéképítések a távhőellátáshoz, medencetisztítás, vagy épp a vízvezeték kiváltása. Az eredményt már az átadás idején bemutattuk: a Market Zrt. egy csodálatos, a profi úszók minden elképzelhető igényét kielégítő létesítményt épített meg, amiből azonban nemrég még az építők sem tudták megmondani, hogy a nagyközönség mennyihez férhet hozzá a vb után. Azt pedig az üzemeltetők sem tudták, hogy mennyiért. Más kérdés, hogy a belső gyönyörűség mellett kívülről az egész hogy néz ki: amikor átadták az épületet, egy rögtönzött közvélemény-kutatásunkban alig találtunk valakit, akinek tetszett volna. Azóta már Fürjes Balázs kormánybiztos is elismerte, hogy az első tervrajzok elvarázsoló arany hullámja csak egy hatalmas blöff volt.
Az összes többi létesítmény: 17 milliárd
Nem csak a Duna Arénát építették át, több más létesítményre is sokat költöttek. A Hajós Alfréd Sportuszodára és a Széchy Tamás uszodára együttvéve kicsit több mint 4 milliárdot szántak, a Császár-Komjádi 3,8 milliárdba került, 4,9 milliárdból tervezték a szinkronúszó létesítményeket, de félmilliárd forint eljutott a BVSC uszodájához is.
A vb kritikusai a legnagyobb pazarlásnak az ugrótornyot nevezik: a Batthyány téri állványzatot – a toronyugró verseny költségeit is beleszámolva – 3,1 milliárd forintból építik meg, ami alig a nyolcszorosa annak, amennyiből Kazanyban ugyanezt megoldották. Ez persze kevesebb, mint amennyit pár uszodára szánnak, csak épp a vb után nem marad belőle semmi.
Közlekedés: 9 milliárd
Egyértelmű nehézsége volt a rendezésnek, hogy Budapest egyik legrosszabbul megközelíthető helyszínén lesz a vb. A szervezők ezt megoldották, igaz, ennek meg is volt az ára. A pesti rakpart rendezése, a Dagály sétány kialakítása, és persze a vendégeknek szánt parkolók kialakítása, valamint a balatoni fejlesztések együttvéve 9,3 milliárd forintba kerültek. A balatoni fejlesztések legnagyobb részét a közlekedési projektek között számolták el – amikor nemrég Balatonfüreden jártunk, láthattuk, hogy ezzel milyen katasztrofálisan rosszul állnak.
Margitsziget: 9 milliárd
Ha már a Margitsziget lesz a vb egyik központi helyszíne, 9 milliárd forintot csak rászántak arra, hogy az egész szigetet kicsit újraépítsék. Ebből a nagyközönség sokáig annyit vehetett észre, hogy feltúrták az egész helyet – mostanra azért már javult a helyzet. A legtöbbet, nagyjából 5,5 milliárd forintot csatornázásra költötték, de a Casino is egymilliárdnál többe került, és a környezetfejlesztési feladatokat sem úsztuk meg kétmilliárdnál kevesebből.
Szállás: 6,7 milliárd
A szállodai szolgáltatások biztosítására öt közbeszerzést írtak ki, ebből négyben már működő hotelekkel szerződést kötve összesen 6,3 milliárd forintot költenek el arra, hogy fogadjuk a vendégeket. A legérdekesebb ezen a soron az ötödik tétel: a Bibó István Szakkollégium komplex felújítása, amely 405 millió forintból jönne ki – ugyanis erről kiderült, hogy egész biztosan nem lesz készen a vb-ig.
Megnyitó, média: 7,6 milliárd
3,5 milliárd forint elmegy különféle kommunikációs szolgáltatásokra, de a legnagyobb egyedi tétel egyértelműen a nyitóünnepség lesz. Budapest a legjobb arcát akarja mutatni – kérdés persze, hogy kinek. Nehezen hihető legalábbis, hogy annyian néznék a megnyitót CeeLo Greennel, hogy arra valóban megérne elkölteni 3,4 milliárd forintot. A hatalmas showműsor jóval drágább lesz, mint a Sziget nagyszínpada egy teljes hétre, de a szervezők szerint ezt milliók fogják nézni világszerte, és viszi majd a város jó hírét. Ön például tudja, hol rendezték a 2013-as vizes vb-t?
Rendőrség, biztonság: 2,4 milliárd
A vb egyik legnagyobb nyertese a Valton: a biztonsági céggel eddig három szerződést kötöttek, összesen 1,4 milliárd forintért. Nagy bevásárlásba kezdett a rendőrség is, ahol rájöttek arra, hogy a vb-hez kapcsolódóan sok mindenre lehet kiírni közbeszerzést. Járőrhajókat, tűzszerész robotokat, kamerákat, robbanóanyagok kiszűrésére alkalmas detektorokat vettek, és az informatikai felszereléseiket is frissítették a vb-re hivatkozva.
Több olyan tételre is rábukkantunk a közbeszerzések között, amelyeket nehéz hova besorolni. Komplex rendezvényszervezési feladatokra például kétmilliárdot költöttek el, az orvosi szolgáltatások 833 millióba kerülnek, bútorokat 639 millióból vásároltak, az érmeket 69 millióból gyártották le, a beléptető rendszer pedig épp az 500 milliós határ alatt maradt. Ezeknek a költéseknek persze lesz szemmel látható haszna – az már annál érdekesebb, vajon mit takarhat a vb megrendezésének társadalmi hatáselemzésére költött 17 milliós szerződés.
Perre megy a DK, hogy kiderüljön, mi történt az olimpia alatt a párizsi luxusszállodai szobákkal, amit Sulyoknak szántak
Sebián-Petrovszki László belenézhetett a szerződésekbe, azonban az adatok egy részét kitakarták, így nem derült ki, ki írta a szerződést és ki döntött róla.
