Itthon hvg.hu 2017. június. 08. 07:56

Fura indoklással vetette el a kormány az agyhártyagyulladás elleni védőoltás támogatását

A Miniszterelnökség szerint "hamis biztonságérzetet" kelt a védőoltás.

Az általa keltett "hamis biztonságérzet" és tisztázatlan klinikai hatékonysága miatt nem teszi ingyenessé a kormány az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B elleni védőoltást – válaszolta a Magyar Nemzetnek a Miniszterelnökség.

A vakcina darabja 27 ezer forintba kerül, és négyet kell beadni belőle, így jelenleg a csecsemőjét az agyhártyagyulladás B típusú törzse ellen is védeni kívánó szülőnek 108 ezer forintjába kerül, hogy a védettséghez szükséges oltásokat beadassák. Egyéves kor felett már elegendő két oltás is, de a gyermekorvosok szerint nem érdemes olyan sokáig várni, mert a statisztikai adatok alapján 4 és 12 hónapos kor között regisztrálják a megbetegedések felét.

Bár a meningococcus C elleni – jóval olcsóbb – védőoltást ingyenessé tették, és a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt ígérte, a kormányzat fontolóra veszi, hogy kiterjessze az ingyenes oltások körét, végül elvetették az ötletet annak ellenére, hogy a C mellett a B típus a legtöbb gennyes agyhártyagyulladás okozója Magyarországon.

A kormányzati indoklás szerint többek közt azért nem kívánják ingyenessé tenni a meningococcus B elleni vakcinát, mert nem szeretnének sem a szülőkben, sem pedig az ellátókban "hamis biztonságérzetet" kelteni. Úgy vélik ugyanis, ez veszélyeztetné a betegség időbeni felismerését és kezelését, és tovább növelné az általa okozott szövődményeket, beleértve a halálozás gyakoriságát is.

Ugyancsak az elutasítás indokai között szerepelt, hogy a vakcina "szokatlanul gyakran okoz lázreakciót, főleg csecsemőkorban". Így "a lázas reakció mint mellékhatás zavart okozhat az életkorhoz kötött védőoltások rendjében, hiszen lázas beteget nem lehet oltani, ennek következtében a B vakcina utáni kötelező oltás is eltolódhat". Egyébként a háziorvosok minden kötelező, ingyenes védőoltás esetén is felhívják a szülő figyelmét arra, hogy a gyermek belázasodhat a vakcinától, amire lázcsillapító adható, és az állapot legkésőbb 48 órán belül elmúlik.

Bár a vakcinát 2012-ben törzskönyvezték és 2014 óta gyógyszertári forgalomban is kapható, a kormány szerint "az oltás klinikai hatékonysága még tisztázatlan, alkalmazásával kapcsolatban a mai napig kevés a tapasztalat és a nemzetközi ajánlás". Azt is hozzátették: "a B típusú meningococcus elleni vakcinák törzsspecifikusak, csak már kitört járványból azonosított törzs ellen nyújtanak megfelelő védelmet".

A Világgazdaság egyébként azt írja, a meningococcus B elleni oltóanyag gyakorlatilag tavaly december óta folyamatosa hiánycikk, a GlaxoSmithKline gyógyszergyártó szerint az igény és az érdeklődés folyamatosan nő a vakcina iránt, évente körülbelül 10-15 százalékkal, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján lévő információk szerint viszont június 20-ig gyártási kapacitási problémák miatt nem is lesz kapható az országban az oltás.

A Magyar Nemzet rákérdezett a bárányhimlő elleni oltásra is, amely szintén tízezreket kóstál. Erről bár azt írták, hogy csecsemőknél vagy immunhiányos állapotban halálos is lehet, illetve hogy a felnőttkorban elkapott bárányhimlőnek életveszélyes szövődményei lehetnek, arra már nem tértek ki, hogy akkor miért nem teszik ingyenessé. Hozzátették, a védőoltási rendszer kibővítési lehetőségének vizsgálata jelenleg folyamatban van.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.