Itthon hvg.hu 2017. augusztus. 24. 10:15

10 pontban vitatják Palkovics „vitathatatlan” tézisét

Romló eredmények, pedagógusbéremelés-blöff, lemorzsolódás – a Civil Közoktatási Platform az államtitkár oktatás helyzetét dicsérő kinyilatkoztatása kapcsán gyűjtötte össze ellenérveit.

Mint írtuk, Palkovics László, az Emmi oktatási államtitkára az igazgatók kinevezésén úgy nyilatkozott, hogy „vitathatatlanná vált, hogy az oktatás átalakításával a kormány helyes utat választott”. Az államtitkár nem érvelt a deklaráció mellett. A CKP azonban 10 pontban érvel az állítás megcáfolására.

Íme:

• A magyar oktatás minősége folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben romlik (bizonyítják ezt – többek között – a 2015. évi PISA eredmények).

• Egyre több diák folytatja, nemcsak a felső-, hanem a közép-, sőt alapfokú tanulmányait is külföldön, mivel a családok nem bíznak a hazai oktatás színvonalában.

Vészesen nő a korai iskolaelhagyók aránya: tíz évvel ezelőtt a 15-16 évesek szinte valamennyien iskolában tanultak, ma már csak a 90 százalékuk. Így kerülnek egyre többen gyerekként, nagy valószínűséggel egész életükre a közmunka csapdájába.

• Ma már az is bebizonyosodott, hogy az agyonreklámozott fizetésemeléssel sem sikerült visszaállítani a 2005 előtti arányt a pedagógusfizetések és a diplomások nemzetgazdasági átlagbére között. A pedagógusbérek és az összes dolgozóra számított népgazdasági átlagbérek közötti aránnyal ugyanez a helyzet. 2018-ban pedig a minimálbérnél kevesebb lesz egy kezdő tanár fizetése.

• Az iskolákból szinte teljesen eltűnt az innováció. Érdemes eltöprengeni azon, hogy vajon hová tűntek az újításra kész tanárok. Egy magyarázat lehet erre, hogy a pedagógusoknak szinte semmi szabadságuk nem maradt, a tantervek megkötik a kezüket, a szakmai autonómiának nyoma sincs az iskolában.

• Az iskolaigazgatók kinevezése során a szakmai szempontok helyett a hatalmi logika érvényesül (az ország szinte egész nyáron hangos volt az ebből fakadó botrányoktól).

A PDSZ is reagált
"Az államtitkári nyilatkozat célközönsége nem látja – talán nem is kíváncsi arra – hogy mi történik valójában Magyarország közoktatásában. Nekik nem számítanak a PISA-mérés katasztrofális eredményei, nem érdekli őket az OECD-rangsor szégyenteljes helyezése. Nem jut el hozzájuk a szakemberek kétségbeesett segélykiáltása sem. Ők hinni akarják azt, amit az államtitkár állít. S a hittel nem lehet vitatkozni.
Palkovics László mérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Felkészült szakember, jó vitapartner. Kár, hogy nevét adja ehhez az elképesztő, jövőt romboló kormányzati cinizmushoz."

• Az iskolafenntartás távol került az iskola működésének teret adó helyi társadalomtól, a szülőktől. (A helyi közösségek véleményének figyelmen kívül hagyása az előbb említett igazgatói kinevezések során is megmutatkozott.)

• Az oktatás finanszírozásában nincs pozitív fordulat, az oktatási költségvetés GDP-hez viszonyított aránya tekintetében még mindig sereghajtók vagyunk Európában.

• A szakképzést – minden tiltakozás és szakmai érv ellenére – szétverte a kormány. Radikálisan csökkentette a szakiskolákban (újabb nevükön szakközépiskolákban) és a szakközépiskolákból lett szakgimnáziumokban a közismereti oktatásra fordítható időt. A szakképzés zsákutca, egyszer használható, eldobható rabszolgák kiképzése felé haladunk.

• Végül, de nem utolsósorban hazánk oktatási rendszere az egyik legszegregáltabb a világon. Nem véletlen, hogy az Európai Unió ezért már korábban is elmarasztalta a kormányt.

A CKP szakemberei készek lennének vitázni az államtitkárral, de erre ő eddig nem volt hajlandó.

„Egy darabig talán leplezhető a valós helyzet hangzatos nyilatkozatokkal, és nyilván akadnak olyanok, akik ezekkel ideig-óráig megtéveszthetők. De egyre többen tudjuk, hogy e területen nagyon nagy a baj” – írják.

Hirdetés
Itthon Lőrincz Tamás 2024. december. 27. 14:45

Csaknem kétmilliárd forintot ér az a ház, amelyben Áder János él, tízmilliókat költöttek a volt elnök rezsijére állami pénzből

A volt köztársasági elnököknek visszavonulásuk után nemcsak „megfelelő” ingatlan, hanem egyéb költségtérítés is jár. A HVG információi szerint az Áder Jánoshoz köthető kiadásokra költötték a legtöbbet, de Schmitt Pál és Novák Katalin esetében is tízmilliók mentek el költségtérítésre.